“Van valami furcsa a Holdra irányuló indokolatlan figyelemben.”

Az Egyesült Államok Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségének (DARPA) új orbitális és holdgyártási, anyag- és tömeghatékony tervezési (NOM4D) programja arra irányul, hogy megvizsgálja a nagy struktúrák pályára állítását, például antennákat és napelemeket.

Az elmúlt néhány évben a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége, ismertebb nevén DARPA, egyre nagyobb figyelemmel tekint a Holdra.

A világ néhány táján örömmel fogadták a DARPA hármas proaktív vállalkozását, amely célja a Holdon történő felhasználásra alkalmas technológiák felkutatása. A DARPA még 2021-ben beindította Novel Orbital moon Manufacturing, Materials, and Mass Efficient Design (NOM4D) programját [terjedelmes létesítmények létrehozása, beindítása az űrben, az űrrepülés költségeinek csökkentése céljából]. A múlt hónapban a DARPA beillesztett néhány “LOGIC”-ot a programba a Lunar Operating Guidelines for Infrastructure Consortium nevű útmutató vagy röviden a LOGIC révén. A DARPA kezdeményezte a Holdon való építkezés lehetőségét vizsgáló 10 éves tanulmányt (LunA-10) is, hogy ösztönözze az integrált jövőbeli holdi infrastruktúra fejlesztését “békés amerikai és nemzetközi felhasználásra”.

A DARPA szóvivője elmondta a Space.com-nak, hogy a LunA-10 adottságvizsgálat és a NOM4D program külön-külön, de egymást kiegészítő erőfeszítések. “A LunA-10 a kulcsfontosságú hálózati csomópontok hatékony együttműködésére összpontosít egy élénk, jövőbeli, a Holdon létrehozandói gazdaság érdekében, míg a NOM4D arra összpontosít, hogy megszabaduljon az indítási tömeg, a méret és a vibráció okozta korlátoktól azért, hogy lehetővé tegye nagyon nagy struktúrák, mint például antennák és napelemek megtervezését és megépítését a pályán” – nyilatkozta a szóvivő.

De mivel olyan sok, a Hold-technológiával kapcsolatos kutatás származik egy olyan ügynökségtől, amelyet az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma felügyel, felmerül a kérdés: vajon aggodalomra adhatnának-e okot az ilyen kezdeményezések, és kiválthatnák-e más nemzetek olyan ellenlépéseit, hogy katonai erőt telepítsenek a Föld Holdjára?

Gondosan kialakítva

Úgy tűnik, hogy a DARPA sokrétű munkája illeszkedik az ENSZ 1967-es Világűr Szerződéséhez, amely előírja, hogy a Holdat és más égitesteket kizárólag békés célokra kell használni. Ott van még az Egyesült Államok által felügyelt Artemis-egyezmény, amely azzal erősíti a Hold békés célú használatát, hogy olyan viselkedési normákat szab meg, mint amit az ENSZ Világűr Szerződésében foglaltak támogatnak. November 30-án az Angolai Köztársaság lett a világon a 33. ország, Afrikában pedig a harmadik ország, amely aláírta az Artemis-egyezményt.

“A DARPA projektje nagyon gondosan megalkotottnak tűnik ahhoz, hogy egy évtizeden belül katalizátorként szolgáljon egy sikeres kereskedelmi holdipar kialakulásához, ami egyértelműen békés tevékenység” – mondta Peter Garretson, az Amerikai Külpolitikai Tanács védelmi tanulmányok vezető munkatársa. Elismert stratégiai tanácsadó, aki az űrre és a védelemre összpontosít, és társszerzője a “Scramble for the Skies – The Great Power Competition to Control the Resources of Outer Space” (Rowman & Littlefield, 2020) című könyvnek.

“Mint ilyen, maga a DARPA semmit nem tesz a Holdon vagy annak közelében, hanem inkább segíti az ipart olyan interoperábilis normák létrehozásában, amelyek majd segítséget nyújtanak a konfliktusok megszüntetéhez, elősegítik a fenntarthatóságot és támogatják a vészhelyzetben történő segítségnyújtást lehetővé tevő normákat” – mondta Garretson.

Ráadásul Garretson elmondta, hogy a DARPA világossá tette, őszintén jár majd el az eredmények közzétételében. A DARPA szorosan együttműködik a NASA-val, mondta, azért, hogy közvetlenül segítse a NASA “messzemenő célkitűzéseit” a „Holdtól a Marsig” céljai elérésében.

