A Twitter 2022. október 27-én felszabadult. Elon Musk megtartotta szavát és a kitűzött határidőre átvette a meghatározó közösségimédia-cég tulajdonjogát és vezetését. Ennek technikai részleteibe most nem kívánok belemerülni, nyilván bankkölcsönök és más források is szerepet játszottak a cég kivásárlásában. Ami világosan kirajzolódik ebből, hogy Musk jelentős üzleti kockázatot vállalt annak érdekében, hogy az elhíresült kommunikációs platformot, és idővel talán a többi közösségimédia-felületet is szabaddá tegye. Utóbbiakat nem feltétlenül felvásárlás útján, hanem vélhetően csak egyfajta versenyképességi nyomásgyakorlás révén.
Ami rendkívül fontos, szinte forradalmi jelentőségű, hogy a Twitter, amelyet évek óta ideológiai cenzorok és ámokfutók üzemeltettek, mostantól ideológiai korlátok nélkül működhet. Mindez segíthet abban, hogy a közösségimédia-felületek a továbbiakban az Egyesült Államok alapító atyáinak szándéka szerint határozzák meg működési szabályzatukat, amelynek alappillére az amerikai alkotmány első kiegészítő cikkelye: más szóval a sajtó- és médiaszabadság. A Twitter korábbi zakkant cenzorai pedig, akik az Egyesült Államok demokratikusan megválasztott elnökét is letiltották – Jack Dorsey, Parag Agrawal, Ned Segal, Vijaya Gadde, Sean Edgett – egy jól irányzott „felszabadító rúgással”, a tulajdonváltás napján egyenesen az utcára kerültek.
A liberális médiadiktátorok, véleménycenzorok, eszmeterroristák és ideológusok ideje úgy tűnik, lepereg, mint homokórában a homokszemek.
Végül is mindennek van egy kifutási ideje. Az ő regnálásuk kora is szép lassan véget ér az elkövetkező évek során. És ettől kezdve Mark Zuckerberg (Meta), Sundar Pichai (Google), Evan Spiegel (Snapchat), Susan Wojcicki (YouTube) és Bill Ready (Pinterest) sem érezheti magát biztonságban.
Akár Mr. Readynek is készen kell állnia egy hasonló csatavesztésre, miután a Pinterest is beszállt ebbe az őrületbe, hogy olyan hashtageket korlátozott, amelyekben Trumpot támogató tartalmat véltek felfedezni. Az egyik ilyen hashtag tiltása a #StopTheSteal (Állítsuk meg a lopást) nevű republikánus bátorítás volt. Képzeljük el, milyen felháborodást szülne, ha hazánkban az Országgyűlés elnöke letiltaná az összes olyan rendbontót, akik ezt a szlogent biflázzák már évek óta: „Állítsuk meg a lopást”. Míg az Egyesült Államokban ez a választási csalásokra vonatkozott, hazánkban mindez értelmetlen tartalmi szempontból, hiszen semmilyen megalapozott bizonyíték nincs ezen állítások mögött.
A cenzúra lebontásának lavinája Amerikában tehát beindult, a malomkő elszállt, s ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg? Donald Trump letiltása nyilván csak a jéghegy csúcsa volt, az utolsó csepp a pohárban. Az elnököt és kommunikációs próbálkozásait ugyanis közel tucatnyi más balliberális kézben lévő digitális közösségi médiaszolgáltató is korlátozta, így például a Reddit, Twitch, Shopify, TikTok, Apple, Discord, Pinterest, Amazon AWS, Stripe, Okta és Twilio.
A szabadság érzete csodálatos, mélyről fakadó igény. Mi, magyarok tudjuk ezt legjobban.
Hány évszázadnyi külföldi elnyomás, cenzúra és diktatúra lebegett a fejünk felett? Európában talán még a lengyelek érzik át a szabadság fontosságát ilyen intenzíven, mint mi. Hosszú évek ideológiai ámokfutása után most van esély arra, hogy a liberális véleménydiktatúrát a világ korszakváltói a kukába dobják. November 8-án fontos lenne ezt a momentumot tovább görgetni és a liberális demokrata törvényhozókat kisebbségbe szorítani az Egyesült Államokban. A következő állomás pedig a 2024-es elnökválasztás lesz az amerikai térfélen. Az összevissza hadováló, cinikus, gyakran leplezetlenül aljas és a háttérhatalom által irányított jelenlegi elnököt – Joe Bident – két év múlva véglegesen nyugdíjba lehet küldeni. Ha addig megússzuk világháború nélkül…
Nem Amerikával van bajunk. És nem is a kapitalizmussal vagy a demokráciával. Hisz mindkét esetben erre vágytunk. A kapitalizmus bizonyítottan energianövelő hatást képes kifejteni egy társadalomra, beindítja a lankadt gazdasági motorokat, újraolajozza a gépezetet és korlátozottan önző érdekek révén lendületet adhat egy ország gyarapodásának. Amit viszont szintén le kell szögeznünk, hogy a termelői kapitalizmust az elmúlt évtizedek alatt világszerte felváltotta egy merőben másfajta pénztőke-kapitalizmus. Ebben a nepotista oligarchikus rendszerben már nem a szabad verseny vagy a termelés, hanem a spekuláció és a pénztőkemozgások határozzák meg egy adott ország fejlődési ütemét. Mindezt a multinacionális vállalatok, a bankok és a média ravasz összefonódása idézte elő. De ahogy az elején már utaltam erre, semmi nem tart örökké. Ez a kártyavár is összeomlik majd, és nem kizárt, hogy a Twitter felszabadítása fontos lépés ebben az irányban.
Ami a szólás- és véleményszabadság jogi hátterét illeti, Amerikában az alkotmány utólagosan jóváhagyott úgynevezett jognyilatkozati része (Bill of Rights) fogalmazta meg az emberi jogokra vonatkozó alapvetéseket. A kiegészítő cikkelyek, amelyekből összesen huszonhét van, az amerikai alkotmány szerves részi. Az első cikkely tartalmazza a vallás-, a szólás-, a vélemény- és a békés gyülekezési szabadság szentségét. Az első tíz cikkelyt egyébként a mai napig az emberi jogok nyilatkozataként említik. Ezeket James Madison írta 1791-ben Thomas Jeffersonnal is együttműködve. Nyilván a legfontosabb tehát ezek közül az első kiegészítő cikkely, amely a szólás- és véleményszabadság alapköve. Ez a cikkely szabályosan megtiltja a szólás- és véleményszabadság korlátozását. A Twitter vezetői mindössze ezt az alapvetést sértették meg, amely miatt nem kizárt, hogy bíróság elé lehet majd citálni őket.
Nyugaton a liberális ideológusok alatt állandósult az a betegesen autokrata elképzelés, hogy a véleménynyilvánítást és vele együtt a sajtót, médiát és egyéb szólásszabadságra vonatkozó kifejező eszközöket is korlátozni kell, amennyiben azok eltérnek a liberális „normáktól”. Ebből a szempontból hazánk, és általában a közép-európai országok lényegesen szabadabbak, hiszen kevés restrikció észlelhető, sőt, sok esetben egyáltalán nem tapasztalható. Szabadon elmondhatja a véleményét bárki, vagy éppenséggel onthatja az epét jobbról, balról, elölről, hátulról.
Zárógondolatként Wass Albert szavait adaptálom a mai aktuális helyzetre vonatkozólag.
Ma már tudjuk, hogy nem tehetünk mást: el kell mennünk oda, ahol a világ nagyurai esztendők óta gyűléseznek és szónoklatokat tartanak a békéről és az emberi jogokról. És ha nem eresztenek be az ajtón, akkor be kell másznunk az ablakon. És ha sikerül végre odaállnunk elébük, meg kell mondanunk nekik, hogy legyenek szívesek hagyják abba a visszatetsző és üres fecsegést.
Mert nem tisztességes dolog szabadságról és demokráciáról szónokolni, miközben mások szabadságát odavetik az ördögnek.
És a mi véleményünket is meg kell hallgatniuk, mert a vélemény szabad (lásd a Twitter felszabadítása). Ezt követően meg kell kérdezni tőlük: vajon az én népem mit vétett a Kárpát-medencében, vagy ott a hegyek között? Mire ők majd előveszik a pénztárcájukat és számolgatnak, ahogy a fent élősködők szoktak, amikor nem tudják megválaszolni a szegények és kisemmizettek kérdéseit. Minderre azt kell válaszoljuk: nem urak, ne alamizsnát adjatok! Adjátok vissza a szabadságunkat, a nemzeti önrendelkezésünket, a kultúránkat és a hegyeinket!
A szerző volt amerikai köztisztviselő, publicista
Forrás:Magyar Nemzet, Borítókép: A Twitter internetes közösségi portál székháza San Franciscóban 2022. október 28-án. A vállalat október 31-én este bejelentette, hogy Elon Musk amerikai üzletember lett a Twitter új vezérigazgatója, ezzel egyedül látja el a cég teljes igazgatását (Fotó: MTI/AP/Jeff Chiu)
