2024.június 19.
Gyárfás, Romuald

Jézus és az álpróféták

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
hiteleti cikksorozat 1200

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Az álpróféták onnan ismerhetők föl, hogy hamis a hangjuk. Hogyan lehet mégis, hogy sokan hisznek nekik? Mert a minden korok örök farizeusai, a nagy tudású, magas rangú ítészek, azt állítják róluk, hogy értékes a mondanivalójuk. Akinek nem tetszik, az meg bugris. Bugrisnak látszani pedig az ember nem szeret. Kimaradni az ünneplő közönségből nagy lelkierőt igényel. És mégis minden korban vannak a rossz látszatát vállaló jó emberek. Ők azok, akik komolyan veszik, amit Jézustól hallottak kortársai.

Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket mint gonosz nevet, az Emberfiáért. Örüljetek azon a napon, és ujjongjatok! Íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben, mert ugyanezt tették atyáik a prófétákkal.” – állítja a mester Lukács szerint (Lk6, 22-23). Ebben a részletben a hamis ítészek álnok elődjeinek örök módszerét ismerhetjük meg: a kiközösítést és gyalázkodást.

Kiközösítenek a befogadáspártiak

Korunk hamis prófétái között vannak, akik a sokszínűség és befogadás érdekében „prédikálnak” és igyekeznek minden másképp érvelőt elhallgattatni. Aki nem felel meg az általuk diktált irodalmi, művészeti, bölcsészeti kánonnak, azt vagy be sem engedik köreikbe, vagy ha beengedték, igyekeznek kirekeszteni őket. Ha pedig a közönség nem méltatja az álbefogadókat figyelemre, akkor a közönségről azt mondják, hogy buták.

Jézusnak róluk is volt tudása. Máté evangéliumában ezt olvassuk: „16Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a tereken tanyázó gyerekekhez, 17akik odakiáltják a többieknek: Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok, siratót énekeltünk, de nem jajgattatok.” (Mt11, 16-17) Mai helyzetre lefordítva: elmegyünk a tüntetésre és beszédet mondunk, amit kevesen tapsolnak meg. Furulyázunk, de alig akad, aki táncol rá.

A művészet autonómiája

A művészet nem teológia, és nem minden mű himnusz. A művészek keresik az igazságot, s amíg ezt tiszta szívvel teszik, érdemes rájuk odafigyelni. A Szentírás is egy irodalmi műalkotás, nem hittankönyv. Van benne több esetlegesség, mert Isten üzenete emberi közvetítéssel érkezett hozzánk. Nyilvánvaló, hogy a Biblia szavai között van, mit nem lehet szó szerint venni. De több könyve, és maga az egész mű, egyszerűen szép. Mert Isten szép, igaz és jó. S mivel az Úr görbe utakra is tud egyenesen írni, már azok az alkotások is figyelemre méltóak, amelyek e három érték létrehozásának céljával készültek. De miért van az, hogy az az ember, aki az Úrtól megkapta a művészi alkotóképességet, mégis hamis prófétává lesz?

A propagandisták

Csak sejtem, hogyan megy végbe az a folyamat a lélekben, de a Mestertől tanultam valamit erről is. Vannak, akik a kapott talentumaikat nem kamatoztatják. Elsajátítanak egy kommunikációs harcmodort, és egy ideológia szolgálatának igájában nyögnek – és ezt a saját szabadságuk megteremtésének érdekében. Mindeközben az igazmondó és hiteles művészeket propagandistának nevezik. Ők most örülnek, mi pedig boldogok vagyunk.

Rákóczi Piroska

Mi a reakciód?
👍tetszik
18
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek