A német demokrácia koncepciója mára elavult, Konrad Adenauer, az újonnan alakult Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjának tekintélye egyre inkább elveszőben. A várható csődért a mértéktelen újraelosztás felelős, amelynek során a kozmetikázott számokkal dolgozó bankok együttműködnek az új tervgazdaság kiépítésére törekvő állammal. Markus Krall német közgazdász, pénzügyi szakértő a nyugati szocializmusról, az euróövezet válságáról és kiváltó okairól beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

– Krall úr, Ön úgy fogalmazott, hogy döntenünk kell a szocializmus vagy a szabadság között. Úgy érti, hogy jelenleg szocialista rendszerben élünk az Európai Unióban?

– Teljes mértékben, jelenleg a szabad piacgazdaság helyett szocialista rendszerben élünk, a társadalmi rendszerünknek több szocialista eleme van. Sajnos a szocializmus pedig a társadalmat mindig pusztulásra ítéli.

– Az életünk mely területeit érinti, befolyásolja ez a választás?

– Az életünk nagyon sok dimenzióját érinti, de társadalompolitikai szempontból öt elemre lehet bontani. Az első az induvidualitás, tehát az egyén számít és nem a tömeg. Nem attól vagyunk emberek, hogy a tömeg részévé válunk, hanem Isten teremtményei vagyunk, emberek, akiket szabad akarattal áldott meg, és akik szabadságra születtek. A második a magántulajdon, ami a szabadon tervezés feltételeit teremti meg. Magántulajdon nélkül mindig másoktól függünk, a szocializmusban az államtól, az állami gondoskodástól, atyáskodástól. Ezért a magántulajdon elengedhetetlen feltétele a független életnek. A harmadik a család, a házasság. Valójában csak ezek adhatnak valódi szociális biztonságot, az állam nem pótolhatja a családot. Ez hosszútávon sohasem működik, mert az állam csak piramisokat építhet, melyek előbb-utóbb összeomlanak, gazdaságilag nem fenntarthatók. A negyedik elem a vallás, ez adja azt a szellemi, spirituális és filozófiai vázat, ami a szabadság rendjét szolgálja és megtartja.

– Nekem úgy tűnik, hogy az emberek erről egyre inkább önként lemondanak.

– Az emberek önként sok mindenről lemondanak, többnyire azért, mert manipulálják, félrevezetik őket, és bár a szocializmus a legrosszabb termék, a marketingje kimagasló. A szocialisták a legjobb propagandisták, a legnagyobb hangsúlyt az emberek manipulációjára fektetik.

– Ha a német állapotokat vesszük, akkor látjuk, hogy azok, akik a legtöbbet beszélnek a szabadságról, a demokráciáról, azokat a fogalmakat használják, amelyeket mi itt Magyarországon a szocializmus idejéből ismerünk: például kisajátítás, államosítás, egyenlőség.

– A szocialisták szabadságról és demokráciáról beszélnek, de nem az ember eredendő szabadságára gondolnak. Mesterei annak, hogy kifordítsanak fogalmakat, ezért fontos számukra a politikai korrektség, és ezért fejlesztették ilyen magas szintre a nyelvi diktatúrát.

– Eddig ideológiáról beszéltünk, de mi köze ennek a gazdasági helyzethez, a jelenlegi válsághoz?

– A szabadság csak akkor tud kibontakozni és a civilizációra teremtő hatással lenni, ha bizonyos körülmények adottak. A szabad döntés feltétele, hogy korrekt elemzést végezhetünk el, ezt pedig csakis manipuláció nélkül tehetjük meg. Ehhez tartozik az is, hogy az inflálódó pénz nem teszi lehetővé a racionális, korrekt döntéseket, mert bár látszólag a döntés szabadsága a kezünkben van, mégsem tudunk felelőségteljesen cselekedni, mert nem látunk tisztán. A pénzügyi rendszer tönkretétele az önbecsapást szolgálja.

– Az Európai Unióban jelenleg 10-15 százalékos az infláció. Magyarországon magasabb, de Ön arra is utalt, hogy a piacon lévő pénzmennyiség harmada az Európai Központi Banktól származik. Miért fontos ez?

