A svájci újságíró kemény bírálattal illette Németország politikáját, különösen a bevándorlás kezelését és a közbiztonság helyzetét illetően.

„Az én szemszögemből nézve ez egy kolosszális állami kudarc volt” – mondta Roger Köppel, a svájci Weltwoche hetilap főszerkesztője a „Schuler! Fragen, was ist” című műsorban. 

A svájci újságíró éles kritikát fogalmazott meg Németország politikájával kapcsolatban, különösen a bevándorlás és a közbiztonság kérdésében.

A beszélgetés során szó esett a müncheni és magdeburgi támadásokról, amelyek szerinte egyértelműen bizonyították a német állam tehetetlenségét. 

“Az az érzésem, hogy Németországban az állam keményebben lépett fel a politikai ellenzékkel szemben, mint a bűnöző migránsok ellen”

 – mondta. Köppel szerint a német kormány nem volt képes megfelelő választ adni a növekvő közbiztonsági problémákra, és ezt a társadalom egyre erősebben érzékelte.

A svájci újságíró különösen élesen bírálta a német politikai osztályt, amely szerinte hosszú évekig figyelmen kívül hagyta a bevándorlás következményeit. „Svájcban is magas volt a bevándorlás aránya, nálunk is sok volt a bűncselekményt elkövető menedékkérő, de mégis elkerültük az ilyen súlyos eseteket” – jelentette ki. 

Véleménye szerint 

“Németországban az elmúlt években túl sok és nem megfelelő ember érkezett az országba, és az állam ezzel nem tudott mit kezdeni.”

Köppel úgy vélte, hogy a német politikai elit nem volt hajlandó szembenézni a valósággal, részben a történelmi múlt miatt: „Németországban azonnal rasszistának bélyegezték azokat, akik meg merték említeni a migrációs problémákat.”

A beszélgetés során Köppel rávilágított arra is, hogy Németországban a politikai közélet torzulása figyelhető meg. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Friedrich Merz például kijelentette, hogy teljes politikai fordulatot akart, de semmilyen körülmények között nem működött volna együtt az Alternatíva Németországért (AfD) nevű jobboldali párttal. 

Köppel ezt érthetetlennek tartotta: 

“Ez egy őrült elképzelés! Egy demokráciában nem lehetett kizárni egy pártot, amelyet emberek milliói választottak meg.”

Szerinte az a politika, amely tudatosan elszigetelt egy demokratikusan megválasztott pártot, teljesen ellentétes volt a demokratikus alapelvekkel. „Svájcban ilyen nem létezett, mi egyszerűen beszéltünk egymással” – jegyezte meg ironikusan.

A műsorban kiemelten szó esett Magyarországról, különösen Viktor Orbán és az AfD vezetőjének, Alice Weidelnek budapesti találkozójáról. Köppel beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök kifejezetten érdeklődött a párt iránt, és úgy látta, hogy „az AfD Németország jövője lehet”. 

A svájci újságíró szerint Orbán Viktor a német politikát is reálpolitikai szemlélettel közelítette meg, és úgy tekintett az AfD-re, mint egy fontos szereplőre a jövőbeli német politikai térképen. 

“Ha Macron találkozhatott Friedrich Merz-cel, akkor Orbán is találkozhatott Weidellel”

– jegyezte meg. Köppel szerint a Alternatíva Németországért programja politikailag nem volt szélsőséges, hanem sok szempontból emlékeztetett arra, amit korábban a Kereszténydemokraták képviseltek.

A beszélgetés végén a svájci újságíró Európa jövőjéről is megosztotta gondolatait: véleménye szerint az Európai Unió egyre inkább egy központosított hatalmi struktúrává vált, amely elveszítette demokratikus legitimitását. 

„Ez egy bürokratikus elit volt, amely a nép feje felett kormányzott”

– fogalmazott Köppel, hozzátéve, hogy a brüsszeli vezetők egyre inkább figyelmen kívül hagyták az emberek akaratát. 

“Ha valaki kritikát fogalmazott meg, azonnal megbélyegezték: vagy jobboldali szélsőségesnek, vagy külföldi ügynöknek”

 – mondta. 

Külön kiemelte, hogy Orbán Viktor és Alice Weidel budapesti találkozóján az Európai Unió jövője is hangsúlyos téma volt. 

“Orbán világossá tette, hogy a brüsszeli vezetés nem képviselte megfelelően a nemzetállamok érdekeit, és ha nem történik reform, akkor az unió jövője megkérdőjeleződhet”

 – idézte a magyar miniszterelnök szavait Köppel.

Összegzésképpen Köppel optimista volt a német politikai átalakulás kapcsán. Szerinte az elmúlt években Németországban egy informális pártkartell alakult ki, amelyben a Kereszténydemokraták, a Szociáldemokraták és a Zöldek között alig volt valódi különbség. 

„Most azonban végre valódi politikai alternatíva született” 

– jelentette ki, utalva az Alternatíva Németországért növekvő népszerűségére. 

Orbán Viktor politikája példaként szolgálhatott a német konzervatívok számára, hiszen a magyar miniszterelnök nyíltan képviselte a nemzeti érdekeket, míg Németországban a hagyományos konzervatív pártok egyre inkább balra tolódtak.

“A német választóknak végre volt választási lehetőségük. Ez volt a valódi demokrácia áttörése”

 – zárta gondolatait Köppel.

Forrás:
Mandiner