Önfenntartó ipar

“De ami különösen előnyös, az az, hogy míg a NASA jellemzően a felfedezésre és a tudományra koncentrál, és nincs meggyőződve arról, hogy az ipar katalizálása az ő küldetése, a DARPA nem kér elnézést, amikor megkísérli felgyorsítani egy önfenntartó iparág létrejöttét” – mondta Garretson, és mind a DARPA LunA-10, mind a NOMAD a Fehér Ház által generált nemzeti Föld-Hold-közi stratégia megvalósítására törekszik.

Garretson szerint fontos megjegyezni, hogy a Védelmi Minisztérium (DoD) egyetlen ügynöksége sem – a DARPA, az Űrügyi, a Légierő Kutatólaboratórium) nem fogalmazott meg olyan terveket vagy programokat, amelyekben maga a DoD bármilyen felszíni tevékenységet folytatna a Holdon, “és ez természetesen igaz mind a LunA-10-re, mind a NOM4D-re. Mindkettő fejleszti a technológiát és tartózkodik a technikai kockázatoktól, hogy lehetőséget adjon a polgári és kereskedelmi szereplőknek, és azok minden tevékenysége itt, a Föld bolygón, repülés igénybevétele nélkül történjen ” – zárta szavait.

A terület feletti uralom

Időközben azonban egyre erősebb az aggodalom, hogy mi a szándéka a nem Egyesült Államok-beli játékosoknak.

Például a múlt hónapban a kongresszusnak készített 2023-as jelentésében az Egyesült Államok-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság megjegyezte, hogy “Kína stratégiai célok érdekében törekszik a Holdhoz való hozzáférés ellenőrzésére”.

A jelentés megállapítja, hogy Peking azon dolgozik, hogy hosszú távú jelenlétet valósítson meg az űrben, “amit úgy kíván elérni, hogy először a ciszlunar területet – a Föld és a Hold közötti teret uralja.

A Bizottság megjegyezte, hogy az Egyesült Államok katonai meggyőződése, hogy a ciszlunar űr fontos terület, amely lehetőséget nyújt az Egyesült Államok számára, hogy nemzetbiztonsági űreszközeit alacsony Föld körüli pályán és geoszinkron pályán kívül helyezze el, és olyan infrastruktúrát hozzon létre, amely hosszú távú jelenlétet tesz lehetővé a Holdon és máshol is.

Számos szakértőre hivatkozva a jelentés rámutat a kínai holdkutatási programmal kapcsolatos elsődleges biztonsági aggályokra, amelyek középpontjában a Hold körüli pályák, például a Föld-Hold L2 Lagrange-pont használata áll. A dokumentumban idézett egyik elemző szerint egy műhold L2 holdudvari pályára állítása lehetővé tenné Kína számára, hogy a Hold túlsó oldalára repüljön, és geoszinkron pályán támadhassa meg az amerikai műholdakat.

Katonailag haszontalan

De nem minden szakértő ért egyet. “Nem túl hasznos a Holdat bármilyen katonai célra használni” – mondta Bleddyn Bowen, az Egyesült Királyság Leicesteri Egyeteme Történelem, Politika és Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának asztropolitikai és űrhadviselési docense.

Bowen írta az “Original Sin – Power, Technology and War in Outer Space” (Hurst, 2022) című könyvet, amely részletezi az űrhatalom által formált világrendet és az űrhadviselés veszélyét.

“Azt hiszem, a Hold kezd forgalmassá válni. Aztán, igen, több infrastruktúrára lesz szükség a forgalom, a kommunikációs sávszélesség megtámogatásához és koordinálásához, és talán az [Egyesült Nemzetek Világűr Szerződésének való] tényleges megfeleléshez, ahogyan azt az ellenőrzést végző személy értelmezi ” – mondta Bowen a Space.com-nak. “De a Hold katonailag haszontalan, és remélem, hogy ez így is marad.”

Politikai vetület

Ennek ellenére rossz üzenetet küldhet, ha olyan katonai szervezetek, mint a DARPA, csúcstechnológiákat fejlesztenek ki a Hold számára. Ez “politikai látószög” és “politikai üzenet” kérdése, mondta Bowen.

