2022.június 28.
Levente, Irén, Iréneusz

Surján László: A lelkiismeret ébresztése

Facebook
Email
Nyomtat
Telegram
surján lászló
2019. február 4-én írták alá az Emberi testvériségről szóló nyilatkozatot. Az évforduló kapcsán Surján László írását közöljük.

Abu-Dzabi nevéről az újságolvasó embernek a Forma-1 versenyen történtek, újabban a drón- és rakétatámadások jutnak eszébe. Kevesen tudják, hogy ez az a város, ahol 2019. február 4-én Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb főimám aláírták az Emberi testvériségről szóló nyilatkozatot.

Az Egyesült Arab Emírségek gyors ütemben modernizálódik, vallási kérdésekben türelmesebb a többi arab országnál, mindez azonban szekuláris jellegű, nincs érdemi közeledés a keresztény értékekhez. A legfrissebb intézkedések révén például mind az emírségi állampolgárok, mind az itt élő külföldiek számára lehetővé teszik az alkoholfogyasztást, nem büntetik a házasság előtti szexuális kapcsolatot és bevezetik a civil házasságot.

A nyilatkozat aláírása óta három év telt el. Eredmények? Az Emirátusokban a vendégmunkások igényeinek megfelelően jelentős templomépítés kezdődött. Ez a jó hír azonban ellentmondásos:

a templomoknak például nem lehet tornya, és keresztet sem lehet rájuk tenni. A hittérítés tilos.

Az Emberi testvériségről szóló nyilatkozatot az Emirátus ellentmondásos modernizálásától függetlenül kell értékelnünk. Általánosabb érvényű állásfoglalásról van szó, mint az iszlám és a kereszténység viszonya. A nyilatkozat már a címében is kijelenti, hogy a világbéke és a békés együttélés érdekét szolgálja.

Bár február 4-e az emberi testvériség napja lett, és időről időre vannak a témával foglalkozó konferenciák, a világ nem változott meg.

Mi tehát a teendő? Maga a nyilatkozat is felhívta a figyelmet, hogy a toleranciát, a másik elfogadását valló kultúra terjesztése nagyban hozzájárulna az emberiség nagy részét érintő gazdasági, társadalmi, politikai és környezeti problémák csökkentéséhez. Írni, beszélni kell tehát róla.

A nyilatkozat azt kéri, hogy fedezzük fel újra a béke, az igazságosság, a jó, a szépség, az emberi testvériség és a békés együttélés értékeit annak érdekében, hogy megerősítsük ezeknek az értékeknek a fontosságát mindenki számára.

A jelenlegi helyzet elfogadhatatlan. A nyilatkozat kimondja, hogy a súlyos politikai válságok, az igazságtalanság és a természeti erőforrások méltányos elosztásának hiánya – amely erőforrások csak egy gazdag kisebbség előnyeit szolgálják a Föld népei többségének kárára – hatalmas számú beteget, rászorulót és halottat eredményeztek és eredményeznek, halálos válságokat okoztak, amelyeknek sok ország áldozatául esett.

Elképesztő, hogy a tömegtájékoztatásban több szó esik a hírességek magánéletéről, öltözködéséről, szexualitásáról, mint a milliókat, köztük gyerekek tömegét fenyegető éhhalálról.

A nyilatkozat foglalkozik az állampolgárság kérdésével. Ennek a Kárpát-medencében egymás mellett élő nemzetek számára különös jelentősége van. Az állásfoglalás meglepő javaslata, hogy kötelezzük el magunkat a teljes állampolgárság fogalmának a bevezetésére. Mondjunk le a kisebbségek kifejezés használatáról, ami az elszigeteltség és a kisebbrendűség érzését hozza magával; utat készít az ellenségeskedéshez és a viszályhoz, elveszi egyes állampolgárok sikereit, vallási és polgári jogait azáltal, hogy hátrányosan megkülönbözteti őket. Ez a felvetés látszólag ellentétes azokkal a törekvésekkel, amelyek az etnikai kisebbségek nemzetközi védelmét sürgetik a sajnos sok országban létező beolvasztási törekvések ellen. Jogos igénye a kisebbségben élő embernek, hogy pozitív diszkriminációval csökkentsék a kisebbségi létből fakadó hátrányait. A teljes állampolgárság fogalma egy olyan helyzetre utal, ahol a többségtől való különbözőség nem hátrány. Vajon elérhető ez? Talán igen. Higgadtságra, őszinte párbeszédre van szükség ahhoz, hogy a többség ne féljen a kisebbségtől, és a kisebbség ne azt érezze, hogy terhet jelent a többieknek. Az a testvériség, amelyről ez a nyilatkozat beszél, nem tesz különbséget eltérő anyanyelvű emberek között.

