A Szentatya néhány napja tudatta a világgal, hogy székfoglaló szentmiséjét május 25-én, vasárnap 17 órakor a Lateráni Szent János-bazilikában mutatja be. A szentmise után, még aznap 19 órakor a Santa Maria Maggiore-bazilikába látogat, hogy lerója kegyeletét Szűz Mária híres ikonja, a rómaiak védőszentje, a „Salus Populi Romani” előtt. Ez a látogatás a máriás papok és hívek számára nagyon sok jót vetít előre. XIV. Leó a Szűz Anya tisztelője. Ez a tény nem meglepő, azt is mutatja, hogy az Egyháznak, bár története során sok kerülőutat tett meg, mindig voltak vezetői, akik égi édesanyjuk kezét fogva haladtak céljuk felé.
Az anyakép
Miért éppen Máriához látogat a pápa? Azt hiszem éppen azért, hogy ezt a kérdést föltegyük. A modern világ ugyanis egyenesvonalú egyenletes mozgásban távolodik a máriás anyakép megjelenítésétől. Az első feminista könyvet 1792-ben írta meg Mary Wollstonecraft A nők jogainak követelése címmel. Követelései között szerepelt, hogy szűnjék meg a kétféle nemi erkölcs, a nőket ugyanolyan mércével mérjék, mint a férfiakat, legyen joguk tanulni, dolgozni, önálló életet élni, sőt politizálni is. Ebben sok jó van, amit az idő igazolt is. A baj csak az, hogy olyan családi tragédiákhoz is vezethet, amilyen Ibsen Nórájának tragédiája volt. Egy kicsit több mint 100 év telt el Mary Wollstonecraft könyvének kiadásától 1879-ig, amikor a Nórát a norvég író megalkotta. Nóra már nem szeretne senkire sem hasonlítani, legkevésbé Máriára. Az ő gondolkodásmódja nagyon sok kortárs nőjével azonos. És erre a világhelyzetre a Szűz Anya csodálatos megoldást ad. Megjelenik kisgyerekeknek. Először 1846. szeptember 19-én, La Salletben. Utána pedig napjainkig nagyon sok helyen, a világ számos pontján. És mit szól ehhez az emberiség?
A nők helye az Egyházban
Ferenc pápa küzdött azért, hogy a nők komoly szerepekhez jussanak az Egyházban. Egy Mária tiszteletére szentelt bazilikában temettette el magát. Ezzel a két szándékával mintha azt sugallaná, hogy igenis lehetséges, hogy egy nő jó édesanya és jó egyházi tevékenységet folytató ember is legyen. Én azt hiszem, ez lehetséges, sőt, szükséges. De a határokat pontosan meg kellene szabni. Egészen konkrét leszek. Teológiai ellenvetések vannak a nők pappá szentelése ellen. Semmilyen teológiai ellenvetés nincs az ellen, hogy egy édesanya, aki fölnevel 6 gyereket szentté váljon. A kérdés, ami a máriás lelkületűek körében is fölvetődik, hogy mivé váljon a nő, ezt a választ kapja Mária anyaságának tudtul adtánál: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél.” (Lk1, 30). Az angyali üdvözlet további része lehetett volna ez is. És az a terve veled, hogy a Szentlélektől fogant gyermeket megszüld. És Mária erre a tervre mondott igent.
Isten terve a pápával
A Szentatya életútjának alig néhány részletét ismerem, de ez elég ahhoz, hogy teljes biztonsággal mondhassuk róla, hogy amikor belépett a szerzetesrendjébe, nem akart pápa lenni. Úgy gondolom, hogy egyszerűen rádöbbent, hogy Isten rá vonatkozó tervében a szerzetesség és a papság van.
Ezek után nem meglepetés, hogy XIV. Leó Máriához megy, mikor egy nem teljesen váratlan, de mindenképpen nagyságrendekkel nagyobb feladat elvégzése áll előtte. Isten rá vonatkozó tervét pedig annál a Máriánál keresi, aki miután meggyőződött arról, hogy az angyal Isten szándékát közvetíti, akkor igent mondott.
Miért megy a pápa a Mária-kép előtt tiszteletet tenni? Honnan merítem a bátorságot, hogy ezeket megírjam? Lehet, hogy tévedek, de azt hiszem Isten tőlem ilyeneket vár el. Veled mi a terve?
Írta:
Rákóczi Piroska
