2024.július 21.
Dániel, Daniella, Lőrinc
Hírek 🔊

Rekordprofitot söpörnek be az ukrán babagyárak a háborús káosz közepette

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
biotexcom ukraine

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Míg a NATO Oroszország elleni proxyháborúja közepette a hétköznapi ukránok szenvednek, virágzik a babát biztosító béranyaipari üzlet, amely azt igényli, hogy folyamatosan el legyen látva egészséges, de anyagi helyzetük miatt kétségbeesett nőkkel, akik méhüket gazdag külföldieknek adják bérbe.

A béranyáknak “szegényebb helyekről kell származniuk, mint az ügyfeleinknek” – magyarázta Kijev legnagyobb “babagyárának” orvosigazgatója.

screenshot 2023 07 28 at 2.26.43 pm

Kép a BioTexCom egy 2022-es promóciós videójából, amelyen béranyák láthatók a vállalat óvóhelyén.

Ihor Pechonoha a svájci székhelyű BioTexCom-tól azt mondja, hogy az az üzleti modell, amely segített neki kiépíteni a világ egyik legjövedelmezőbb béranya-vállalatát, egyszerű kizsákmányolás: “A volt szovjet tagköztársaságokban keresünk nőket, mert [ezeknek a nőknek] logikusan szegényebb helyekről kell származniuk, mint a klienseinknek.”

Így hát nem meglepő, hogy a BioTexCom Ukrajna felé fordult, ahol szinte kimeríthetetlen számú fiatal nő volt hajlandó eladni a méhét, hogy enyhítse pénzügyi nyomorát. A nyolc évig tartó polgárháború, amelyet a NATO-országok és Oroszország közötti proxyháború követett, gazdasági katasztrófába taszította Ukrajnát. Amikor polgárai nincstelenségbe süllyedtek, az ország gyorsan a béranyaság nemzetközi epicentrumává vált, ma pedig már a globális piac legalább egynegyedét felügyeli. A virágzásnak indult ipar felemelkedésével gyökeret vert egy, a betegekkel szembeni visszaélésekkel és korrupcióval teli orvosi alvilág is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és csapata aktívan bátorította a háború sújtotta országuk nyugatiak általi kifosztását, befektetési partnerségre léptek a globális vagyonkezelő Blackrock céggel, leszerelték a munkavédelmi dolgozókat, és magáncégeknek adták át az állami tulajdonú vállalatokat.

Azonban kevesebb figyelmet fordítottak Ukrajna béranyaiparára, amely 2018-ban csak egyedül több mint 1.5 milliárd dollárt hozott az ország gazdaságának. Azóta a béranyák által világra hozott babák globális piaca több mint kétszeresére nőtt. Az iparág értéke tavaly meghaladta a 14 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint minden elkövetkező évben mintegy 25% -kal fog növekedni a Global Market Insights elemzése szerint.

Ahogy sok ország elzárkózik a béranyaipar elől, úgy tűnik, a nyugati tisztviselők szemet hunynak a szabályok nélküli, politikailag instabil Ukrajnában virágzó, visszaélésekkel teli üzlet felett.

Emma Lamberton a Pittsburghi Egyetemen a nemzetközi fejlesztések kandidátusa, aki a Princeton’s Journal of Public and International Affairs című folyóiratban egy tanulmányt publikált azokról a kockázatokról, amelyeket az ország béranyaipara az ukrán nőkre nézve jelent.

“Az ukrajnai helyi ügyvédek aggodalma az, hogy a törvényhozók, sőt még a hírügynökségek sem tekintik ezt az emberi jogok megsértésének” – mondta Lamberton a The Grayzone-nak.

“Egy kormány soha nem tekintené az emberi jogok olyan jellegű megsértését, mint a gyermekbántalmazás, úgy, mint amit egyszerűen csak szabályozni kell” – magyarázta. “Soha nem mondanák, hogy »csak szerdánként verheted meg a gyerekeidet« – ez hihetetlenül nevetséges lenne. Tehát az ukrajnai helyi ügyvédek szemszögéből nézve ez egy bántalmazási kérdés, ezért ezt nem szabályozni kell, hanem törvényen kívül helyezni.”

