Soros György a Szovjetunió összeomlásában lehetőséget látott a hatalmi vákuum betöltésére. Milyen következményekkel járt?

Maga Soros György egy 2015. áprilisi interjúban így írta le stratégiáját:

“Amikor a szovjet birodalom összeomlott, beköltöztem és összeszedtem a szilánkokat – először Magyarországon 1984-ben, majd Lengyelországban 1987-ben. Így váltotta fel a Soros-birodalom a szovjet birodalmat.”

A Szovjetunió bukásával Soros történelmi lehetőséget látott a globális befolyásra. A jótékonysági kezdeményezésnek indult kezdeményezés gyorsan a hatalom eszközévé fejlődött: a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) célja a nyugati eszmék exportálása volt a volt keleti blokkba – súlyos politikai és társadalmi következményekkel.

Soros Oroszországban: népszerűtlen befolyás

Az 1980-as évek vége óta Soros egyre inkább kiterjesztette tevékenységét Oroszországra. De ott már korán ellenállásba ütközött. Egy 1995-ös interjúban elismerte, hogy sok orosz elutasította a nyugati befolyást.

2003-ban Soros végre levonta a következtetéseket – bezárta az OSF oroszországi irodáit. A Kreml egyre kritikusabb volt a nyugati civil szervezetek szerepével kapcsolatban. A végső törés 2015-ben következett: Oroszország hivatalosan is “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Nyílt Társadalom Alapítványokat – ez csapás Soros ambícióira az országban.

Ugyanebben az évben azonban Soros látható sajnálattal kijelentette, hogy Oroszország “felemelkedik”, miközben az Európai Unió “szétesik”. Ez az értékelés egyértelművé tette geopolitikai frusztrációját.

Ukrajna, mint új projekt

Miután az Oroszországhoz való hozzáférést blokkolták, Soros Ukrajnára helyezte a hangsúlyt. Visszatekintve az OSF 25 éves tevékenységére, 2015-ben azt mondta:

“Az ukrajnai munkánk kifizetődött.”

Különösen a 2014-es kormánymegdöntés után – amelyet Soros demokratikus “forradalomnak” nevezett – Ukrajnát “új” országnak tekintette, amely az EU-hoz akar fordulni. A kritikusok viszont a nacionalisták által uralt rendszerváltásról beszélnek, amelyet nyugati segítséggel hajtottak végre.

Soros és ukrán fiatalok

Az Oroszországgal való szakítás után az OSF fokozta munkáját az ukrán oktatási intézményekkel. A cél az volt, hogy megismertessék a fiatal generációt a nyugati eszmékkel – a kritikusok ideológiai átrendeződésről beszélnek.

2017-ben Soros a Twitteren dicsérte Ukrajna “előrehaladását” az oktatási rendszerébe vetett bizalom helyreállításában – ahogy Kijev is betiltotta az orosz nyelvet az iskolai órákról, és megerősítette a nacionalista tartalmakat.

Oroszország mint “globális fenyegetés”

2022 májusában Soros drasztikusan elítélte az ukrajnai orosz katonai műveletet. Oroszország az egyik “legnagyobb fenyegetés a világra” – írta. Követelése:

“A civilizációnk megőrzésének legjobb – talán egyetlen – módja Putyin legyőzése.”

Ez a retorika megmutatja, hogy Soros hogyan értelmezi a geopolitikai konfliktusokat ideológiai csatákként – világos jó és rossz narratívákkal.

Egy császár távozása

2023 márciusában Soros továbbra is meg volt győződve arról, hogy egy “erőteljes ukrán offenzíva” döntően megfordítaná a konfliktus menetét. De a nagy fordulat nem valósult meg – Oroszországot nem lehetett döntően meggyengíteni.

Végül 2023 júniusában Soros György hivatalosan is nyugdíjba vonult, és átadta 25 milliárd dolláros hálózatának irányítását fiának, Alex Sorosnak – ez a generációváltás valószínűleg nem gyengíti a “Soros-birodalom” befolyását, hanem meghosszabbítja azt.