Pfizergate: egy ügy, amely megrázza az EU-t
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elleni vádak nagy port kavarnak: a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával folytatott titkos szöveges üzenetek, amelyekben több milliárd dolláros vakcinaszerződésekről tárgyaltak, kérdéseket vetnek fel az átláthatóság és a jogállamiság terén az EU-ban. Rob Roos volt európai parlamenti képviselő és más felperesek tisztázást követelnek, és eljárást indítottak a liège-i bíróság előtt. A közelgő döntésnek messzemenő következményei lehetnek az Európai Bizottság hitelességére nézve.
Rob Roos, volt európai parlamenti képviselő és szabadságharcos társfelperes az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elleni büntetőeljárásban. A Pfizergate néven ismert ügy azokra az állításokra vonatkozik, amelyek szerint von der Leyen személyes szöveges üzenetekben tárgyalt az oltási szerződésekről Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával, majd megtagadta ezen üzenetek nyilvánosságra hozatalát. Az eljárás lényege nemcsak az oltóanyag-beszerzés átláthatósága, hanem az uniós jogállamiság alapelvei is.
Az ügy előzményei
2023 tavaszán a liège-i bíróság vizsgálatot indított, miután Frédéric Baldan belga lobbista büntetőfeljelentést tett von der Leyen ellen hatalommal való visszaélés, közokiratok megsemmisítése és korrupció miatt. Erre azután került sor, hogy a New York Times 2021-ben nyilvánosságra hozta, hogy von der Leyen és Bourla szöveges üzeneteket váltott a Pfizer/BioNTech vakcinák 2022-es megvásárlásáról szóló tárgyalások során. Bár a New York Times megpróbálta nyilvánosságra hozni ezeknek az üzeneteknek a tartalmát, az Európai Bizottság megtagadta azok nyilvánosságra hozatalát, növelve a zavart és a bizalmatlanságot.
2022 októberében Bourla lemondta a várva várt meghallgatást az Európai Parlamentben, és helyette Janine Smallt, a Pfizer főtárgyalóját küldte. Small elmagyarázta, hogy a Pfizer vakcinákat nem tesztelték a vírusátvitel elleni védelem szempontjából, mielőtt elindították őket. Ez a beismerés nemzetközi címlapokra került, és növelte a közvélemény nyomását.
Rob Roos mint felperes
Rob Roos maga 2024 áprilisában lett felperes, miután Baldan jogi segítséget kért. Roos, aki az átláthatóság szószólója és a kötelező oltás ellen, lehetőséget látott arra, hogy kezelje az EU-n belüli elszámoltathatóság hiányát. Őt magát a járvány idején kizárták a közintézményekből, köztük az Európai Parlamentből, mert oltatlan volt. Roos később pert indított az Európai Bíróságon diszkrimináció miatt, de vesztett, mert a bíróság támogatta az EU álláspontját.
2025. január 6-i meghallgatás
A január 6-i meghallgatás tehát a szokásos módon zajlott le, bár Bourla és a tüdőgyulladással küzdő von der Leyen nélkül. De több mint 15 ügyvéd ült ott: Bourla, von der Leyen, a Biontech, a Pfizer és a felperesek nevében. Köztük vannak Magyarország és Lengyelország is, amelyek szintén pert indítottak a Bizottság elnökének az oltási tárgyalásokon játszott szerepe ellen, elsősorban szöveges üzenetekre összpontosítva. “Voltak olyan emberek is, és ezt nagyon sokkoló volt látni, akiknek oltási károsodása volt. És még a velem egykorú szülők is, akik elvesztették gyermeküket: egy tinédzser, aki meghalt a Corona oltás után.”
A liège-i meghallgatás három kulcsfontosságú kérdéssel foglalkozott:
- Érvényes-e Ursula von der Leyen mentelmi joga?
Roos és a felperesek azzal érvelnek, hogy von der Leyen megsértette az uniós polgárok alapvető jogait az átláthatatlan tárgyalások és az esetleges személyes előnyök révén. Az ilyen cselekményekre nem vonatkozhatott mentelmi joga. - Elfogadható-e a kereset?
Von der Leyen védelme azzal érvel, hogy Baldan nem szenvedett közvetlen kárt, ezért a keresetet el kell utasítani. A felperesek ezzel szemben azt állítják, hogy a szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatala nélkül nem állapítható meg, hogy sérültek-e az alapvető jogok. - Átveheti-e az ügyet az Európai Ügyészség?
Az Európai Ügyészség, amely az Európai Bizottsághoz tartozik, a nyomozás kezdete óta próbálja átvenni az ügyet. A kritikusok, köztük Roos, attól tartanak, hogy az Európai Ügyészség Ursula von der Leyen javára manipulálhatja az ügyet.
Vita az átláthatóságról és az oltási szerződésekről
Von der Leyent régóta kritizálják az oltási tárgyalásokban játszott szerepe miatt. Az Európai Bizottság nem biztosított teljes átláthatóságot a szerződésekkel kapcsolatban. Még az Európai Parlament képviselői sem tekinthették meg őket. Egy videóban von der Leyen bevallotta, hogy a szerződéseket közvetlenül a tagállamok tárgyalták meg és fizették ki, tovább kérdőjelezve az Európai Ügyészség hatáskörét.
Az ügy jelentősége
Roos hangsúlyozza, hogy nemcsak szöveges üzenetekről van szó, hanem az európai jogállamiság alapjairól is. Az uniós polgároknak joguk van az átláthatósághoz, különösen, ha eurómilliárdok elköltéséről van szó. Az adófizetők pénzéből összesen 71 milliárd eurót költöttek vakcinákra, ebből 35-40 milliárd euró csak a Pfizerhez került. Az európai ombudsman és az Európai Számvevőszék “rossz gazdálkodásnak” minősítette az Európai Bizottság intézkedéseit.
Kilátások
A liège-i bíróság 2025. január 20-án dönt a kereset elfogadhatóságáról. Ha az eljárás folytatódik, annak súlyos következményei lehetnek von der Leyenre és a Pfizerre nézve. A per megszüntetése vagy az Európai Ügyészségnek történő átadás viszont hátráltathatja a nyomozást.
Roos számára nagy a tét: “Ez az átláthatóságról, az igazságosságról és az EU jövőjéről szól. Ha a Bizottság nem megbízható, az Unió teljes jogállamisága kárt szenved.”
