Interjúnk első részében, amelyet Dr. Tóth Máté ügyvéddel, a Védett Társadalom Alapítvány jogvédelmi szárnyának vezetőjével készítettem, leginkább a nevezett Noryna D.-botrányra fókuszált. A most publikált második részben pedig arra kerestem a válaszokat, hogy intézményrendszereink – itthon és az Európai Unióban egyaránt – hogyan állnak az ilyesfajta problémákhoz, tudják-e egyáltalán rendesen kezelni őket. Hiszen a Bloomberg tavaly év végi értékeléséből kiderül: átlagosan napi kilenc órát töltenek a világhálón a tizenévesek, idei adatok szerint pedig már az ötévesnél fiatalabb gyerekek is ébren töltött idejük 25 százalékában használnak kütyüket.
Egy nemzeti platformtörvényben van-e lehetőség arra, hogy szigorúbban ellenőrizzék a regisztrációkor, hogy az adott felhasználó valóban elmúlt 13 éves, hiszen az alapszabályzatuk szerint 13 éves kortól lehet az oldalra regisztrálni? Lehetne-e kivételt tenni országos szinten, hogy Magyarországról csak 18 éven felüli személy tudjon online platformokra regisztrálni? Hisz tudjuk, ha nem is ilyen formában és durvasággal, de a TikTok mellett a Facebookon, Instagramon, Snapchaten, Redditen stb. ugyanúgy találkozhatnak kiskorúak nekik ártalmas és veszélyes tartalmakkal.
Szabad internet csak addig létezhet, amíg a felhasználók legalább részben anonimok maradhatnak, minimum abban a tekintetben, hogy milyen oldalakat látogatnak meg. A nyugat-európai újmarxista-liberális elit és a nemzetállamok felszámolásában, sőt, a társadalmunk legtermészetesebb, primordiális alapjainak a lerombolásában érdekelt globalista brüsszeli bürokraták számára az internetszabadság felhasználói oldalon történő letörése lehetővé tenné a nemzeti értékű, az európai civilizáció értékeit védő, normalitáspárti politikai vélemények teljes elnyomását. Ezért a szabad internet megvédése elemi magyar nemzeti érdekünk. Az online platformokat nem cenzúrára és ellenőrzésre kell törvényi eszközökkel kényszeríteni, hanem ellenkezőleg: a véleményszabadság védelmére és az ideológiamentes kereskedelmi kommunikációra. Ha például személyi igazolvány kellene a regisztrációhoz, onnan már csak egyetlen lépés lenne a nemzeti érzelmű, migrációellenes, nemzeti szuverenitást pártoló vélemények totális internetes tiltása, például egy jövőbeli EU-s rendelettel. Legyünk reálisak: látva az EU irányát, egy ilyen fejlemény szinte borítékolható.
Ha jól értem, csak akkor lesz áttörés az ügyben, ha Brüsszel is komolyabban el kezd a témával foglalkozni?
