2024.június 16.
Jusztin, Jusztina, Auréliusz

Okkal építettük fel a globalizált világot, hatékony és olcsó volt – mivel jár a Nyugat és Kína közötti feszültség?

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
1257148369 e1696238538944

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A Nyugat és Kína közötti feszültségek egyre nőnek, a bevezetett kereskedelmi vámoktól kezdve a technológiai rivalizáláson át a kémkedési vádakig. Washington eltökélt szándéka, hogy lazítson a Pekingtől való függőségen, és felborítsa a régóta meglévő ellátási láncokat. Ennek a globális piacokat érintő következményei azonban jelentősek, emelkedhetnek a kamatlábak és az infláció.

Joe Biden amerikai elnök eltökélt szándéka, hogy kiszervezze Kínából a gyártást az olyan stratégiai ágazatokban, mint az elektromos járművek és a félvezetők.

Az áramköreiről és chipjeiről híres tajvani vállalat, a TSMC Németországba helyezi át gyártása egy részét, annak érdekében, hogy diverzifikálja az ellátási láncokat Kínától.

A Goldman Sachs kutatásai szerint a termelés kiszervezése viszont inflációs következményekkel járhat, különösen, ha a nyugati gyártás nem indul be elég gyorsan ahhoz, hogy ellensúlyozza a csökkenő importot.

„Okkal építettük fel a globalizált világot. Hatékony és olcsó volt

– mondta Wouter Sturkenboom, a Northern Trust befektetési stratégája. Hozzátette: „Ha ebből valamennyit leépítünk, akkor az költségekkel fog járni.”

Az elhúzódó amerikai infláció miatt a kamatok magasabbak maradnak, és ez erősíti a dollárt. Az erősebb dollár pedig Európában okoz inflációt, mivel az erőforrásokat importáló országok többet kell, hogy fizessenek a dollárban árazott nyersanyagokért.

A központi bankok 2 százalékos inflációs célt tűztek ki maguk elé, a kereskedők amerikai és európai inflációs várakozásai azonban a leírtak értelmében magasabbak.

Washington a „friendshoring”-ra törekszik

De mit is jelent a „friendshoring” pontosan? Az Egyesült Államok elképzelése szerint Kína ellátási láncokban betöltött szerepét baráti nemzeteknek kell helyettesítenie.

Egy a Harvard Business School munkatársa által vezetett kutatás szerint Washington törekvéseinek legnagyobb haszonélvezői Mexikó és Vietnam lehetnek.

A Pekingről való leválás egyik fájó pontját a ritkaföldfémek jelentik. A Kínával szomszédos Mongólia jelenthet megoldást, akik nevezetesen pont az amerikai befektetésekre hajtanak.

Az Amundi befektetési intézet geopolitikai vezetője szerint a kínai–amerikai feszültségek új nézőpontot adnak a feltörekvő piacok növekedési kilátásainak elemzéséhez.

Ki veheti fel a termelési versenyt Kínával?

Indiát tartják leginkább képesnek arra, hogy Pekinggel felvegye a versenyt az alacsony költségű, nagyüzemi gyártás terén. Területileg nagy, lakossága fiatal és felemelkedő középosztálya lehetőségeket kínál a Kínában kisebb üzletet látó multinacionális vállalatok számára.

„Indiában nagyon nagy potenciál rejlik” – mondta Christopher Rossbach, a J. Sterm vagyonkezelő befektetési igazgatója.

Az indiai központi bank előrejelzései szerint a gazdaság 6,5 százalékkal bővül ebben a pénzügyi évben, amíg Kínában valamivel alacsonyabb 5 százalékos növekedést várnak idén.

A Barclays brit univerzális bankja szerint, ha India a következő öt évben 8 százalékhoz közelebb emeli az éves gazdasági növekedését, akkor a globális növekedés legnagyobb hozzájárulójává válhat.

A Kína–Nyugat-összeütközésnek lesznek  győztesei és vesztesei is

Az Európai Unió vizsgálja a lehetőségét a kínai elektromos járművek behozatalára kivethető büntetővámoknak, ugyanis az szerinte túlzott állami támogatásban részesül.

Az Apple részvényei szeptember elején két nap alatt több mint 6 százalékot estek, miután olyan hírek terjedtek el, hogy Peking betiltotta a kormányzati dolgozóknak az iPhone-ok használatát.

A nyugati divatházak is belekeveredtek a politikába, ugyanis Kína a világ legmeghatározóbb luxuscikkvásárlója. Peking legfőbb korrupcióellenes felügyelőszerve megfogadta, hogy felszámolja a nyugati elit hedonizmusának nevezett jelenséget. A kínai bankok felszólították alkalmazottaikat, hogy ne viseljenek európai luxuscikkeket a munkahelyükön.

„A kormányzati ellenőrzés magasabb szintje elkezdte komolyan figyelemmel kísérni a tehetősebb (kínai) fogyasztók költekezését” – írják Carole Madjo és Wendy Liu, a Barclays elemzői egy közleményben.

Most akkor érdemes Kínába fektetni?

Gyengélkedő gazdaság és az ingatlanpiaci zűrzavar, a tőzsdén a Kínára vonatkozó bearish – csökkenő – piaci trend a politikán túlmutathat. Igaz, a kilátásba helyezett büntetővámok és a kínai technológiába való befektetéssel kapcsolatos amerikai korlátozások sem segítenek Peking gazdasági helyzetén.

Mivel Kína jelenleg alulteljesít, a globális részvényeknél a befektetők megosztottak abban, hogy miként tekintsenek erre a piacra. A JPMorgan befektetői körében végzett felmérések alapján a 40 százalékuk elutasító volt Kínával kapcsolatban, viszont majdnem ugyanennyien növelnék az allokációjukat a kelet-ázsiai országban.

„A piaci várakozások valóban súlyosak, a valóság viszont valamivel jobb” – mondta Patrick Spencer, az amerikai RW Baird befektetési cég részvényekért felelős elnöke.

Forrás:Híradó

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek