Egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a patrióta közösségeknek szerte Európában. A szólásszabadság korlátozása, a politikai korrektség és az egyoldalúan liberális gondolkodásmód mind-mind hátráltatja az aktivistákat abban, hogy hangot adjanak a hagyományos európai értékek védelmének és a nemzeti identitást hangsúlyozó felszólalásoknak. Az idén áprilisban megrendezett brüsszeli MCC Nemzeti Konzervatív Konferenciájának leállítása is rezonál mindarra, ami Svájcban vagy éppen Ausztria fővárosában, Bécsben történik többek között az egyetemeken a fiatal hallgatók körében és a közéletben.
Manuel Corchia, a Fiatal Cselekvés (Junge Tat) patrióta mozgalom vezetője szerint a szólásszabadságot nagyban korlátozza a rendőrség, amikor konzervatív, nemzeti értékeket valló aktivisták rendezvényeit feloszlatják. A szervezetet 2020-ban Svájcban alapították fiatalok, jelenleg mintegy 150-200 támogatóval rendelkezik, közülük 30-40 tag aktívan tevékenykedik az ifjúsági szervezetben és olyan célokon dolgoznak együtt, mint az illegális migráció visszaszorítása vagy a hagyományos családi értékek védelme. Az aktivisták az említett prioritások mellett az Európai értékek megőrzésére is törekednek, olyan nemzetvédelmi projekteken keresztül, amelyek nemcsak Svájc, de egész Európa megóvását célozzák a tömeges migrációtól és a woke ideológia tovább terjedésétől. Érdemes megemlíteni Martin Sellner, munkásságát is, ő az osztrák Identitárius Mozgalom vezetője, aki a Junge Tat nevű szervezet meghívására utazott márciusban a németországi Tegerfeldenbe, hogy beszéljen “remigráció” nevű elképzeléséről, amely szerint a beilleszkedésre képtelen bevándorlókat ki kellene telepíteni Európából. Az eseményt azonban a rendőrség félbeszakította, mert attól tartottak, hogy összetűzés lehet a résztvevők és az ellentábor között. (Milyen ismerős hatósági érvelés…)
A hatóságok végül kiküldték Sellnert a rendezvényről, és a terem bérbeadója is azonnal visszamondta a helyszín használati jogát, amikor megtudta, miről is szól az esemény. A migráció az egyik legégetőbb kampánytéma, a politika minden választás előtt megígéri, hogy kezeli azt,
mint most a kötelező uniós kötelező szétosztási kvótával, ám a választás után mindig kiderül, hogy érdemben semmi sem változik. Januárban Olaf Scholz, német kancellár egy Bundestag beli
holokauszt-emlékülésen például már használta a “remigráció” kifejezést. amely egyesek szerint a német történelem egyik legborzalmasabb időszakára emlékeztet. Scholz hangsúlyozta, hogy a demokratáknak egységben kell maradniuk és meg kell állítaniuk Németország jobbra tolódását.
Ennek érdekében mindent megtesz, hogy meg is valósuljon. A tömeges migráció a nemzetállamokat gyengíti, különösen akkor, amikor globalista erők vannak hatalmon, és megkönnyítik a beáramlást vagy az állampolgársághoz jutást. Ezt látjuk most az USA-ban is, ahová 4 év alatt, több, mint hétmillió migráns érkezett. Azok tehát, akik a migráció veszélyeiről mernek felszólalni, el vannak hallgattatva. A bevándorlásellenes álláspontjairól elhíresült AfD (Alternatíva Németországért) jobboldali párt az elmúlt hónapokban egyre népszerűbbé vált a migráció miatti zavargások közepette. A radikális párt idén januárban bejelentette, hogy távozik Alice Weidel pártelnök közeli munkatársa,
Roland Hartwig, aki részt vett egy tavaly novemberi potsdami találkozón, ahol felvetődött a Németországban élő több millió bevándorló deportálásának lehetősége. A Correctiv német oknyomozó szervezet egy közzétett jelentése szerint egy “mestertervről” tárgyaltak, amelynek
célja emberek millióinak – köztük migránsok és “nem asszimilált polgárok” – kitoloncolása volt. A találkozón egyébként Martin Sellner, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) korábbi vezetője volt az egyik kiemelt szónok.
Ezen közösségek tehát nagyban formálják a konzervatív hangok felerősítésének lehetőségeit és az Európai Unió jövője szempontjából is kritikus fontosságú a tevékenységük. A 2024-es választások tehát meghatározóak lesznek, amelyek meghatározzák majd, milyen irányba haladjon tovább a kontinens. A munkaerőhiány és a gazdasági kihívások csak tovább súlyosbítják
a helyzetet. Ezen szervezetek szerepvállalása kulcsfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük az európai identitásunkat az új kihívások közepette.
Elengedhetetlen továbbá a demokratikus folyamat és a párbeszéd megőrzése az Európai Unióban, ahol úgy fest, egyre inkább korlátozzák a szólás -és véleményszabadságot és igyekeznek elhallgattatni azokat, akik esetleg máshogy vélekednek a fősodor által kihirdetett elvekről.
Hezam Nóra
