2022.május 17.
Paszkál, Ditmár, Rezeda

El a kezekkel a gyermekektől! – védőtársunk magvas gondolatai az április 3-i népszavazás kapcsán

20201012gay pride parade 2016 in
Védőtársunk, Zoltán István írása a normalitást széles körű és kiterjedt hálózattal ostromló LMBTQ-propagandáról, a legfőbb áldozatokról, a gyermekekről, nem utolsósorban pedig szüleikről, és az ő történelmi felelősségükről.

Az idő múlásával egyre többször azon kapom magam, hogy anyám és apám, osztályfőnököm, professzorom, mesterem követendő példái, intelmei jutnak eszembe. Az élet nehéz pillanataiban ők azok, akik még holtukban is segítenek a kiút megtalálásában. Sokszor az ő gesztusaik is ismétlődnek bennem. Gyermekeim és unokáim viselkedésében is naponta tapasztalom, hogy ösztönösen követik a családi mintákat.

A pozitív minták követésének képessége biztonságot nyújtó védőpáncél ebben a megkergült világban.

Én legalább szerencsés vagyok, mert a pozitív minták sokasága segít a vonzó csomagolású negatív minták felismerésében és elutasításában is.

A negatív minták burjánzása, fertőző hatása napjaink tragikus jellemzője. Világszerte. A káros ideológiák, a felelőtlen, számító politika, a média és a közösségi oldalak gerjesztő hatása soha nem látott veszélybe sodorja az emberiséget.

A természetellenes vált divattá a korlátlan szabadság hamis bűvöletében.

Mint ismert, a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Szexuális Medicina Társaság közös szakmai állásfoglalást tett közzé. Szerintük a gyermekvédelmi törvény kifejezetten veszélyezteti a fiatalok egy részének mentális egészségét. Hangsúlyozták, hogy a heteroszexuális személyek, párok által felnevelt gyermekek közül éppen annyian válnak homoszexuálissá, leszbikussá, transzneművé, mint a homoszexuális személyek, párok által felneveltekből.

A tudományos köntösbe bujtatott állítás közvetett módon tagadja a fejlődésben lévő gyermekek ösztönös, mintakövető viselkedését. Szembemegy a hétköznapi szülői, óvónői, tanítói, tanári tapasztalatokkal. Azzal, hogy a minták milyen erős hatással vannak a gyermekekre.

A tudományos kísérleteknek és méréseknek is vannak tilalmai, szabályai és törvényszerűségei. Az embereken, különösen a kiskorú gyermekeken végzett veszélyes, kártékony, beláthatatlan következményekkel járó kísérletek tiltottak.

A mérések sosem mentesek a hibát okozó torzítástól és a bizonytalanságtól. Előbbi a mérések megismétlésével és az eredmények átlagolásával nem szüntethető meg. A bizonytalanságnak számos forrása van: a referencia bizonytalansága, a mérendő mennyiség bizonytalansága, a mérőeszköz és mérési módszer bizonytalansága, a befolyásoló mennyiségek okozta bizonytalanság. Kérdés az is, hogy a vizsgált minta reprezentatív-e. És az is, hogy például két folyamat között van-e korreláció és az milyen erős.

A mérés eredménye nem egy puszta szám, hanem egy becsült érték és egy hozzárendelt bizonytalansági intervallum és valószínűség. Mindezekhez tartozik a mérés körülményeinek definiálása, a számbevett, releváns befolyásoló mennyiségek megadása is. Tömören fogalmazva a mérés a kételkedés tudománya, a torzítás és a bizonytalanság csökkentésének művészete.

A méréstudomány fentiekben vázolt nehézségeit talán Szent Ágoston (i. sz. 354-430) fogalmazta meg a legtalálóbban:

„Mert így van ez, Uram, Istenem, mérem, mérem, de mit mérek, nem tudom.”

Régi, ám ma is megszívlelendő ez az örökérvényű bölcsesség; sosem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy mit is mérünk valójában.

