Régen elkezdődött a harmadik világháború, de nem nukleáris hadviselés formájában, hanem a normális életet támadták meg, és bizony komoly sikereket értek el ezen a fronton. De nem lesz világkormány, mert a megtámadottak végre észhez tértek és szembefordultak ezzel az ideológiai őrülettel és megpróbálják elpusztítani a sötét ármányt – hangsúlyozta a hirado.hu-nak adott interjúban Földi László titkosszolgálati szakértő.

– Lángra lobbanthatják a világot a háborúpárti erők Donald Trump beiktatása előtt?

– A közvéleményt ma atomháborúval fenyegetik, nem lesz ilyen, nincs ilyen forgatókönyv. Tény, hogy elég nagy számban vannak nukleáris fegyverek, de ha taktikai atomfegyverekkel indítana háborút bármelyik fél, abban a pillanatban berobbanna az egész rendszer és elpusztulna a Föld, szinte azonnal meghalna hétmilliárd ember. Ezért mondom, nincs háborús helyzet, ha nukleáris hadviselésre gondolunk, hiszen a háborúknak olyan stratégiai céljaik vannak, mint például elfoglalni a másik területét vagy visszaszerezni a sajátomat. De elpusztítani a Földet miféle narratíva vagy koncepció lenne?

– Ön szerint nem lesz harmadik világháború?

– Már javában zajlik a harmadik világháború, csak nem abban a formában, ahogy mi a háborúkra gondolunk, de a pusztításhoz ma már fegyverek sem kellenek, gondoljunk csak a társadalmak szétverésére. Újfajta eszméket próbálnak ránk erőltetni és lerombolni a normális életről, a családról és a nemzetről alkotott képünket. Olyan ideológia összecsapás zajlik, amelynek ma már nemcsak gazdasági kitüremkedései, társadalmi és politikai ütközetei, hanem bizony fegyveres konfliktusai is vannak. Az orosz–ukrán vagy az izraeli konfliktusban is megjelennek az egymással szemben álló oldalak és nagyon komoly érdek viszonyrendszer húzódik meg a háttérben.

– Mi folyik a háttérben?

– Nézzük csak meg, hogy bezuhant a korábban példa értékűen fejlődő német gazdaság, mióta kitalálták, hogy az oroszok nem kellenek Európának. Ez nem véletlenszerű történés, emögött ármányként meghúzódik az az amerikai érdek, hogy Európa erejét vissza kell szorítani.

– Mit szól a formálódó Trump adminisztrációhoz?

– Nem vagyok kifejezetten Amerika-szakértő, de az látható, hogy Trump más logikát próbál követni, mint a korábbi elnöki ciklusa során, amikor rettenetesen megvezették. Az apparátusnak az ereje nagyon jelentős, ezért az adott hatalomnak kézben kell tudni tartani. Trump most olyan személyeket válogat, akik korábban is lojálisak voltak hozzá, és nem csak most bukkantak elő, illetve az ő narratíváját követik a világméretű ideológiai ütközetben. Az Egyesült Államok következő elnöke egyértelműen megfogalmazta, hogy vissza kell térni a normális élethez. Ebbe nem fér bele, hogy a határokat figyelmen kívül hagyva milliók bolyonganak ide-oda a világban mindenféle rend és protokoll nélkül, az sem, hogy szétverik a családokat, miközben gender és egyéb elméletekkel hülyítik az emberiséget, vagy olyan drogkészítményekkel árasztják el Amerika nagyvárosait, amelyek 1–2 hónapon belül el is pusztítják a fogyasztót. Trump szerint ideje elfelejteni a demokraták által kitalált és bevezetett extrém intézkedéseket, mert azok nem válnak sem Amerikának, sem a világnak a javára.

Donald Trump  fogadja Volodimir Zelenszkijt a New York-i Trump-toronyban 2024. szeptember 27-én. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

– Donald Trump többször hangoztatta, hogy 24 órán belül megállítja a háborút.

– Ez így költői túlzás. De mondhatja majd a Pentagon, illetve az amerikai hadsereg főparancsnokaként – hiszen bár demokrácia van az USA-ban, mégis abszolút centrális erő az elnöki hatalom –, hogy amerikai katonák és fegyverek nem fognak megjelenni abban a térségben. Ezt ő főparancsnokként kijelentheti, erre számíthatunk. Igen ám, csak de jure nem az amerikaiak, hanem az ukrán vezetés által irányított hadsereg háborúzik Oroszországgal, ezért a fegyveres konfliktus nem fog leállni 24 órán belül egy ilyen kijelentés hatására. Ahhoz, hogy legalább tűzszünet legyen, szerintem Trumpnak meg kell próbálni eltávolítani a mostani kijevi vezetést, legalábbis a Zelenszkij-féle klikket, különben mindig előre fognak menekülni az életüket is védve. Zelenszkijt csak külső erő tudja leváltani, hiszen meg is hirdette, hogy hadiállapotban nincs választás.

– Ha leáll a tengeren túlról érkező támogatás, jöhetnek az európai hadseregek és fegyverek?

– Ez csak retorikai szempontból és a média szintjén létező forgatókönyv, ennek nincs realitása, hiszen a NATO katonai képességének 75 százalékát az amerikaiak, 10 százalékát pedig a törökök – akik nem kívánnak részt venni ebben a konfliktusban – adják. Ha az USA nem támogatja Ukrajna háborúját, akkor az elképesztő orosz felkészültséggel szemben csak egy vékonyka európai – inkább politikai, mint katonai – akarat tud felsorakozni. Nem objektív alternatíva, hogy az amerikaiak helyett, majd az európaiak háborúznak tovább az ukránok hátterében, tehát haladunk a tűzszünet felé.

– Milyen kihívásokkal fog szembe nézni az új amerikai adminisztráció?

– Azt azért ne felejtsük el, hogy Trump kormányzása sem arról fog szólni, hogy Amerika mindent megtesz azért, hogy Európának jó legyen, vagy hogy a BRICS együttműködést és az egypólusú világ megszűnését nagy örömmel fogadják Washingtonban. Gazdasági értelemben is nagyon kemény szembenállás tapasztalható. Az ukrán háború kirobbantása, provokálása is az európai egység megbontását szolgálta. Az olcsó orosz energia és a fejlett nyugat-európai technológia ezért nem működhet tovább együtt, ezt szimbolizálja a felrobbantott Északi Áramlat is, ami nem szolgálta az USA érdekeit. Az új amerikai adminisztráció számára amellett, hogy le kellene állítani a fronton a fegyverek pufogtatását, komoly feszültségpontokat fog jelenteni például az is, hogyan az viszonyuljanak a BRICS-hez, vagy mit kezdjenek az orosz–kínai együttműködéssel.

Vlagyimir Putyin orosz  és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi megbeszélés utáni aláírási ünnepségen 2024. május 16-án (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov)

– Új világrend épül. Mi várható?

– Az elmúlt 70 évben egypólusú volt a világ. Az egykori szocialista országok sem befolyásolták a hatalom formáját, ráadásul ezek a Szovjetunióval együtt elsorvadtak és megszűntek, így az utóbbi három évtizedben egyértelművé vált az Egyesült Államok vezető szerepe. Mindenki az USA-tól függött, letolták a pályáról azt, aki nem azt tette, amit az amerikaiak elvártak, de katonai és egyéb puccsot is előkészítettek a „renitens” országokban. A világ csendőrének hívták az abszolút egyeduralmon lévő USA-t. Most az orosz–kínai együttműködés felerősödik, hiszen Oroszországot arra kényszerítik, hogy elforduljon Európától. Meglepő módon az orosz gazdaság jobb állapotban van, mint a háború előtt, erősebb és stabilabb a nemzetközi pozíciója. Így kialakult egy másik pólus, ebbe a rendszerbe pedig már elkezdett átszivárogni több olyan ország is, amely korábban ki volt téve az amerikai befolyásnak. Ezek az országok ráadásul kimondják, hogy nem egy másik centrális hatalmat akarnak létrehozni, hanem a nemzetállamok laza együttműködését tartják jó iránynak, szemben a mainstream által elképzelt világkormánnyal.

– Az Egyesült Államok hogy fogja kezelni ezt az új helyzetet?