Jóval az ukrajnai ellenségeskedések 2022 eleji eszkalálódása előtt az ország kétes elemek és ügynökségek gazdag vadászterületeként volt ismert, akik kétségbeesett ukrán nőkre vadásztak.

A gyenge szabályozási rendszerrel és elszegényedett állampolgárok tömegeivel rendelkező ázsiai nemzetek, mint India, Thaiföld és Nepál, szintén népszerű béranyapiacokat nyújtottak. Kormányaik azonban nem hagyhatták figyelmen kívül a vezető ipari szereplőik által elkövetett emberi jogi visszaélések növekvő számát, és végül bezárták a kapuikat a béranyát kereső gazdag külföldiek előtt.

Ezeknek a nemzeti béranyapiacoknak a korlátozása a globális keresletet Ukrajnába irányította át, és negatív versenyt indított el a gyermekkereskedő cégek között. A bérszülésen nyerészkedők az iparágat ekkor ténylegesen exportálták az elszegényedett nemzetekből egy másikba, amely a szomszédos állammal épp mindent felemésztő, konvencionális háborúban állt.

“A háború révén előtérbe került, hogy a béranyaság kérdésében egységesített nemzetközi szabályozásra lenne szükség, mivel a béranyák jelenleg választani kényszerülnek aközött, hogy a háborús övezetben maradjanak-e, vagy olyan szomszédos országokba meneküljenek, ahol nem ismerik el a béranyaság jogszerűségét” – jegyezte meg Lamberton a The Grayzone-nak.

“Az emberkereskedelem bármely humanitárius válság esetén még nagyobb kockázatot jelent,” mondta, “és nemzetközi megállapodásra van szükség a béranyaságról és az emberi jogok megsértéséről a kiszolgáltatott ukrajnai nők és gyermekek védelme érdekében.”

“Nem bánnak veled emberi lényként”: elszegényedett anyákat tartanak túszként fogva babafarmokon

A BioTexCom Center for Reproduction [Reprodukciós Központ] a nemzetközi béranyapiacnak messze a legnagyobb szereplője. A “reprodukciós technológiai szolgáltatások” tulajdonosa 2018-ban azt állította, hogy a vállalat a nemzeti béranyapiac hatalmas részét, 70% -át és a globális piac teljes 25% -át tartja kézben.

Míg a BioTexCom honlapja azzal kérkedik, hogy a vállalat szerte a világon párok ezreinek adta meg “a szülői lét örömét”, valós története és működése az abúzus, a titoktartás, a szabálytalanságok, sőt az emberkereskedelem vádjának torokszorító rendszeréről árulkodik.

Alina, egy ukrán nő, akivel az Al Jazeera 2018-ban interjút készített, elmagyarázta, milyen körülmények miatt kényszerült terhességi megállapodást kötni a BioTexCom-mal.

“Ukrajnában nehéz jól fizető munkát találni… Pénzt akartam félretenni a fiam egyetemi tandíjára – nagyon drága” – mondta.

Egy amerikai pár számára gyermekkel várandós, másik ukrán BioTexCom-béranya az El Pais-nak elmondta, hogy pénzügyi helyzete miatt döntött úgy, hogy eladja méhét. “Otthon nélkül nőttem fel. Fontos számomra, hogy legyen saját lakásom. [A béranyaság] az egyetlen módja annak, hogy ezt elérjem.”

A BioTexCom orvosigazgatója, Ihor Pechenoha a La Marea  spanyol oknyomozó magazinnak nyíltan elismerte, hogy cége a szegény területeken élő nőket célozza meg, és hogy “mindazok, akik béranyaként dolgoznak, ezt a pénzügyi nehézségek miatt teszik”.

“A volt szovjet tagköztársaságokban keresünk nőket, mert logikus, hogy [a nőknek] szegényebb helyekről kell származniuk, mint az ügyfeleink” – magyarázta Pechenoha .

