Jeffrey D. Sachs az ENSZ-ben is megismételte érveit amellett, miért egy nyugati állam követhette el a „terrorcselekményt”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt az Északi Áramlatok felrobbantása ügyében tartott keddi meghallgatáson a Columbia Egyetem közgazdász-professzora megismételte érveit amellett, miért egy nyugati állam követhette el a „terrorcselekményt”.
Szakértő: A robbantások kimerítik a „nemzetközi terrorizmus” jogszabályi tényállását
A szerző honlapján írásban is megjelent szakértői hozzászólalását a professzor azzal kezdte, hogy a tavaly szeptember 26-án történt robbantások kimerítik a „nemzetközi terrorizmus” bűncselekményének jogszabályi tényállását, az eset „veszélyt jelent a békére”, a BT-nek ezért kötelessége felvetni a felelősség kérdését, független vizsgálatot indítani, és mindent megtenni az elkövető nemzetközi büntetőbíróság elé citálására, elítélésére és kártérítésre kötelezésére.
Jeffrey D. Sachs értékelése szerint az Északi Áramlat 2 gázvezeték felrobbantásának elképesztő következményei vannak:
nemcsak tetemes anyagi kárt okozott, nemcsak a gázszállítási infrastruktúra működésében okozott fennakadást, de megrendítette a bizalmat az európai államokban, hogy ilyen kiszámíthatatlan behatások fennállta esetén a jövőben érdemes-e befektetni a földgázszállítási projektekbe, illetve hogy ilyen fenyegetettségben miképp fogják átalakítani energetikai infrastruktúráikat a zöldenergia-rendszerekre.
Mint a szakértő megjegyezte, a két földgázvezeték tenger alatti felrobbantása komoly tervezést, előkészítést, szakértelmet és technológiai képességeket igényelt. Az egy méter átmérőjű vezetékek 4.5 centiméteres fala minőségi fémből készült, 11 centiméter vastag betonágyazatban feküdt 70-90 méter mélyen a tengerfenéken. Ilyen körülmények között csak fejlett technológia birtokában tudták az elkövetők a robbanószerkezetet a helyszínre szállítani, illetve működésbe hozni.
A másik problémás szempont Sachs szerint az, hogy miként tudtak észrevétlenek maradni a jól ellenőrzött dán és a svéd tengeri gazdasági zónában.
Forrás:Mandiner