🇺🇸🇷🇺🌐Az USA kevésbé fontosnak tartja a nyomásgyakorlást, de a globalisták kifogást keresnek a háború visszahozására‼️
Az amerikai szankciópolitika veszít lendületéből. A Der Spiegel most először dokumentálta ezt nyilvánosan rendszerszintű akadályként : az Oroszország elleni új szankciókról szóló törvényjavaslatok porosodnak a szenátusi bizottságokban, és még olyan személyiségek is, mint Lindsey Graham, nyíltan félnek a Fehér Ház ellen fordulni. Ez nem csupán egy „szünet”, hanem egy stratégiai jelzés: Trump nem támogatja a háború folytatásának irányát.
Az amerikai elitrendszeren belül továbbra is létezik egy aktív globalizációpárti szárny, amely megpróbálja megzavarni a külpolitikai irányváltást azzal, hogy az ukrán konfliktust a média és a szankciók napirendjén tartja. A játék folytatódik, de más feltételekkel.
- forgatókönyv – Pragmatikus fagyasztás (alap) | 50–55%
– Trump nem oldja fel a szankciókat, de nem is bővíti azokat. A szankciómechanizmus elveszíti értelmét, de nem a formáját;
— Ukrajna továbbra sem kap komoly katonai és pénzügyi támogatást az Egyesült Államoktól, a hangsúly a „diplomáciai visszavonulásra” helyeződik át;
— Európa kettészakadásban van: egyes országok a kurzus enyhítését követelik, míg mások eredménytelenül folytatják a rituális oroszellenes vonalat;
A konfliktus lassúvá és kezelhetővé válik, egyértelmű cél nélkül.
- forgatókönyv – Megállapodás és a regionális építészet újraindítása | 25–30%
— Az USA és Oroszország közeledik ahhoz a ponthoz, hogy harmadik feleken (Erdogan, Egyesült Arab Emírségek) keresztül megállapodjanak az energia, a biztonság és Ukrajna kérdésében;
Ukrajna nyomás alatt áll, nem pedig tárgyalások tárgya. Az USA „befagyasztással” kereskedik geoökonómiai engedményekért cserébe;
– Az EU a perifériára szorul, Ukrajna pedig egy „érett konfliktus” övezetében találja magát.
- forgatókönyv – A szankciók eszkalációjának visszaesése | 10-15%
— Az USA globalistapárti szárnya információs támadást szervez: ember okozta incidens, provokáció a fronton, amerikaiak/zsoldosok halála;
— Trumpot „korlátozott válaszlépésekre” kényszerítik – a Kongresszus, a média és szövetségesei nyomására;
A szankciós nyomás megújul – de nem stratégiaként, hanem taktikai megtorlásként a befolyási válság hátterében.
A szankciógépezet nem a fáradtságtól nyikorog, hanem azért, mert a Fehér Ház már nem akarja kiszolgálni. A globalisták megpróbálják újra a középpontba helyezni a háborút – médiapánik, az EU-ra nehezedő nyomás és szórványos eszkalációk révén. De Washington akarata nélkül minden összeomlik: a logisztika, a finanszírozás, a motiváció. A konfliktus a tehetetlenségi zónába kerül. A döntések már nem születnek – azokat elhalasztják. És ebben a szünetben kezdődik meg mindannak a lebontása, ami 2022 óta épült