Végül hozzátette: “Nem találkoztam egyetlen jó anyagi helyzetben lévő nővel sem, aki szívességből döntött volna úgy, hogy végigcsinálja ezt a folyamatot, csak mert úgy gondolja, hogy neki elég gyermeke van, és segíteni akar valaki máson, aki gyermeket szeretne.”

“Azért csinálják, mert szükségük van arra a pénzre, hogy házat vehessenek, hogy taníttassák a gyerekeiket” – folytatta Pechenoh, majd így fejezte be: “ha jó életed van Európában, nem fogsz így tenni.”

Egy ukrán nő, aki külföldieknek adta el a méhét, megerősítette a BioTexCom igazgatójának megjegyzéseit; azt mondta a The Guardian-nak, hogy “az egyetlen ok, amiért beleegyeztem ebbe, az az anyagi haszon”.

“Ráadásul, mivel a férjem a fronton van, szükségem van egy megoldásra, hogy a másik négy gyermekemet ellássam” – tette hozzá.

“A béranyák – ők mozgó inkubátorok” – magyarázta 2019-ben egy másik korábbi BioTexCom-béranya. “Nem úgy bánnak veled, mint egy emberi lénnyel.”

A Princeton Journal of Public &; International Affairs című folyóiratban 2020-ban közzétett beszámoló szintén említést tesz az ukrán béranyaság fellendülését előidéző külföldi kizsákmányolásról.

“Míg a támogatók azt állítják, hogy a nők szabadon dönthetnek, béranyákká válnak-e, a kiszolgáltatott nőket gyakran manipulálják a választás ismertetési módjával. A potenciális béranyák kénytelenek választani aközött, hogy vagy olyan módon gondoskodjanak a családjukról, amely sértheti az erkölcsi meggyőződésüket, vagy elveszítenek egy, a családjuk ellátásához szükséges anyagi lehetőséget.

Oksana Bilozir ukrán parlamenti képviselő, aki azért harcol, hogy tiltsák meg a külföldieknek, hogy ukrán méheket béreljenek, azt mondta az Australian Broadcast Corporation-nek (ABC), hogy “az ukrán béranyáknak két kategóriája van: azok, akik pénzért akarják megtenni, és azok, akiknek már megtették”. Az ABC-nek azt állította, hogy a béranyaság olyan nagy gazdasági értéket kínál Ukrajnának, hogy lehetetlen lenne törvényen kívül helyezni.

Bilozir sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ukrán kormány felett uralkodó korrupt, oligarchikus erők hatékonyan megakadályozták a béranyaipar elleni jogalkotási küzdelmet.

“Valójában ez most egy nagy harc az üzleti élettel és lobbistáikkal, akik sajnos jelen vannak a Parlamentben” – mondta. “A béranyaságot pusztán mint üzletet foglalták bele a törvényeinkbe.”

Emma Lamberton, az ukrán béranyaiparról szóló Princeton-jelentés szerzője megjegyezte, hogy a BioTexCom valójában egy külföldi vállalat, amely Ukrajnán belül működik.A cég honlapjáról származó dokumentumok arra utalnak, hogy a vállalatot Svájcban jegyezték be.

Annak ellenére, hogy a BioTexCom kapcsolatban áll a gazdag bankközponttal – és promóciós anyagaiban a béranyák számára a legmodernebb létesítményekkel és luxus minőségű elszállásolásokkal kérkedik –, egy sor jelentés arra figyelmeztet, hogy a lakóközpontokban uralkodó körülmények jobban hasonlítanak a börtönökre, mint bármelyik négycsillagos szállodára.

Egy anya azt magyarázta, hogy amíg a BioTexCom megbízásából terhes volt, a vállalat, valóban elhelyezte őt egy lakásban, ahogy ígérte, de a lakást kénytelen volt megosztani négy másik terhes nővel, és az ágyon is osztozni kellett a terhessége 32 hetében.

Néhányan, akik belülről szemtanúi voltak a vállalat ténykedésének, azt mondják, fegyverként használják a béranyák pénzügyi nehézségeit, hogy megakadályozzák őket a lakóhely elhagyásában.