Az, hogy az emberek valamiképp egymásnak testvérei, értelemszerűen vonatkozik a férfi és nő kapcsolatára is. E téren az európai és az iszlám felfogás élesen eltér egymástól, ami a tömeges bevándorlás és a fokozatosan kialakuló párhuzamos társadalmak miatt már Európában is feszültségforrás. Igen jelentős ugyanakkor, hogy szunnita oldalról is egyetértettek abban, hogy el kell ismerni a nők oktatáshoz, munkához és politikai jogaik gyakorlásához fűződő jogát.

Védelmezni kell őket a szexuális kizsákmányolástól, és attól, hogy puszta árucikként, gyönyörforrásként vagy anyagi haszon forrásaként kezeljék őket.

Korunk rohamosan terjedő kóros irányzata – nevezzük antropológiai forradalomnak, mert gyökeresen mást gondol az emberről, mint annak természete – környezetkárosító tényezőnek tekinti a gyermeket. Már több mint tíz éve kiszámolták, hogy az USA-ban minden egyes újszülött körülbelül 9441 tonna szén-dioxiddal növeli meg az egy szülőre lebontott károsanyag-kibocsátást – ez hozzávetőlegesen 5,7-szer nagyobb, mint amekkora gyermek nélkül lenne. A nyilatkozat ezzel szemben a gyermekben nem veszélyt, hanem értéket lát, és kimondja:

az élet olyan ajándék, amelyet senkinek sincs joga elvenni, fenyegetni vagy tetszése szerint manipulálni, épp ellenkezőleg, mindenkinek őriznie kell annak kezdetétől a természetes halálig.

Az Emberi testvériségről szóló nyilatkozat kiáll a család mellett. A kérdést a gyermek oldaláról közelíti meg. Védelmezi a gyermekeknek a családi környezetben való felnevelkedéshez, a táplálkozáshoz, az oktatáshoz és a gondozáshoz fűződő alapvető jogait. Éles ellentétben áll azokkal a törekvésekkel, amelyek kiemelnék a gyerekeket a családi környezetből, hogy ne kapjanak vallásos, erkölcsös nevelést, hogy ne termelődjék a társadalomban a konzervativizmus.

A nyilatkozat szerint az idősek, a gyengék, a fogyatékossággal élők és az elnyomottak jogainak védelme olyan társadalmi szükséglet, amelyet szigorú jogszabályokkal és erre vonatkozó nemzetközi egyezmények alkalmazásával kell biztosítani és védeni.

A vallásközi párbeszéd nem a gyengeség jele, hanem a kölcsönös megerősödésé. Szövetséges keresése abban a harcban, ami a normalitás jegyében szembeszáll a világot felforgató törekvésekkel. A fenti példákból is látszik, hogy a pápa és a főimám nagyon határozottan kiálltak olyan értékek mellett, amelyeket ma élesen támadnak és elvetnek. Olyan ellentétekről van szó, amelyek között kompromisszum nem lehetséges.

Nem lehet valaki életpárti, miközben emberi jognak tekinti a magzatgyilkosságot. Nagyon nehéz a testvériséget megélni, ha az egyikük életének központja Isten, a másikuk pedig magát tekinti Istennek, és a világias, anyagias értékek kerülnek a legfőbb és transzcendens alapelvek helyébe.

Ez a magyarázat arra, hogy a nyilatkozat a vallásközi párbeszédre buzdít, és nem azokkal keresi a kapcsolatot, akik a testvériség szóval nem tudnak mit kezdeni. Ma az erkölcsi romlásnak, a spirituális értékek és a felelősségérzet gyengülésének vagyunk tanúi. A modern világ válságának egyik legfontosabb oka az elaltatott emberi lelkiismeret és a vallási értékektől való eltávolodás, továbbá az individualizmus és az anyagelvű filozófiák túlsúlya – szögezi le a nyilatkozat.

A jövőnk attól függ, hogy sikerül-e ezt a lelkiismeretet felébreszteni.

 

Surján László

(a szerző az Antall-kormány népjóléti minisztere, a KDNP volt elnöke, egykori országgyűlési és európai parlamenti képviselő)

 

Kiemelt képünkön Surján László. Forrás: Vasárnap.hu

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Vélemény, hozzászólás?