David Betz professzor, a londoni King’s College háborús tanulmányok elismert szakértője egy nemrégiben adott interjúban riasztó jóslatokat tett az európai polgárháború valószínűségéről a következő öt évben. Elemzése az irreguláris konfliktusok és a jelenlegi nyugati társadalmi fejlemények évtizedes kutatásán alapul. Ebben a cikkben összefoglaljuk legfontosabb kijelentéseit, és rávilágítunk az aggasztó értékeléséhez vezető hátterekre.

A polgárháború valószínűsége

Betz meg van győződve arról, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy Európában polgárháború tör ki. “Polgárháború felé tartunk? Igen, valószínűleg” – mondja az interjúban, hozzátéve: “Ijesztő, igen, az.” Barbara Walter amerikai tudós kutatása alapján, aki a polgárháborúk körülményeit elemzi Hogyan kezdődnek a polgárháborúk és hogyan állítsuk meg őket, Betz körülbelül 18 százalékra becsüli a járvány valószínűségét egy olyan országban, mint Nagy-Britannia öt éven belül. Ez a szám az évek során felhalmozódó 4 százalékos éves valószínűségből adódik. “A számok nem döntőek, de azt mutatják, hogy nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy ez öt éven belül megtörténik” – magyarázza Betz.

Okok: A konfliktus két központi vonala

Betz két fő vektort azonosít, amelyek egy esetleges polgárháború alapját képezik. Az első egy etnikumok közötti konfliktus, amely szorosan kapcsolódik az iszlamizmus kérdéséhez. “Ez az egyenlet fele” – mondja Betz. “Ez a terrorizmus elleni háború szubtextusa, és jelentősen megváltoztatta a városi tájat az elmúlt 25 évben.” A második vektor a többségi lakosság felkelése a posztnacionálisnak tekintett elit ellen. “Parasztlázadásról beszélek, nem pejoratívan, hanem a többség reakciójaként, amely azt az érzést kelti, hogy az elit a maga hátrányára változtatja meg a játékszabályokat” – magyarázza Betz. Ez a két erő kölcsönhatásba lép és erősíti egymást, tovább fokozva a feszültséget.

A lakosság és az elit közötti elidegenedésre példa a brit kormány politikája, amely Betz szerint figyelmen kívül hagyja sok polgár aggodalmait. Utal a Prevent terrorellenes programra, amely potenciális terroristáknak minősíti azokat az embereket, akik úgy vélik, hogy a nyugati kultúrát más kultúrák fenyegetik. “Ez egy nagyszerű példa arra, hogy a kormánynak fogalma sincs arról, hogy mi a lakosság többségi véleménye – vagy tudja ezt, és megpróbálja elnyomni” – mondja Betz.

Hogyan kezdődhetett polgárháború?

Betz úgy véli, hogy a polgárháború első jelei már láthatók. Rámutat olyan akciókra, mint például a londoni Blade Runners csoporté, amely kamerákat rombol le az ultraalacsony kibocsátású zónában (ULEZ). “1,500-2,000 kamerát semmisítettek meg, gyakran fényes nappal, és csak egy letartóztatás történt” – mondja Betz. “Ez azt mutatja, hogy az állam milyen kevéssé képes megvédeni magát, és milyen nagy a lakosság támogatása az ilyen akcióknak.”

Egy másik példa az infrastruktúra elleni célzott támadások, mint például a párizsi olimpiai játékok előtti kibertámadások vagy a londoni Heathrow repülőteret megbénító erőműben keletkezett tűz. Ezek az incidensek egy olyan taktika részét képezik, amelyet Betz “rendszerzavarnak” nevez. “Megtámadja az infrastruktúrát, hogy megzavarja a rendszert és politikai hatásokat érjen el” – magyarázza. Az ilyen műveletekhez csak néhány emberre van szükség, de hatalmas hatásuk lehet, különösen, ha felhalmozódnak. “Képzelje el, hogy ez kéthetente megtörténik: áramkimaradások, gázhálózati zavarok. Ez gyorsan destabilizálhat egy olyan várost, mint London, 10 millió lakossal” – figyelmeztet Betz.

Kik a konfliktus részes felei?

Sokan azt feltételezhetik, hogy a polgárháború világos elválasztást jelentene a “szélsőséges iszlám” és az “őslakos lakosság” között. Betz azonban hangsúlyozza, hogy a valóság összetettebb. “Nem lesz két oldal” – mondja. “Sokkal bonyolultabb lesz.” Beszél egy “balkanizációról”, amelyben a társadalom több csoportra szakad, és összehasonlítja a helyzetet Jugoszlávia 1990-es évekbeli felbomlásával. “Stressz és szorongás alatt az emberek egyszerű tulajdonságokhoz folyamodnak, hogy megtalálják a közösséget és a biztonságot” – magyarázza. Ez gyorsan etnikumok közötti konfliktusokhoz vezethet, amelyekben a kulturális különbségek háttérbe szorulnak, és az etnikai identitások dominálnak.

Meg lehet előzni egy polgárháborút?

Betz pesszimista a polgárháború elkerülésével kapcsolatban. “Elérkeztünk egy ponthoz, ahol már nincs politikai kiút” – mondja. “Kedves elit, cselekedeteitek következményei ott vannak.” Úgy véli, hogy az elmúlt évtizedek politikája, különösen az ellenőrizetlen tömeges migráció és a nemzeti identitás elutasítása terén, annyira súlyosbította a feszültségeket, hogy az erőszak szinte elkerülhetetlen. “Bármi, amit a kormány most tesz, megoldhatja az egyik problémát, de súlyosbíthatja a másikat” – mondja.

A károk korlátozására irányuló intézkedésként Betz a kulturális kincsek védelmét, a polgári lakosság biztonságos zónáinak létrehozását és a nukleáris létesítmények biztonságának biztosítását javasolja. “Soha nem láttunk még atomenergiát teljesen összeomlani” – figyelmeztet. “Érdemes lenne most terveket készíteni arról, hogyan lehet ezeket az erőforrásokat biztosítani.”

Az áldozatok lehetséges száma

Betz szerint a polgárháború áldozatainak potenciális száma ijesztő. “Ha feltételezzük az észak-írországi konfliktus legrosszabb szakaszát, Nagy-Britannia méretére méretezve, akkor 23 000 halottról beszélünk” – mondja. A legrosszabb esetben, összehasonlítva a szíriai konfliktusokkal, százezrek lehetnek. “A 23 000 és 500 000 közötti tartomány valószínű tartomány” – becsüli, hozzátéve: “Ez egy nagy tartomány, de még az alsó határ is szörnyű.”

Mi a teendő vészhelyzetben?

Arra a kérdésre, hogy tanácsolná-e az embereknek, hogy hagyják el az országot, Betz azt válaszolja: “Nincs egyértelmű hely, ahová menni kellene.” Európa különösen sérülékeny az összekapcsoltsága miatt, és egy olyan országban, mint Írország, Franciaország vagy Németország, gyorsan terjedhet. “Az elmúlt 50 évet azzal töltöttük, hogy határok nélküli Európát hozzunk létre” – mondja. “Ezt nehéz lesz megfékezni.” Azt javasolja azonban, hogy kerüljék a nagyvárosokat, mivel azok különösen érzékenyek a zavargásokra.

Betz személy szerint azt tervezi, hogy az Egyesült Királyságban marad. “Bevándorló vagyok ebben az országban, de úgy érzem, hogy kapcsolódunk egymáshoz” – mondja. “Nem fogok elmenekülni.” Erkölcsi kötelességének tekinti, hogy ne maradjon passzív, amíg a társadalom szétesik.

Eredmény

David Betz professzor elemzése ébresztő. Szerinte az etnikumok közötti feszültségek, az elitbe vetett bizalom elvesztése és a nemzeti identitás gyengülése tökéletes feltételeket teremt a polgárháborúhoz. Figyelmeztetései alapos kutatásokon és sokéves szakértelemen alapulnak, ami még aggasztóbbá teszi őket. Bár a politikai megoldás valószínűtlennek tűnik, a remény továbbra is fennáll, hogy az intelligens intézkedések enyhíthetik a legrosszabb hatásokat. De az idő sürget, és a kérdés az, hogy a társadalom időben felébred-e, hogy megakadályozza a legrosszabbat.