– Rossz stratégia lenne, ha mindenáron azért küzdene, hogy ne veszítse el egyedüli vezető szerepét. De érvényesülhet olyan forgatókönyv is, hogy az Egyesült Államok belátja, elfogadja, hogy már legalább két pólus van, és alkudozni fog arról, hogyan osszák tovább a világot. A világ újra felosztását jelenti a világháború, amely már akkor elkezdődött, amikor kitalálták, hogy a nemzetállamok együttműködésére épülő Európa helyett jöjjön létre az Európai Egyesült Államok.

– Ezt már a 19. században is szorgalmazták bizonyos érdekkörök.

– Sokkal korábban kezdődött. A világ felforgatása, káoszba taszítása fontos taktikai eleme a felvilágosodás idején megszülető mozgalomnak. A francia forradalom indította el azt a gondolatiságot, hogy a nemzetállamokat és az azokban leosztott társadalmi hierarchiák rendjét meg kell szüntetni. Ennek következtében létrejött a háttérben a láthatatlan erőtér, amely nem lép ki a színre, hanem az általa kiválasztott politikai szereplőkön keresztül irányítja a szálakat, olyan hatékonyan, hogy lassan eltünteti azokat a normákat, amelyek korábban meghatározták a nemzetközi kapcsolatokat.

– Mire gondol?

– Korábban a fegyverek pufogtatásán kívül a háborús időszakban is fennmaradtak a diplomáciai megoldások, de most az erőt tették a politika fő megoldási technikájává. Nem a kompromisszumkeresés, az érdekek ütköztetése érvényesül, hanem erőből visznek mindent keresztül. Nyugat-Európát legyalulták ideológiailag, a kereszténységet már lassan szégyellni kell. A családokat szétverik, az alapvető értékrendszerünket, a teremtett embert is megkérdőjelezik. Régen elkezdődött a harmadik világháború, de nem atomháború formájában, hanem a normális életet támadták meg, és bizony komoly sikereket értek el ezen a fronton. De nem lesz világkormány, mert a megtámadottak végre észhez tértek és szembefordultak ezzel a fajta ideológiai őrülettel, és megpróbálják elpusztítani ezt a sötét ármányt.

– És mi lesz, ha ismét Donald Trump életére törnek?

– Ebből a káoszból sajnos az is következik, hogy az egyszerű normák eltűntek. Régen ez föl sem merülhetett, hogy a politikai vezetőt őrző személyzet árulóvá válik, sajnos ma már egyáltalán nem lenne meglepő, ha megesne. Nem tudni, hogy a Trump mostani testőrségében van-e megvehető vagy bármilyen más módon átállítható személy, aki esetleg önfeláldozó kamikáze módon is hajlandó lenne az elnököt eltakarítani az útból. Egy ilyen eset viszont polgárháborúhoz vezetne, hiszen Amerika kohézióját az elnöki hatalom adja. Annyira összetett, szerteágazó és heterogén az Egyesült Államok társadalma – Európából, Ázsiából, Afrikából és szinte mindenhonnan érkeztek ide a bevándorlók az elmúlt évszázadok során –, hogy nem a nyelv, a közös kultúra, a hagyományok vagy a történelem, hanem csak az elnöki hatalom tudja összetartani.

Orbán Viktor és Donald Trump találkozója Donald Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. július 11-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

– Hazánk közvetíthet Kelet és Nyugat között. Ön szerint ez jó irány?

– Magyarország szerepe egyértelmű, normális sokirányú semlegességre törekedő irányra van szükség kül- és gazdaságpolitikai értelemben egyaránt. Hazánknak nincs más adottsága és lehetősége arra, hogy jól lavírozzon ebben a rettenetes káoszban.

– Dmitrij Medvegyev az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese többször is beszélt Ukrajna felosztásáról, az ő térképén Kárpátalja Magyarországhoz tartozik. Lehet hazánknak revizionista igénye?

– Ne legyen, mert egyébként is Európára fog szabadulni egy elképesztően nagy hadsereg, ha Ukrajna befejezi majd a háborút. Azok a felfegyverzett zsoldosok és katonák ráadásul meglehetősen nehéz pszichés állapotban vannak, és igen könnyen felcukkolhatók. Ha Magyarország kárpátaljai területeket kapna vissza, komoly merényletekre számíthatnánk. Pillanatnyilag ez nem lenne jó politikai megoldás.