2024.július 20.
Illés, Margaréta
Hírek 🔊

Egy francia lexikon az LMBTQ-propaganda nyomására megváltoztatja a „család” szó fogalmát

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
le petit robert szotar

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A Famille Chrétienne francia katolikus lap nemrégiben arról számolt be, hogy a Le Robert kiadó a szótár legújabb kiadásában újragondolná a család fogalmának definícióját.

A Le Robert nyelvi szótárak szerkesztésére és kiadására szakosodott kiadó, melyet Paul Robert lexikográfus hozott létre 1951-ben. Amikor 1967-ban első kiadványuk, a Le Petit Robert értelmező szótár megjelent, a Le Nouvel Observateur ezt írta róla: „Végre egy baloldali szótár!”

Valóban, a Le Robert régóta nyitott a sokféleségre. A szótár évente új kiadással jelentkezik, amelyben szerepelteti a francia nyelv egyre vitatottabb újításait. Ennek megfelelően a tervezett 2023-as Petit Robert szótár olyan megdöbbentő neologizmusokat hoz, mint például az „iel”, a „gênance” vagy a „chiller”.

A „gênance” nőnemű főnév a „gênant” (kínos) melléknévből jött létre, ugyanazon a mintán, mint pl. az important/importance (fontos/fontosság), jelentése: „kínos helyzetben tapasztalt zavar, kényelmetlenség érzése.” A szó leginkább a tinédzser szlengben divatos, valószínűleg a youtuberek vagy podcasterek videóin keresztül terjedt el, hasonlít a magyar „ciki”-re.

A „chiller” szintén egy főleg fiatalok által használt anglicizmus, amelynek jelentése: „jól érezni magad a semmittevésben, lazítani, kikapcsolódni”. Valami olyasmi, mint a „lazsálni”.

A legérdekesebb új szócikk az „iel”, többes számban „iels”. A francia nyelvben a férfi „il” és a női „elle” névmások mellett létrejött semleges „iel” a Le Robert szótár definíciója szerint egy olyan harmadik személyű személyes névmás, ami bármilyen nemű ember(eke)t jelölhet, azaz olyan emberek használják, akik gendersemlegesnek tartják magukat, vagyis nem tekintik magukat sem férfinak, sem nőnek.

Azonban nemcsak új szavak kerülnek be az új Le Robert szótárba, hanem olyan, már meglévő szavak meghatározása is megváltozik, amelyek – úgymond – idejétmúltak lettek. Idén a „család” szó esett áldozatává ennek a felfogásnak.

Nyilvánvaló, hogy a „család” szó megváltozásának erőteljes politikai dimenziója van. Könnyen érthető, hogy miért éppen két LMBTQ-szövetség, az ADFH (homoszexuális családok szövetsége) és az SOS homofóbia támadásainak került a célkeresztjébe. E két egyesület a közösségi hálókon tiltakozott az ellen, hogy a különböző szótárakban a „család” definíciója a hagyományos modellt vázolja fel.

Eddig az online szótárukban a „család” szó meghatározása a következő volt: „Egy fedél alatt élő, egymással kapcsolatban álló személyek, különösen az apa, az anya és a gyermekek”.

Elég volt egy egyszerű kritikus tweet az ADFH részéről, amit húszan „lájkoltak” egy közösségi oldalon, ami szinte semmi. A bíráló szöveg ez volt: Mit jelentsen ez a „különösen az apa, az anya” leszűkített meghatározása a családnak? 2013 óta a család már nem csak „az apa, az anya és az öt gyerekük…”

És a Le Robert azonnal reagált és változtatni akar. (Az új definíciót még nem találtuk meg az interneten.)

Ennek kapcsán Ludovine de la Rochère, a „Manif pour tous” népszerű családvédelmi mozgalom elnöke felháborodásának adott hangot: „Egy törpe minoritás akarja megváltoztatni a szavak jelentését” „Ezek a militánsok megpróbálják leválasztani a szavakat a valós jelentésükről […] és leválasztani az apát és az anyát a család fogalmáról.”  Szerinte ez a változtatás egy újabb kísérlet a hagyományos családnak–  a társadalom pillérének – a lerombolására.

A nyelv a társadalom egyik alapja, ha ezt támadjuk, azzal magát a társadalmat alakítjuk át, ha új szavakat legitimálunk, azzal új gondolatokat is legitimálunk. A Le Robert könnyen megtehette volna, hogy figyelmen kívül hagyja a tweetet, és nem változtat semmin. Amit a Larousse egyébként egyértelműen felvállalt.

Az ADFH ugyanis a másik neves francia lexikon-kiadót, a Larousse-t is megtámadta a saját „család” meghatározása miatt, de ők közölték, hogy a kiadónak „nem áll szándékában megváltoztatni a jelenleg online elérhető definícióját”, amely jelenleg a következő: „A család az apa, az anya (vagy a kettő közül az egyik) és a gyermekek által alkotott csoport.”