A pszichológiai vizsgálatok, mérések különös gondosságot és szakértelmet igényelnek. Számtalan befolyásoló tényező nehezíti az eredmények értékelését. Még gyakorlott szakemberek számára is komoly kihívást jelent az eredmények statisztikai feldolgozása és a tudományos értékű állítások megfogalmazása. Csak reprezentatív mintákon születhetnek valódi eredmények, amelyek azonban csak valószínűleg helyesek, így a tévedés sosem zárható ki.

Ébredjünk fel végre! Vegyük észre, hogy tudatosan szervezett, többfrontos támadást indítottak a társadalmak ellen. Világszerte.

Az érzékeny korban lévő, könnyen befolyásolható gyermekeket civilnek maszkírozott zsoldosok érzékenyítik a normalitástól eltérő jelenségek elfogadására. A szülők akarata ellenére.

A felnőttek érzékenyítése a média eszközeivel napi rendszerességgel folyik. Ez visszaélés az emberek jóhiszeműségével, türelmével, toleranciájával.

Az érzékenyített ügyészek érzékenyített bírók előtt gyűlöletkeltéssel vádolják a normalitáspárti vezetőket, megfélemlítve ezzel a hétköznapi embereket is. Szégyenletes módon ez történik most a volt finn belügyminiszterrel. Az alantas módszer lényege: megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai (Mt 26,31).

Óvónőket, tanítónőket érzékenyítenek, hogy ők a rájuk bízott gyermekeket tömegesen érzékenyítsék. Gyermekeink nevelőit engedelmes, érzékenyített pásztorokká akarják képezni.

Elég volt! Felül kell vizsgálni a nagyvonalú tolerancia határait, és szükségessé vált azok jelentős szűkítése. A határok túllépése pedig jogi szankciókat követel. Óriási felelősség hárul óvónőinkre, tanítóinkra, tanárainkra és az intézményvezetőkre. Az irántuk való bizalom forog kockán. Biztonsági garanciákat várunk minden oktatási intézmény pedagógiai programjában.

Az említett Társaságok megalapozatlan állítása közvetve tagadja a mintakövetés tényét, így állításuk szöges ellentétben áll a hétköznapi tapasztalatokkal. Elfogadhatatlan, hogy ezek a Társaságok áltudományos bakot tartanak a társadalmakat szétzilálni kívánó ideológiáknak. Ezzel önmaguknak is ártanak, hiszen szakmai alapú feszültséget keltenek tagjaik soraiban, továbbá jelentősen gyengítik a pszichológusok és pszichiáterek iránti közbizalmat is.

Reménykeltő, hogy a nyilatkozatban tett állításokat a szakmai társaságok több jeles képviselője, valamint az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja is bírálta, jelezve, hogy a szervezeteken belül érdemi egyeztetés vagy vita nem előzte meg a dokumentum közzétételét.

Április 3-án szavazhatunk a gyermekek védelméről, állást foglalhatunk a normalitás mellett, a lélekmérgezés ellen. Nem hagyhatjuk, hogy az LMBTQ-ideológiát erőltető erőszakos kisebbség gyermekeinken kísérletezve rákényszerítse az akaratát a normalitáspárti többségre. El a kezekkel a gyermekektől!

 

A szerző nyugalmazott egyetemi docens.

 

Ezt a cikket egy védőtársunk írta. Amennyiben Ön is szeretne a témáinkhoz (életvédelem; családvédelem; biztonság; nemzeti hagyomány és kultúra; valamint vallás és keresztény értékek) kapcsolódni, küldje el írását (vagy írásait) a [email protected] e-mail címre.

 

Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Origo/NURPHOTO VIA AFP/GIUSEPPE 

2 válasz

  1. Komoly csalás történt, és ez mindenképp kivizsgálandó! Nagyon sok helyen nem adták oda, illetve csak külön kérésre adták oda a népszavazási ívet. Márpedig -mivel a választás és a népszavazás egyszerre történt- ez nem kívánságműsor volt. Aki megjelent az egyidejűleg jelent meg mind a két eseményen, tehát éppen úgy, mint a választási íveket, a népszavazási íveket is automatikusan oda kellett volna adni mindenkinek.
    A fentiekből következik. hogy ugyanannyi kitöltött népszavazási lapnak kellett volna az urnákban lenni, ahány választási ívnek. Mivel a leadott szavazatok száma elmaradt az érvényességi küszöbtől, nos:
    KIZÁRÓLAG A VISSZATARTOTT SZAVAZÓLAPOK MIATT LETT ÉRVÉNYTELEN A NÉPSZAVAZÁS!
    Két dolog lehetséges: 1./ Érvényesnek tekinteni az eredményt a kitöltött ívek számától függetlenül.
    2./ Meg kell ismételni a népszavazást.
    Komoly büntetést javasolok mindenkinek aki az ívek visszatartásával tette lehetetlenné a népszavazást!

  2. Át kellene vizsgálni a Népszavazásra vonatkozó törvényt részleteiben és megváltoztatva újra érvényesíteni.
    1990 óta már több országos népszavazás volt és a legtöbbjükkel komoly problémák voltak. Meglátásom szerint az egyik nagy probléma : az érvényességi küszöb, ami ma 50%, ha nem tévedek. Ez lenne az első, amit át kellene vizsgálni és ésszerű tudományos magyarázatokkal alátámasztott számítás eredményeként új százalékszámot kellene alkalmazni.
    Nézzünk pár példát.
    Népszavazás a Szocialista Népi Demokráciák idején, amikor is egy fajta diktatúra volt és úgy a népszavazáskor mint a parlamenti választások alkalmával : minden felnőtt, egészségileg és jogilag szabad és döntőképes állampolgárnak Kötelező volt a szavazó urnák elé járulni és szavazni. Akkoriban a választásokon, szavazásokon résztvevők száma a 90% felett volt, tehát kétség nem fért ahoz, hogy az alacsony részvételi arány miatt lett volna egy nápszavazás érvénytelen.
    Manapság, egy demokratikus államban nem kötelelző a részvétel ! Jómagam, mint idős ember, pontos adatokkal nem rendelkezem, de a médiákból azt látom, hogy a különböző népszavazásokon a részvételi arány 25-45% közötti, általában az alsó határhoz közeli értékkel.
    Miért van ez így ?
    1. Mert nem kötelező a részvétel.
    2. Sokan azt mondják, hogy nem politizálnak, nem is ismerik a vezetőiket, a népszavazás tétjét, fontosságát.
    3. Sokan nagyon érdeklődnek és nekik nem mindegy hogy mi lesz a végeredmény, hogyan végződik a népszavazás.
    4. Sokan túl nagy távolságra élnek, vendégmunkások, nincs idejük a szavazásra eljönni.
    5. Sokan azt mondják, hogy akik nem olvasnak híreket, nem törödnek a vezetőikkel, lehet, hogy képességeik is gyengék a helyzet megismeréséhez (analfabéta, alacsony iskolázottságúak, – azoknak ne is adjanak szavazati jogot, mert az olyanok véleményformálása nem lehet helyes, hogy is bízhatnánk oktalan emberek döntésére az országunk sorsát !
    6. A mai politikai helyzetben, bizonyos Civil szervezetek de különösen NGO-k, általában népellenes tevékenységük során, főleg törvénytelen eszközökkel, nehezen nyomonkövethető módszerekkel néptömegeket vesznek rá az érvénytelen szavazatokra, a szavazás bojkottálásra. Az ilyen esetekre is gondolva, törvényes megoldást kell találni a népszavazás, vagy egyéb szavazás is, érvényes lehessen a korrekt szavazatok alapján.
    .
    Lehetne például az érvényességi küszöböt lecsökkenteni, mert ilyen népszavazáskor a felsorolt esetek szerinti távolmaradók száma elég nagy lehet. De az ilyenek zöme nem is tartja fontosnak a szavazásra bocsájtott ügyet, tehát, ha el is menne szavazni meggodolatlanul szavazna, tehát akik elmennek szavazni azok meggondoltan teszik azt tehát a véleményük jobban kifejezi az egész nép elgondolását, s az eredmény reálisabb lesz.
    .
    A másik pedig az, hogy a kormánypártoknak és a kormánynak sokkal nagyobb meggyőző erővel kellene hatni a lakoságra, hogy jobban értsék az ügy fontosságát.

Vélemény, hozzászólás?