Emmanuel Macron francia elnök megdöbbentő nyilatkozatban arról beszélt, hogy nemzeti egységre van szükség az orosz-ukrán háború, és – bár erről nem beszélt – az elhibázott szankciók miatti gazdasági problémák kezelésére. A világ vezető konzervatív lapja, a Le Figaro szerint a szankciók többet ártanak a nyugati gazdaságoknak, mint az oroszoknak, sőt, még az Egyesült Államok is az EU-n nyerészkedik (a dollár erősödésével az euróval szemben).
A 2022. szeptemberi tanévkezdés még annál is rosszabb lehet Franciaországban, mint ahogy azt maga Emmanuel Macron is gondolta még a nyári szünet előtt – írja cikkében a Le Figaro.
Mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy az ukrajnai háború tartós lesz. A nyár és az ősz eleje kétségtelenül nagyon nehéz lesz
– mondta július 14-én egy televíziós interjúban. Augusztus 19-én, amikor a szövetségesek 1944-es provence-i partraszállásának emléknapja volt, még drámaibban fogalmazott:
Népünkre gondolok, amelynek lelki erőre lesz szüksége ahhoz, hogy szembenézzen az elkövetkező időszakkal, hogy ellenálljon a könnyebb út választhatósága és a megpróbáltatások miatti bizonytalanságoknak, és hogy egységesen vállalja, hogy megfizeti szabadságunk és értékeink árát.
A Le Figaro szerint Macron beszédének drámaisága Churchill híres beszédéhez fogható, amelyben vért, verejtéket és könnyeket ígért. A franciák azonban nem álltak lelkesen mögé – nyilván azért is, mert Churchill történelmi szükségszerűséget ismert fel és a britek szabadságának megvédéséről beszélt, most viszont senki nem veszélyezteti a franciák szabadságát.
Ezek a megjegyzések rendkívül aggasztóak
válaszolta múlt héten Eric Ciotti, a Republikánusok vezető politikusa, elnökjelöltje. Ciotti azt is felvetette, hogy az elnök akár katonai beavatkozásra is gondolhat, de az sem megnyugtató, ha “csak” az elszabadult energiaárakra gondolt.
Rejtélyes tárgyalások Zelenszkijjel
A Le Figaro szerint Ciotti kétségeinek van alapja. Három nappal az apokaliptikus nyilatkozat előtt ugyanis Macron 80 perces telefonbeszélgetést folytatott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel, aki megköszönte Franciaországnak az ukrán védelem részére nyújtott „kézzelfogható segítségét”, majd megismételte korábbi követelését, amely szerint „tovább kell szigorítani az Oroszország elleni gazdasági szankciókat”. A két államfő „Oroszország nukleáris terrorizmusáról” beszélt a zaporizzsjai erőmű kapcsán (miközben semmi sem bizonyítja, hogy az oroszok lőnék saját magukat – hiszen az erőmű orosz kézben van -, a moszkvai közlemények ukrán támadásokról szólnak).
Macron hajlamos a harcias nyilatkozatokra – írja a Figaro -, emlékeztetve, hogy a Covid-járvány kitörésekor mondott beszédében tizenkétszer ismételte meg, hogy „háborúban állunk” (a vírus ellen).
Most azonban Macron olyan helyzetben szólal meg, amikor egyáltalán nem áll egységesen mögötte a francia társadalom.
Franciaországnak nem szabadna társhadviselőnek lennie ebben a konfliktusban
mondta például Eric Ciotti. A Figaro szerint Macron a rendkívül drámai helyzetben lévő gazdaságra gondolt, és a fájdalmas őszi-téli hónapokra akarta felkészíteni a franciákat. Amikor „szabadságunk és értékeink áráról” beszélt, akkor azt nyilatkozta, hogy el fog szabadulni az infláció, csökkenni fognak a reálbérek, a franciák sokkal rosszabbul élnek majd (ezt Franciaországban a köznyelvben és a sajtóban is a vásárlóerő csökkenésének nevezik). Vagyis súlyos pénzügyi áldozatokat kell hozni az embereknek – Macron szerint ez a szabadság ára.
Hat hónappal az orosz-ukrán háború kezdete után kijelenthetjük – írja a vezető konzervatív lap -, hogy semmi nem úgy történt, mint ahogy a francia és uniós vezetők várták. Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszterként március 1-jén még magabiztosan azt mondta: „totális gazdasági és pénzügyi háborút indítunk Oroszország ellen… Az orosz gazdaság összeomlását fogjuk előidézni”.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok által végrehajtott szankciós politika azonban eddig semmilyen eredményt nem hozott.
Miközben az orosz bankokat azért zárták ki a Swift nemzetközi tranzakciós rendszerből, hogy megbénítsák az orosz pénzügyi rendszert, a rubel két hétig tartó esés után talpra állt, és mára a világ legstabilabb valutája lett. Ráadásul az elhibázott brüsszeli szankciós politika eredményeként teljes mértékben elszálltak az energiaárak, így az oroszok a szankciók ellenére – sőt, valójában a szankciók miatt – úgy is sokkal többet keresnek, hogy kevesebbet exportálnak. Eközben az Európai Unióban az emberek attól tartanak, hogy télen fűtés sem lesz.
A Le Figaro szerint
a Biden elnök által „pusztítónak” bemutatott nyugati szankciók többet ártanak a nyugati gazdaságoknak, mint Oroszországnak.
Az oroszoknak ugyanis sikerült új kereskedelmi partnereket találnia, különösen Kínában és Indiában. A lap azt is megjegyzi, hogy a Németországban várt 10 százalék feletti infláció semmivel sem jobb, mint amivel most az oroszoknak szembe kell nézni.
Ráadásul az elmúlt hetekben az euró is zuhanni kezdett a dollárral szemben, ami óriási károkat okoz az Európai Unió számára. Az Egyesült Államok pedig semmit nem tesz, hogy segítsen európai szövetségeseinek, sőt, minél jobban ki akarja használni a helyzetet.
Emmanuel Macron szavai mögött tehát egyáltalán nincs egységes támogatottság. A Le Figaro úgy zárja cikkét: “… a szabadságnak nincs ára, csak költségei vannak. Az a kérdés, hogy vajon mennyire lesznek ezek a költségek túlzottak”.
Arról, hogy mekkorák lesznek a költségek, Élisabeth Borne francia miniszterelnök hétfői szavai is utalnak. A legjelentősebb francia munkáltatói szövetség, a MEDEF konferenciáján ugyanis azt kérte a vállalkozóktól, hogy dolgozzák ki szeptemberben saját energiamegtakarítási programjukat, mert ha korlátozni kell az energiafogyasztást, az elsőként a vállalkozásokat fogja sújtani a következő hónapokban.
“Felszólítok minden vállalkozást, hogy szeptemberben alkossa meg saját energiamegtakarítási programját”
– mondta a MEDEF évadnyitóján a kormányfő.
“Ha nem veszi ki mindenki a részét, akkor fogyasztáscsökkentést kell előírnunk. És amennyiben adagoláshoz kellene folyamodnunk, az elsőként a vállalkozásokat fogja érinteni”
– figyelmeztetett.
Sokat elmond a francia politikai helyzetről, hogy a konferencián a vállalkozóknak meg kellett hallgatniuk Zelenszkij üzenetét, amelyen takarékoskodásra szólították fel a francia cégvezetőket, és utasították őket, hogy vigyék a pénzüket Ukrajnába, fektessenek be ott.
Forrás:origo