Ezt mi, magyarok nem hagyhatjuk, hogy a brüsszeli bürokraták becsapjanak minket azzal az álságos ígérettel, hogy „ami tilos offline, az legyen tilos online is”. Ez a valóságban arra megy ki, hogy az Európai Bizottság dönthesse el, mit tilos a magyar online térben, és kicsavarják ezt a jogkört Magyarország kezéből. Ezt a valós és közeli veszélyt sajnos úgy érzem, a politika és államigazgatás egésze egyelőre nem biztos, hogy teljes egészében átérzi. Egyetlen téma, még a Noryna Diamond-féle botrányos transzvesztita videó sem érhet annyit, hogy feladjuk Magyarország szuverenitását a magyar internet felett. Ráadásul a kiskorúakra az online platformokon nemcsak az LMBTQ-propaganda veszélyes, hanem az öncélúan szexuális tartalom, a pornográfia, a kábítószereket és alkoholfogyasztást népszerűsítő tartalom, vagy éppen a migrációpárti vagy bármilyen ideológiavezérelt kereskedelmi kommunikáció. A felhasználók ellenőrzésétől mentes megoldás szerintem a digitális platformok törvényi kötelezése arra, hogy tartalomcsoportok szerint végezzenek célzott kockázatelemzést és akadályozzák meg, hogy bizonyos tartalmak megjelenhessenek kiskorúaknak. A tartalmat kell vizsgálni, nem a felhasználót. Továbbá kötelezni kell a platformokat gyermekvédelmi tisztviselők kinevezésére, hasonlóan a már létező adatvédelmi tisztviselőkhöz. Ezt például egy nemzeti platformtörvény megkövetelhetné a magyar nyelven is elérhető online platformoktól, mint amilyen a Facebook és a TikTok is. A célzott, életkor szerinti kockázatértékeléshez ráadásul nincs szükség az egyedi felhasználók személyazonosságának ellenőrzésére, számos más technikai megoldás is a platformok rendelkezésére áll. Ezeket most is használják. A magyar törvényalkotó dolga csak annyi, hogy a kötelező kockázatelemzést kiterjessze további tartalomcsoportokra, így például az LMBTQ-propagandára és az ideológiavezérelt kereskedelmi kommunikációra.
Reálisan mikorra valósulhatnak meg a fentiek?
Ami a gyermekvédelmi törvénynek az LMBTQ-propagandát közvetítő gazdasági reklámokkal szembeni alkalmazását illeti, az a fogyasztóvédelmi jogász szakma várakozása szerint az idei év első pár hónapjában várható. A fogyasztóvédelmi terület csak 2022-ben került az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá; ekkor Varga Judit miniszter asszony új fogyasztóvédelmi jogérvényesítési stratégiát jelentett be, amely egyik pillérként a digitalizációt helyezte a középpontba, azaz a Magyarország területén is elérhető online platformok fokozott hatósági ellenőrzését. A 2022-től hatályos fogyasztóvédelmi politika egy másik pillére a gyermekvédelem, amelynek értelmében a minisztérium bejelentése szerint a következő a fogyasztóvédelmi hatóságok célja szó szerint az alábbi: „Biztosítanunk kell gyermekeink zavartalan fejlődését, nem hagyhatjuk, hogy bújtatott ideológiai és szexuális propaganda áldozatává váljanak.”
Mely hatósági szervek feladata lesz a platformok ellenőrzése?
Az előbb említett két pillért tükrözi az Igazságügyi Minisztérium 2023-as évre közzétett éves Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programja, amely az idei évre kifejezetten kötelezi a kormányhivatalokon működő fogyasztóvédelmi hatóságokat, hogy ellenőrizzék a gyermekvédelmi törvény reklámszabályainak megtartását. Sőt, további előrelépés, hogy az ellenőrzési programba az ideológiamentes kereskedelmi kommunikáció ellenőrzése is bekerült. Így a kormányhivatalokat miniszteri utasítás kötelezi arra, hogy az online platformokról eltüntessék a kiskorú fogyasztók számára is elérhetővé tett LMBTQ-propagandát tartalmazó gazdasági reklámot. Bízom benne, hogy erre már 2023 februárjában maradéktalanul sor kerül és hatósági határozatok születnek a gyermekkorú fogyasztók megvédése érdekében. Annak érdekében, hogy az eltávolításra kötelezés ne jogkorlátozó módon történjen, szükséges az is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok eljárásaikban tisztázzák: a reklámközzétevő online platform kizárólag 18 éven felüli regisztrált felhasználóknak tette-e elérhetővé a vizsgált gazdasági reklámokat, vagy esetleg bejelentkezés nélkül is bárkinek, így kiskorú fogyasztóknak is megjelenhetett-e a reklám. Utóbbi a gyermekvédelmi törvény új reklámszabályaiba ütközik.
Forrás:Pesti Srácok