“Ha nem lennénk otthon délután 4 óra után, 100 eurós bírságra büntethetnének ” – mondta egy korábbi BioTexCom-béranya Madeline Rouche-nak, egy londoni székhelyű, szabadúszó újságírónak. A béranyák havi illetménye átlagosan 200 és 350 euró között mozog. Más szóval, a lakóhely elhagyása a BioTexCom-béranya számára a havi kompenzációja felébe kerülhet.

“Pénzbírsággal fenyegettek meg bennünket arra az esetre is, ha bármelyikünk nyíltan bírálja a céget, vagy közvetlenül kommunikál a biológiai szülőkkel” – mondta. “Az orvosok úgy bántak velünk, mint a barmokkal, és kigúnyoltak minket.”

Azt mondta, az anyagi kárpótlás közel sem volt elegendő ahhoz, hogy úgy tűnjön, megérte így dönteni: “Soha többé nem lennék béranya. Szörnyű élmény volt.”

A szülés után a katonai biztonságú hotelekben sok csecsemőt kulcs és lakat tartanak, amíg a vásárlók meg nem érkeznek, hogy átvegyék őket. Mint arról a Guardian 2020-ban beszámolt

“Ezek az újszülöttek nem egy szülészeti intézmény babakórtermében vannak, hanem egymás mellett sorban elhelyezve két nagy fogadószobában, a Kijev külvárosában található, külső falakkal és szögesdróttal védett, valószínűtlen nevű Hotel Venice-ben.”

Eközben magas rangú ukrán tisztviselők azt állítják, hogy a visszaélésszerűen működő iparág hatalmas oltalmazókra talált Washingtonban.

Az Egyesült Államokat azzal vádolják, hogy védi a BioTexCom-ot, miközben a nyugati sajtó PR-tevékenységet végez

A The Hillnek adott 2019-es interjújában Ukrajna akkori főügyésze, Jurij Lutsenko, azt állította, hogy Maria Yovanovitch amerikai nagykövet átadta neki az “Érinthetetlenek listáját”, vagyis azoknak a befolyásos embereknek a listáját, akikkel kapcsolatban Washington megtiltotta neki a nyomozást vagy feljelentést.

Lutsenko irányította a BioTexCom elleni bűnügyi vizsgálatsorozatot a csalás és emberkereskedelem miatti vádemeléseket követően. Végül 2018-ban ő helyezte két hónapra házi őrizetbe a BioTexCom alapítóját, egy Albert Tochilovsky nevű német állampolgárt.

De Lutsenkót 2020-ban eltávolították a posztjáról. Ma “úgy véli, hogy a BioTexCom elleni vizsgálatok ennek következtében szakadtak meg” – számolt be a Guardian.

Miközben Ukrajna korábbi legfőbb ügyésze azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy védi a BioTexCom alapítóját, a vezető nyugati médiumok ragyogó, PR-szerű tudósításokat készítettek a cégről, papírra vetve a szülészeti osztály függönye mögött megbúvó visszaéléseket és kizsákmányolást.

2022 októberében a The New York Times közzétett egy cikket, amelyet akár közvetlenül a BioTexCom marketing anyagaiból is meríthettek volna. A The Times a BioTexCom béranyasággal kapcsolatos tevékenységeinek az Oroszországgal folytatott háború közepette történő újraindítását úgy írta le, hogy az a hazafias ellenállás bátor cselekedete, és a babaüzletet úgy nevezte, hogy az “olyan iparág, amelyre sok gyermektelen ember számít”.

Ahelyett, hogy a BioTexCom orvosigazgatóját a szegény nőket érintő pénzügyi kényszeren alapuló üzleti modellről vagy a rossz bánásmódról szóló jelentésekről faggatta volna, a Times könnyű labdát dobott Pechenoha-nak a béranyapiac állapotára vonatkozó kérdéseivel.

“A háború nem csökkentette a béranyaság vonzerejét az elszántan gyermeket vállalni akaró párok számára”, mert a vállalat ügyfeleinek “sürgős” – magyarázta. Végül “sikerült az összes béranyánkat kihoznunk a megszállás és a bombázás alól” – dicsekedett Pechenoha.