A Le Robert kiadó nem először mutatja fel progresszív szerkesztői irányultságát. Már 2021-ben is javasolták, hogy az „iel” a szótárba kerüljön, és végül 2023-ban meg is tették. Géraldine Moinard, a Le Robert kiadó szerkesztőségi igazgatója a következőképpen indokolta a jelenlegi változtatásokat: „A 2000-es évek elejétől kezdve sok változás történt a családdal kapcsolatos szavakkal”, majd megerősítette, hogy az online Petit Robert lesz az első, ahol ezek a módosítások megjelennek, még a papíralapú változat kiadása előtt. Ezzel szemben a Larousse nyelvész-szakembere úgy véli, hogy az új kifejezések használatával semlegesíteni akarják a nyelvet, viszont ennek elfogadásával a francia nyelv és nyelvtan is gyökeres megváltozik.

Az angol nyelv erőterében globalizálódó Európában a franciák mindig büszkén hangoztatták nyelvi és kulturális „értéktöbbletüket”. Míg Franciaország a kezdetektől fogva igen tudatos állami nyelvpolitikával rendelkezett, manapság egy más jellegű, összetettebb küzdelem dimenziója kezd körvonalazódni a bevándorlók nyelvi és kulturális asszimilációjának, integrációjának, illetve a woke ideológia nyilvánvaló befolyásának kérdésében.

A definíciók ilyenfajta változása most még ártalmatlannak és meseszerűnek tűnhet, de idővel, nagy valószínűséggel komolyabb hatásai lesznek. Franciaországban, a „l’écriture inclusive” az úgynevezett „befogadó írás” mozgalma egy ideje már küzd a mostani nyelvi berendezkedés ellen. A mozgalom különféle jelekkel egyszerre akarja feltüntetni a hímnemű és nőnemű alakot a szövegekben. Ezek a nyelv-manipuláló vadhajtások nagy vitákat váltanak ki a francia nyelvészek között és általában a francia társadalomban. Azonban, míg ezt néhány évvel ezelőtt csupán „feminista hóbortnak”, vagy inkább ártatlan tréfának tekintették, addigra ma már a közigazgatási intézmények túlnyomó többségükben átvették, sőt, az egyetemeken is használják, annak ellenére, hogy a Francia Akadémia tiltja.

Természetesen ez az angol-amerikai stílusú ideológiai gyarmatosító törekvés nem csak a franciáknál jelentkezik. A német feministák régóta a nők nyelvi egyenjogúságának a megteremtésére is törekednek. A Katolikus.ma is beszámolt már több alkalommal ezekről a törekvésekről, vö. például itt. A már meglévő „férfi nyelvhasználat” mellé egy párhuzamos „női nyelvhasználat” létrehozása, vagy pedig egy „nemsemleges nyelvhasználat” meghonosítása a céljuk. Következetesen alkalmazzák a minél nemsemlegesebb nyelvezetet (például az „apa lett” helyett „gyermeke született”, stb.). Sokan múló divatként kezelik, de a feministák néhány követelése már meghallgatásra talált. Nemrég egy újabb érdekes esetről hallottunk. Egy cukrászdában valaki lefotózott egy fánkot, egy berliner-t. Az eredeti neve németül Berliner, de hogy ne érezze rosszul magát senki, a nőnemű alakot is odaírták: Berlinerin, utána pedig ezt: m/w/d, tehát férfi, női, semleges nemű is lehet a fánk… Az álláshirdetésekben Németországban ma már jó ideje m/w/d van írva, tehát férfit, nőt, vagy semleges neműt keresnek az állásokra. Ez még hagyján, mondhatnánk, hiszen sok különböző divatos ideológiától megtévesztett ember nem tudja eldönteni, milyen nemű, kihez vonzódik, de hogy egy fánk lehet nő-, hím-, vagy semlegesnemű, ez ott is újdonság. Az élettelen dolgok genderesítésével ezek szerint már az sem lesz mindegy, hogy mondjuk hím- vagy nőnemű krumplit kérünk az európai piacokon.

Forrás:Katolikus.ma

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Egy válasz

  1. Egy cukrászdában valaki lefotózott egy fánkot, egy berliner-t. Az eredeti neve németül Berliner, de hogy ne érezze rosszul magát senki, a nőnemű alakot is odaírták: Berlinerin, utána pedig ezt: m/w/d, tehát férfi, női, semleges nemű is lehet a fánk…
    ———————————————————————————————————————–
    Ezt már nem lehet tovább fokozni! Csakis személyekre vonatkoztatva van némi értelme, hogy a Berliner vagy Berlinerin. Egy berlini férfi, vagy egy berlini nő. Nos ennek van értelme, de ételek, stb. esetében az égvilágon semmi értelme a nyelvtani nemet kihangsúlyozni. Amennyiben kérek 10 deka parizert a közértben nem fogom a nőnemű változatot is előadni. Szerintem Bécsben is csodálkoznának, ha Kapuziner helyett Kapuzinerint kérnék a kávéházban.

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához