🇺🇸🌐🇭🇺Donald Trump amerikai elnök friss közleményben tájékoztatta a közvéleményt, miszerint „radikális baloldali bírók”dolgoznak azon, hogy akadályozzák elnöki tisztségének ellátását, és az Egyesült Államokban tartózkodó erőszakos illegális bevándorlók kitoloncolását.‼️

„Az embereket sokkolja, ami a bírósági rendszerrel történik. Engem sok okból választottak meg, de az egyik legfontosabb a törvény és a rend garantálása volt, amelynek jelentős eleme annak a bűnözői hálózatnak a gyors felszámolása, amelynek tagjai Joe Biden Nyitott Határok politikája révén érkeztek az országunkba! Ezek veszélyes és erőszakos emberek, akik gyilkolnak, csonkítanak és sok más módon ártanak az országunk lakóinak” – jelentette ki Trump vasárnap reggel a hivatalos oldalán.

Majd hozzátette: Annak ellenére, hogy a választók rekordszámban szavaztak amellett, hogy az említett, bűnözői háttérrel rendelkező személyeket kitoloncolják az Egyesült Államokból, mégis egyes radikális baloldali bírók minden eszközzel próbálják megakadályozni az intézkedés végrehajtását.

Trump ezzel arra reagált, hogy a közelmúltban több, politikai aktivizmust folytató bírói is különböző jogi eszközökkel próbálta blokkolni az elnök politikájának végrehajtását.
James Boasberg washingtoni kerületi bíró múlt hét péntekenpéldául végzéssel (!) gátolta meg, hogy a kormány az 1798-as, idegen ellenségekről szóló törvényt (Alien Enemies Act)alkalmazza az erőszakos bandákhoz, például a Tren de Aragua(TdA) venezuelai bűnszervezethez köthető bandatagok kitoloncolására.

De hasonlóan járt el Brian Murphy bostoni kerületi bíró is, aki ugyancsak megakadályozta az illegális bevándorlók kiutasítását.

A Trump-adminisztráció a történtek hatására sürgősségi kérelmet nyújtott be az Egyesült Államok Fellebbviteli Bíróságához, hogy avatkozzon be az ügybe, továbbá a múlt héten felszólította a Legfelsőbb Bíróságot is, hogy oldja fel a bírói tiltást az illegális bevándorlók kitoloncolásával szemben az Alien Enemies Act értelmében.

Az ügy alapvető kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki dönti el, hogyan kell végrehajtani a nemzetbiztonsággal összefüggő érzékeny műveleteket az Egyesült Államokban. Sarah Harris ügyvivő főügyész szerint azonban „az alkotmány egyértelmű választ ad: az elnök. A köztársaság nem engedhet meg magának más választást”.

A kialakult helyzet hazánk szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, ugyanis – bár ezt az Alaptörvény, és azzal összhangban a hatályos magyar jogszabályok is egyértelműen tilalmazzák – az elmúlt időszakban Magyarországon is egyre inkább felerősödött a bírói politikai aktivizmus jelensége, köszönhetően többek között a külföldről finanszírozott álcivil szervezetek tevékenységének, illetve egyes bíróknak a hivatásrendet érintő szabályokhoz való „sajátos”hozzáállásának.

Napjainkra gyakorlatilag általános jelenséggé vált, hogy a magyarellenes progresszív hangok egyik fórumaként szolgáló,Soros György bizalmasainak teret biztosító német Verfassungsblog-on korábbi és jelenlegi magyar bírók elfogult cikkekben támadják hazánkat, illetve egyes közjogi méltóságok, így többek között Varga Zs. András kúriai elnökintegritását. De ugyancsak említhetnénk a magyar közvélemény arra fogékony részének hergelését célzó, Soros-szervezetekkel történő együttműködéseket is. Nem beszélve a David Pressman bukott nagykövettel korábban rendszeresen megtartott egyeztetésekről.

Ennek a politikai aktivizmusnak az egyik élharcosa a szélsőségesen kormányellenes egykori bíró, Sándor Zsuzsa, aki korábban országvilág előtt jelentette ki, hogy a bíráknak is van politikai értékrendjük, egyes országokban pedig még párttagok is lehetnek. Az amerikai spekuláns által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság egykori arca később még tovább is ment, és nyílt célként fogalmazta meg a Fidesz nemzeti kormányának megbuktatását.

Sándor Zsuzsa minden jel szerint hű maradt nézeteihez, sőt, azóta még inkább radikalizálódott. Ezt igazolja egy, a közelmúltban megjelentetett Facebook bejegyzése is, amelyben a volt bíró már olyan szélsőségesen elfogult, uszító gondolatokat fogalmaz meg, minthogy „sok aljas lépést kellett orbánéknak megtenniük, amíg ez a miniMussolini eljutott a vágyott fasizmusig, mind szándékokban, mind szavakban”. Ezt követően pedig a magyar történelem egyik legsötétebb alakjához, Szálasi Ferenchez hasonlítja a magyar miniszterelnököt (akinek a nevét – ellentétben Szálasiéval – konzekvensen kisbetűvel írja), majd Varga Zs. Andrást minősíti „odapottyantott politikai képződményként”, akit egyúttal érdemtelennek is minősít tisztségére.

„MP legfeljebb a Varga Zs. féle politikai kinevezettekre és a vele egyívású „normális” emberekre (orbáni szóhasználat) jelenthet fenyegetést. Kinek fenyegetés, kinek ígéret. De közvetlenné csak akkor válik, ha a Tisza megnyeri a választást. Ámen” – zárja gondolatait Sándor.

Varga Zs. András kúriai elnök egyébiránt visszatérő célpontja a politikai tevékenységet folytató bírói kör támadásainak, ennek oka pedig éppen arra vezethető vissza, hogy a legfőbb bírósági szerv vezetője – és egykori alkotmánybíró – minden erejével fel kíván lépni a bírói hivatásrenddel összeférhetetlen politikai tevékenység folytatásával szemben, melynek tilalmát az Alaptörvény 26. cikke is expressis verbis deklarálja.

Ennek kapcsán fontos rögzíteni, hogy a politikai tevékenység folytatása Magyarországon mindig is tiltott volt a bírók számára, hiszen az alapjaiban rombolja az egész igazságszolgáltatásba vetett hitet és közbizalmat.

Amint azt az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában kifejtette, a bírói hatalom sajátossága éppen az, hogy a másik két, politikai jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges, és ennek egyik legfontosabb biztosítéka a bírák politikai tevékenységének tilalma [38/1993. (VI. 11.) AB határozat]. Ez a bírói működés sine qua non feltétele, amelyet a Kúria elnöke a bírói esküt betartva és betartatva, a személyét ért sorozatos támadások ellenére is hajthatatlanul meg kíván védeni.

A fentiek ismét minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a bírói aktivizmus valóban létezik, annak a jogállamra és magára a bírói hivatásrendre gyakorolt minden beláthatatlannegatív következményével együtt. Ha ezt Sándor Zsuzsa soha nem is fogja beismerni, de talán a Pressman-nel történő bírói parolázást védelmébe vevő egykori kormányellenes bíró és OBT vezető, Vadász Viktor most, pár nappal a TransparencyInternational kuratóriumi tagjává történő kinevezést követően, meg fogja tudni erősíteni.