Egyelőre nem látszik, hogy Oroszországot tönkretennék a szankciók.
„Immár egy éve tart a háború Ukrajnában. Ez még persze ahogy mondani szoktam, nem a százéves háború (ami amúgy 116 évig tartott), mégis nagyon-nagyon komoly következmények és átrendeződések is látszanak már a nyomában. Ennek egy szelete – méghozzá számunkra igen fontos szelete – az EU-s szankciós politika, aminek érdemes megvonni a mérlegét az elmúlt egy év tekintetében. Némiképp önmegtartóztatva nem csak az energetikai szankciókról akarok itt szólni, hanem – mindenről.
1. ÚJABB SZANKCIÓK
Miután korántsem előzmények nélkül, hanem a 2014 óta tartó folyamatos konfliktussorozatnak is a következtében Oroszország 2022. február 21-én elismerte Donyeck és Luhanszk önállóságát, majd 2022. február 24-én inváziót indított Ukrajna ellen, az EU egy sor szankciót vezetett be Oroszországgal szemben. Ezek azonban újabb szankciók, merthogy 2014 óta az EU már egy sor szankcióval sújtotta Oroszországot.
Jogtechnikailag is említésre méltó, hogy az EU a háború óta születő korlátozó intézkedéseit sem új jogszabályokként, hanem a Tanács 269/2014/EU rendeletébe, tehát egy már 2014. óta hatályos jogszabályba öltögeti, azt toldozza-foldozza. Csak az elmúlt egy évben – megszámoltam – összesen 24 öltéssel, ennyiszer egészítve ki a korlátozó intézkedéseket újabbakkal.
Vagyis: az EU tavaly induló háborús szankciói valójában egy már nyolc éves sormintába illeszkednek, és e meglévő – azóta is hatályos – intézkedéseken felül értendők. Tehát ahogy a háború sem a semmiből tört ki, úgy a szankciók sem a háborúval kezdődtek.
(…)Egyelőre tehát nem látszik, hogy Oroszországot tönkretennék a szankciók. Európa eközben komoly nehézségekkel néz szembe, mialatt a versenyképessége is látványosan csökken. A klímapolitikájában hátraarcot jelent a kényszerű szén- és lignittermelés; a nyersanyag-forrásai drágulnak, az orosz gázfüggését amerikai gázfüggés váltja fel (ld. Lengyelország esete), a szankciói pedig egymás felé terelik Oroszországot és Kínát, egyébként is a világgazdaság és a kereskedelmi kapcsolatok tömbösödését, megkettőződését segítve elő. Mialatt Európa pedig a szankcióival van elfoglalva, a kegyelemdöfést »legjobb barátjától«, az Egyesült Államoktól kapja, aki az Antiinflációs Törvényével az európai ipart és innovációt is teljesen el akarja szippantani.”