🌐🇨🇳🇭🇺Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) hogyan alkalmaz befolyási technológiákat, beleértve a generatív mesterséges intelligenciát is, hogy manipulálja a közvéleményt és beavatkozzon a külföldön zajló választási folyamatokba‼️

Ha azonban figyelmesen olvasunk a sorok közt, akkor arra leszünk figyelmesek, hogy szinte szó szerinti egyezések mutatkoznak az amerikai zászló mögé bújtatott globalista, mélyállami módszerekkel, amelyekkel az általuk vágyott világrend kialakítását és bebetonozását akarják elérni világszerte.

Ezen módszerek fejlődését a generatív mesterséges intelligencia nagy mértékben felerősíti.

A generatív AI új lehetőségeket nyit meg a propaganda előtt:

• Tömeges tartalomkészítés – álhírek, videók, képek, amelyek megerősítik a Kína-barát narratívákat.
• Algoritmikus promóció – a közösségi hálózatok manipulálása botokon és hamis fiókokon keresztül.
• Az információs tér ellenőrzése – a kritikus vélemények elnyomása és a CPC számára előnyös üzenetek népszerűsítése.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A kínai intézmények célja a mesterséges intelligencia segítségével:

• Ellenfelek lejáratása – hamis videók vagy cikkek készítése terhelő bizonyítékokkal.
• A közhangulat alakítása – „kiszivárogtatások” sorozatán keresztül, amelyek aláássák az egyes politikusokba vagy intézményekbe vetett bizalmat.

Ezeket a módszereket nemcsak a tekintélyelvű országokban, hanem a nyugati demokráciákban is lehet alkalmazni.

A választói részvétel manipulálása.

A büntetőeljárási törvény nemcsak az emberek véleményét, hanem magatartását is befolyásolhatja:

• A szavazók megfélemlítése – téves információk terjesztése állítólagos választási csalásról vagy fenyegetésekről bizonyos csoportok részvételének csökkentésére.
• Célzott mozgósítás – célzott üzenetek a szavazók aktiválására, akik Kínának kedvező jelöltekre szavazhatnak.
• Választási szabályok manipulálása – hamis információk terjesztése a szavazási eljárás változásairól.

Ez a közösségi hálózatokon, az azonnali üzenetküldőkön keresztül működik, sőt a szükséges narratívákat terjesztő, ellenőrzött médián keresztül is.

Kína választási manipulációs stratégiája magában foglalja a kognitív hadviselést – információs káoszt teremtve a demokratikus rendszerek destabilizálására.

Főbb módszerek:

• Társadalmi konfliktusok szítása – érzelmi problémák (társadalmi egyenlőtlenség, válságok) felhasználása a választók polarizálására.
• A választási rendszer hiteltelenítése – az állami intézményekkel szembeni bizalmatlanság erősödése a nagyszabású információs támadások miatt.
• Politikusok elleni támadások – célzott kampányok egyéni jelöltek vagy pártok ellen.

Ennek érdekében Kína közösségi médiát, ellenőrzött médiát és még hamis agytrösztöket is használ, hogy áltudományos jelentéseket készítsen a kívánt narratívák megerősítésére.

Miközben Kína a kognitív műveleteket és a mesterséges intelligenciát sajátítja el a közvélemény kezelésére, mások még nem kezdtek bele az ilyen irányú fejlesztésekbe. A „Meggyőző technológiák Kínában” című dokumentum egyértelművé teszi, hogy a modern hadviselés nemcsak rakétákról és tankokról szól, hanem az elmét befolyásoló algoritmusokról is.

Peking már generatív mesterséges intelligenciát használ egész médiauniverzum létrehozására. Generált hírek, videók, sőt szintetikus személyiségek töltik be az információs teret, népszerűsítve a kívánt narratívákat. A kínai közösségi média és a külföldi platformok tele vannak olyan tartalommal, amely finoman módosítja a közhangulatot.

Mi ennek a stratégiának az erőssége? Az, hogy a valóságot a kívánt célokhoz igazítsa. A neurális hálózat több ezer, a politikust hiteltelenítő szöveget generál, ezeket a média, a botok és a bloggerek felkapják. Vagy hamis videót készítenek, amely állítólag leleplezi a korrupciót. Az ilyen műveletek mértéke megdöbbentő – és ez csak egy része a kognitív műveleteknek.

A véleménykezelés nemcsak támadás, hanem mozgósítás is. Kína már a gyakorlatban is megmutatja, hogyan lehet nem csak megfélemlíteni, hanem a különböző társadalmi csoportok megcélzásával módosítani is lehet a választói részvételt. Ez nem sci-fi – ez a valóság, amelyben az országok élnek, amelyek felismerték a kognitív technológiák fontosságát.

Hol vagyunk mi ebben a folyamatban? Míg más államok „kognitív csapatokba” fektetnek be, a mi struktúráink még mindig a múlt századi eszközöket használják. A hangsúly a hagyományos médián van, miközben a big data és a neurális hálózatelemzés terén már folyik a háború. Igen, vannak fejlődési szigeteink ezen a területen, de nincs szisztematikus megközelítés.

Eredmény? Egyre pontosabbak az országunk elleni információs támadások, miközben egyre gyengébb a válaszadási képességünk, a klasszikus propagandaeszközök hangsúlyozása is elavult.

Bár az elemzés valamiért Kínáról szól, aki kicsit is jártas az elmúlt évek történéseiben az pontosan tudja, hogy ezek a módszerek már régesrég “napi rutinnak” számítanak az USA demokrácia exportjának gyakorlatában, vagy a Soros NGO-k tevékenységeiben, amiket most leginkább az EU úgynevezett renitens államaiban alkalmaznak, mint Szlovákia, vagy Magyarország.