“A veszély az, hogy végül egy önbeteljesítő próféciát hoz létre azáltal, hogy lehetséges katonai félelmeket és érdekeket hoz kapcsolatba a Holddal. Ez pontosan arra ösztönözheti a kínaiakat, hogy hasonló módon reagáljanak” – tette hozzá Bowen. Ha a NASA vállalja a vezetést, vagy az űrügynökség nevében magáncégek, “akkor ez nyilvánvalóan polgári jellegű. Sok szükségtelen militarizációs kockázatot elkerülsz ” – mondta Bowen. “A legtöbb ember konfliktusoktól mentesen szeretné megtartani a Holdat, ha lehetséges.”

Ami azt illeti, hogy az  amerikai Űrhaderő figyelme a Holdra irányul, Bowen ezt a nyugtalanság jelének tekinti. “Az Űrhaderőnek sok munkája van a Föld körüli pályán és az amerikai katonai erők támogatásában a Földön. Ez az, amire az Űrhaderőnek összpontosítania kell” – mondta.

Ahol a kínaiak tényleges fenyegetést jelentenek az amerikai érdekekre, az “a Földön van, a pályán, nem a Holdon,” – vonta le a következtetést Bowen.

Az új őrület

Daniel Deudney a politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok professzora a Johns Hopkins Egyetemen. Ő is szerzője a Dark Skies: Space Expansionism, Planetary Geopolitics, and the Ends of Humanity (Oxford University Press, 2020) című könyvnek.

Ami a katonai érdeklődést illeti a ciszlunar űr és a Hold iránt, “azt hiszem, ez az »új őrület«, visszatérés az 1950-es évek legrosszabb időszakába” – mondta Deudney a Space.com-nak.

Deudney elmondta, hogy megdöbbentette a NASA holdbázis-vállalkozása, az az elképzelés, hogy homályos kráterekből vizet nyerjenek ki rakéta-üzemanyagnak. Valójában ez egy homályos jövőkép, ha független szakértők nem vizsgálják meg egy ilyen vállalkozás viselhető költségeit és következményeit.

“Ez formailag rendkívül kétséges, és mérhetetlenül drágább, mint azt gondolnák vagy bárkinek is elmondanák” – mondta Deudney. “Számomra ez olyan, mint dollárforrásokat őrült módon arra használni, hogy ezekből a kráterekből egy kevés vizet kipréseljünk. Az éghajlatváltozás miatt egyre növekvő szárazsággal nézünk szembe itt a Földön.”

De Deudney azt mondta, hogy nem ellenezne valamilyen antarktiszi típusú bázist a Holdon, amelyet tudományos célokra hoztak létre.

“Nemzetközi projektnek kell lennie, a következő lépésnek a Nemzetközi Űrállomás után. Tartsuk függőben az erőforrás-igényeket és az Artemis-egyezményekben közzétett különböző tilalmi zónákat. Tudományosan kell eljárnunk, és szisztematikus felmérést kell végeznünk a Holdról más nemzetekkel közösen, mielőtt bármit is elkezdenénk kitermelni” – mondta Deudney.

A hold tulajdonjoga

“Van valami furcsa abban, hogy indokolatlan figyelem irányul a Holdra” – mondta Paul Szymanski, a Space Strategies Center munkatársa, a hamarosan megjelenő “The Battle Beyond: Fighting and Winning the Coming War in Space” (Amplify Publishing, 2024) című könyv társszerzője.

“Az egész 50 éves karrierem során az általam ismertek közül senkit sem érdekelt különösebben [a Hold], de most rendkívüli figyelem irányul rá” – mondta Szymanski.

Az 1970-es években a NASA megkérdezte a légierőt, hogy akarnak-e bázist a Holdon, ők pedig nemet mondtak, mondta Szymanski a Space.com-nak. “De most személyesen ismerek olyan cégeket, amelyek mobiltelefon-szolgáltatást terveznek a Holdon, a Légierő Kutatólaboratóriuma pedig számos olyan programot fejleszt, mint például űrmegfigyelést a Hold túlsó oldalán. Ennek semmi értelme, hacsak nincs valami más, nyilvánosan nem ismert tényező, amely megváltoztatta mindenki hozzáállását.”

Szymanski elmondta, hogy elmélete szerint közvetlenül az előtt, hogy az első űrhajósai a Holdra szállnának, Kína hatályon kívül helyezi az 1967-es Világűr Szerződést,

Akkor ki fogják nyilvánítani tulajdonjogukat az egész Holdra, ahogyan tette ezt a pápa évszázadokkal ezelőtt, amikor kijelentette, hogy Spanyolország és Portugália birtokolja az egész nyugati féltekét. Sok szerencsét mindezek megvédéséhez!”

Forrás:Space.com