– Két pénztömeg aggregátum létezik. Az egyik a központi bank pénze, melyet úgy hoznak létre, hogy pénzt nyomtatnak, és abból államkötvényeket vagy banki kötvényeket vásárolnak. Ezt a pénz aztán a bankok minél többször adják kölcsönbe és kapják vissza kamatostul, annál több pénz keletkezik. Egy valamennyire működő piacgazdaságban ez a bankok által teremtett pénzmennyiség nyolcszor, tízszer nagyobb a központi bank által létrehozottnál. Ma azonban a pénz egyharmadát a központi bank pénze teszi ki. Vagyis azt látjuk, hogy egyre több pénz nem a bankok piaci döntései által keletkezik, hanem a központi bank bürokratikus döntései által. Ezzel pedig megtévesztik az embereket. Az európai központi banknak sosem állt szándékában, „jó pénzt” bocsátani az emberek rendelkezésére, hanem mindig is a vagyon unión belüli újraelosztása volt a cél. A másik célja pedig, hogy utat engedjen a korlátlan hatalomgyakorlásnak. A központi bank tanácsa, ami semmiféle demokratikus vagy piaci ellenőrzés alá nem tartozik, olyan hatalmi mámorba került, hogy úgy érzi, már mindenért ő felel. Mindezzel jogot teremtenek maguknak, hogy pénzt nyomtassanak, és olyan dolgokat finanszírozzanak, amiért a polgárok normál esetben nem fizetnének.

– Hova vezethet az egyre nagyobb mértékű pénznyomtatás, és meg lehet-e állítani a folyamatot?

– Mivel a rendszernek önálló dinamikája van, megállítani sajnos nem lehet. A központi bank bukásra van ítélve. Vagy megfékezi az inflációt, ami recesszióhoz és depresszióhoz, a gazdaság zsugorodásához és az államok fizetésképtelenségéhez vezet, vagy az infláció szakaszosan, kisebb megszakításokkal tovább emelkedik majd. Csak ez a két út létezik, utóbbi esetében pedig kimondható, hogy az Euró napjai meg vannak számlálva.

– Önt a jelenlegi gazdasági helyzet az 1923-as német állapotokra emlékezteti.

– Olyan szempontból igen, hogy már akkor is a pénznyomtatástól reméltek gyógyírt a problémára, ma azonban már sokkal tagoltabb a munkamegosztás és ezért a gazdaság sokkal érzékenyebben reagál az inflációra. Akkoriban a termelés leállása előtt kétezernégyszáz kvadrillió százalékos inflációt értek el, ez most a munka széttagoltsága miatt nem lehetséges. A szállítási láncok és félkész termékek sokasága miatt 50-100 százalékos inflációnál a vállalkozások már nem képesek tovább működni, a termelés leáll.

– Ha a termelési és szállítói láncok összefonódásáról beszélünk, van egyáltalán olyan ország Európában, amely kimaradhat ebből a folyamatból?

– Véleményem szerint Magyarország igen, mert a magas az infláció ellenére az országban a kamatokat megemelhetik, ezáltal pedig a forint összeomlása nélkül védekezhetnek az infláció ellen. Magyarország tulajdonképpen a legszabadabb ország, és ez a gazdaságpolitikára is igaz.

– Ön szerint a világ egy nagy gazdasági válság előtt áll, de ezt még a politika befolyásolhatja?

– A geopolitikai helyzet természetesen súlyosbítja a gazdasági- és monetáris válságot, a pénzmennyiség robbanásszerű megnövekedése azonban már előtte is megtörtént, a szállítási láncok összeomlásával pedig már korábban kialakult az áruhiány is. A jelenlegi helyzet legfeljebb felgyorsíthatja a folyamatot, ha pedig az ukrajnai háború holnap véget is érne, a monetáris válság akkor is megmaradna.

– Lehet bármi haszna az előttünk álló időszaknak?

– Abszolút lehet, hiszen a válságot azért okoztuk, mert rossz rendszerekben gondolkodunk és hibás ideológiákat kergetünk. Ez a gondolkodás betegsége, amit úgy tűnik, hogy csak a válság láza tud meggyógyítani. Ez a válság egy szükséges rossz ahhoz, hogy megszabadítsuk a fejeket a hibás gondolkodástól, ideológiáktól és olyan ötletektől, amelyek láthatóan nem működnek.

– Arra, gondol, hogy vissza kell térnünk a hagyományos értékekhez?

– Pontosan. Melyek ezek? Szabad gazdaságpolitika, állam, amely tiszteli a magántulajdont, kedvező adózás, házasság, család, konzervatív értékek, kereskedelmi erény, mely jólétet teremt. Ezek olyan értékek, amelyek az elmúlt évszázadokban a nemzeteket erőssé, sikeressé tették.

Forrás:híradó.hu, A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: MTI)