Babafarmok bombabiztos óvóhelyeken

Amikor az ukrajnai proxyháború elkezdődött, a külföldi nők csecsemőkkel való ellátásának jövedelmező üzlete a szegény ukrán nők rovására militarizálttá vált.

A The Atlantic szerint a vállalat a körülkerített telephelyük közelében birtokba vett egy bombabiztos óvóhelyet, hogy az újszülöttek világra hozása támadás esetén is akadálytalanul folytatódhasson. A BioTexCom által 2022 elején közzétett videófelvétel egy tipikus óvóhelyet mutat be, amelyet nem csak ágyakkal, kiságyakkal és hálózsákokkal, hanem gázálarcokkal is felszerelték.

Az ABC News a vállalatról szóló, főműsoridős, promóciós stílusú műsorcsomagban ünnepelte az orosz bombákkal szemben biztos babagyárait. A szegmens címe az volt, hogy “Az Ukrán Béranya Ügynökség mindent megtesz a páciensek biztonsága érdekében”.

A riport azzal kezdődött, hogy az ABC riportere, David Muir méltatta Ukrajna “legnagyobb béranya ügynökségét”, amiért “minden lehetséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy pácienseik és csecsemőik biztonságban legyenek”.

A szegmens egy könnyített interjúval folytatódott, amelyben a BioTexCom orvosigazgatója szemrebbenés nélkül bizonygatta, hogy a vállalat orvosi színvonala “olyan magas”. Muir ezután megdicsérte őt, amiért “bátor és merész”, és egy ilyen “csodálatos” vállalatnál dolgozik.

A BioTexCom az emberiség legijesztőbb kihívásait, a háborútól egészen az elnéptelenedés állítólag fenyegető veszélyéig, egyértelműen üzleti lehetőségként kezeli.

A béranyaság következő fázisa: mesterséges magzatok a testen kívül

A vállalat által promotált cikket kísérő egyik megjegyzésben a BioTexCom kiemelte, hogy a fejlődő országok a születési ráta válságával kell hogy szembenézzenek, és azzal érvelt, hogy az ő “mesterséges megtermékenyítési technológiájuk egy esélyt jelent az emberiség túlélésére”.

“50 éven belül a világ legtöbb országának népessége a felére csökken” – jelentette ki a cikk.

Tochilovsky, a BioTexCom német tulajdonosa azzal érvelt, hogy mindaddig, amíg cége a szélesebb biotechnológiai ipar élvonalában marad, ígérete szerint gyökeres átalakulásra kerül sor a futurisztikus reproduktív biotechnológiában, amely során a csecsemőket mesterséges méhekben hozzák majd létre, a géneket pedig számítógépekkel szerkesztik meg.

Tochilovsky a Delo című ukrán újságnak adott interjúban a digitális átalakításról a “reprodukciós technológiai iparral” összefüggésben beszélt.

A növekvő meddőségi arányra és a tech milliárdos Elon Musk valamint a kínai üzletember, Jack Ma által népszerűsített “népesség-összeomlás” elméleteire hivatkozva Tochilovsky kitartott amellett, hogy a biotechnológia a teljes emberi fajt meg fogja menteni.

“A reproduktív orvoslás az emberiség jövője” – mondta.

“A legfontosabb dolog az ektogenezis, az a képesség, hogy a gyermek az emberi testen kívül fejlődjön… a mesterséges méh. Valami olyan, mint a gyárak, amilyeneket mindannyian láttunk a Mátrix című filmben. Azt hiszem, öt-hét éven belül eljutunk az ektogenezishez.” Tochilovsky azt mondta, hogy a BioTexCom “ebbe az irányba haladva dolgozik”.

Amikor az ukrán újságíró megkérdezte, hogy a BioTexCom hogyan tervezi megoldani a babagyárak tervezésével és szervezésével kapcsolatos jogi és etikai kérdéseket, a vezérigazgató azt válaszolta, hogy a válasz egyszerű: szüntessék meg a külső felügyeletet.

“A legfontosabb dolog – hangsúlyozta – az, hogy megtiltsuk a bűnüldöző szerveknek, hogy a munkába beleavatkozzanak.”

Forrás:thegrayzone

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához