Az emberi élet építőköveinek mesterséges létrehozására irányuló, úttörő és egyben vitatott projekt vette kezdetét, amely a világon először célozza meg az emberi DNS szintetikus előállítását.

A kezdeményezés, amelyet a Wellcome Trust, a világ legnagyobb orvosi jótékonysági szervezete finanszíroz 10 millió font kezdeti támogatással, új fejezetet nyithat az orvostudományban, ugyanakkor komoly etikai kérdéseket vet fel. A projekt célja, hogy forradalmasítsa a gyógyíthatatlan betegségek kezelését, de sokan attól tartanak, hogy a technológia rossz kezekbe kerülve kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

A tudomány új határai

Dr. Julian Sale, a cambridge-i MRC Molekuláris Biológiai Laboratórium kutatója, a projekt egyik résztvevője szerint ez a kutatás a biológia következő óriási ugrása. “A határ a csillagos ég,” – mondja, kiemelve, hogy a technológia lehetőséget nyújthat olyan terápiák kifejlesztésére, amelyek javítják az emberek életminőségét idős korban, csökkentik a betegségek előfordulását és elősegítik az egészségesebb öregedést. A kutatók célja, hogy betegségekkel szemben ellenálló sejteket hozzanak létre, amelyekkel például a máj, a szív vagy az immunrendszer károsodott részeit lehetne regenerálni.

A projekt a Humán Genom Projekt 25. évfordulóján indult, amely annak idején feltérképezte az emberi DNS molekuláit. Az 1990-es években lezajlott, szintén a Wellcome Trust által támogatott Humán Genom Projekt lehetővé tette, hogy a tudósok az emberi géneket vonalkódként olvassák. Az új, Mesterséges Humán Genom Projekt ennél tovább megy: nemcsak olvasni szeretnék a DNS-t, hanem molekuláról molekulára megalkotni azt. A kutatók első célja, hogy egyre nagyobb DNS-szakaszokat építsenek fel, és végül akár egy teljes emberi kromoszómát is létrehozzanak szintetikusan. Ezek a kromoszómák tartalmazzák azokat a géneket, amelyek szabályozzák a testünk fejlődését, javítását és fenntartását.

Orvosi áttörések lehetősége

A kutatás középpontjában az áll, hogy a szintetikus DNS segítségével mélyebben megértsük, hogyan működnek a gének és hogyan szabályozzák testünk folyamatait. Sok betegség akkor alakul ki, amikor ezek a gének hibásan működnek, így a kutatás új kezelési módszerek kidolgozását teheti lehetővé. Matthew Hurles professzor, a Wellcome Sanger Intézet igazgatója szerint a szintetikus DNS létrehozása lehetővé teszi, hogy a tudósok ne csak a meglévő DNS-t módosítsák, hanem teljesen új elméleteket teszteljenek. “A DNS-t a semmiből felépítve kipróbálhatjuk, hogyan működik valójában, és új ötleteket vizsgálhatunk meg,” – magyarázza.

A projekt szigorúan laboratóriumi körülmények között zajlik, és a kutatók nem próbálnak mesterséges életet létrehozni. Azonban a technológia olyan szintű kontrollt biztosít az emberi biológiai rendszerek felett, amire eddig nem volt példa. Ez óriási lehetőségeket rejt, például a szervregeneráció vagy a genetikai betegségek kezelése terén.

Etikai aggodalmak és veszélyek

Azonban nem mindenki osztja a kutatók optimizmusát. Dr. Pat Thomas, a Beyond GM kampánycsoport igazgatója szerint bár a tudósok szándékai jók, a technológia azonban rossz kezekbe kerülve veszélyes lehet.

“Szeretnénk hinni, hogy minden tudós a jó ügyért dolgozik, de a tudományt fegyverkezésre vagy károkozásra is fel lehet használni,” – figyelmeztet. A kritikusok attól tartanak, hogy a technológia utat nyithat “tervezett babák” létrehozása vagy genetikai módosítások előtt, amelyek hosszú távú, kiszámíthatatlan hatásokkal járhatnak a jövő generációira.

Bill Earnshaw, az Edinburghi Egyetem elismert genetikai tudósa, aki mesterséges emberi kromoszómák létrehozásának módszerét dolgozta ki, úgy fogalmaz: “A szellem kiszabadult a palackból.” Szerinte hiába vezetnek be szigorú szabályozásokat, ha egy szervezet hozzáfér a megfelelő technológiához, nehéz megakadályozni, hogy azt rossz célokra használja, például biológiai fegyverek vagy genetikailag módosított emberek létrehozására.

További aggodalomra ad okot a technológia kereskedelmi hasznosítása. Thomas arra hívja fel a figyelmet, hogy ha szintetikus testrészeket vagy akár embereket hoznak létre, felmerül a kérdés: kié a tulajdonjog? Kié az ezekből származó adat? A kutatás által kifejlesztett kezelések piacra kerülése új etikai dilemmákat vethet fel a hozzáférés és a profitszerzés terén.

Miért most?

A Wellcome Trust döntése, hogy finanszírozza a projektet, nem született könnyen. Dr. Tom Collins, a finanszírozás jóváhagyója elmondta, hogy alaposan mérlegelték a kockázatokat. “Feltettük magunknak a kérdést: mi lenne a tétlenség ára?” – mondta. Szerintük a technológia előbb-utóbb úgyis megjelenik, ezért jobb, ha most, felelősségteljes keretek között fejlesztik ki, és nyíltan foglalkoznak az etikai kérdésekkel.

A projekt részeként egy társadalomtudományi program is fut, amelyet Joy Zhang, a Kenti Egyetem szociológusa vezet. A program célja, hogy bevonja a szakértőket, a társadalomtudósokat és a nyilvánosságot, hogy megvitassák a technológia társadalmi, etikai és kulturális hatásait.

“Meg akarjuk ismerni az emberek véleményét, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a technológiához, milyen előnyöket látnak benne, és milyen kérdéseik, aggodalmaik vannak,” – magyarázza Zhang.

A jövő bizonytalansága

A Mesterséges Humán Genom Projekt kétségtelenül a tudomány egyik legnagyobb vállalkozása, amely új távlatokat nyithat az orvostudományban. Azonban a technológia kettős természete – az óriási lehetőségek és a súlyos kockázatok – óvatosságra int.

A kutatók felelőssége, hogy a társadalommal együttműködve olyan kereteket alakítsanak ki, amelyek biztosítják, hogy a technológia az emberiség javát szolgálja, és ne váljon a visszaélések eszközévé. A projekt sikere nemcsak a tudományos eredményeken, hanem a társadalmi bizalom megőrzésén is múlik. (1)