A nagyböjti vasárnapokon szinte minden keresztény templomban elhangzik Jézus megkísértésének története. Mint ismert, Jézus 40 nap és 40 éjjel a pusztában böjtölt, s ez után a Sátán a birtoklás, a hatalom és a dicsőség vágyára építve el akarta csábítani. Nem sikerült neki. (Vö. Mt4, 1-11) Ebből a történetből egy momentumot szeretnék most kiemelni. Jézus a pusztába ment.

Hol van a puszta?

A puszta itt van a mai környezetünkben. Egész Európa pusztaság. Ez a világ, melynek idejét úgy ábrázolta Czakó Gábor, hogy az az örök húshagyó kedd. Európában ma minden hétre jut egy buli, egy lerészegedés. Minden nap szolgál a szórakoztató ipar valami élvezni valót. És ez a vidék egy hívő ember számára olyan, mint a szeretethiányos lelki pusztaság. Míg a tudatunkat és testünket állandóan impulzusok érik, azt a nagy vágyat, hogy szeressünk és szeretve legyünk alig-alig tudjuk betölteni.

Ennek a lelki pusztaságnak van még egy jellemző vonása is. Benne maradunk, mert ha nem, akkor kimaradunk az emberi közösségből, nem értesülünk a hírekről, nem tartunk lépést a technika és a tudomány fejlődésével, és nem tudjuk, hogy kik azok, akik még tovább rombolnának, s így nem tudjuk kinek kell lefogni a kezét.

Az a helyzet tehát, hogy teli hassal, kandallónk melegénél, ágyban párnák közt kielégítetlen szeretetvágyban didergünk. Lelki pusztaságban élünk. De lehet itt böjtölni?

A pusztából a csöndbe

Ebből a pusztából legszívesebben elmenekülnénk. Ismerek egy családot, akik vidékre költöztek, ahol egy jurtában éltek. Hogy bevételük legyen, elkezdtek kecskéket tartani és sajtot készíteni. Hogy megvegyék tőlük a termékeiket, minden barátjuk a Facebookon hirdette azokat. Nem mentek a világ pusztaságából sehova.

Ahhoz, hogy az önpusztítás pusztájából a lélek pusztaságába kerüljünk nem is kell ekkora vállalkozásba fogni. Egyszerűen el kell érni napi 10 perc csend meglétét az életünkben. Ehhez is nagy leleményességre van szükség. De nem kivihetetlen. Ha a munkahelyedre villamossal jársz, szállj le 2 megállóval előbb, és tedd meg az utat gyalog. Ha ez nem lehetséges, akkor ne menj az ebédelő kollégákkal együtt és zárd magadra a közös iroda ajtaját 10 percre. Ha édesanya vagy mosogass egyedül, bezárkózva a konyhába, teljes csendben. Ha pizzafutár vagy, told a biciklid egy rendelés után gyalog vissza az étteremhez. A lényeg az, hogy legyen tíz perc, amikor nem szólhatnak hozzád, nem hallgatsz semmit és nem beszélsz senkivel.

Nemet mondani a csábításra

A csöndben lét sok gyümölcsöt hozhat. Az egyik az, hogy rájössz, hogy a csönd természetes közege az embernek. Rájössz, hogy amitől az egész túlkommunikált világ menekül, az a normális állapota az emberi léleknek. És ekkor napvilágra kerül az a gondolat, hogy szórakoztató és kényeztető világ mögött ki is mosolyog önelégülten…

Rákóczi Piroska