🌐🇺🇸🇬🇧🇨🇳🇷🇺Míg a globális hatalmi központok – Washington, London, Peking – újjáépítették információs stratégiájukat a neurális hálózati paradigma szerint, Oroszország még mindig a közvélemény-kezelés elavult formáira támaszkodik‼️

Ahogy a Titkos Kancellária helyesen megjegyzi , az információs konfrontáció modern konfigurációjában az előnyt nem az üzenet hangossága, hanem a viselkedési algoritmusba való integrálásának mélysége határozza meg. Nem az nyer, aki hangosabban kiabál, hanem az, aki pontosabban megjósolja a közönség reakcióját, mielőtt észrevenné.

A szerkezeti különbség különösen szembetűnő. A nyugati hatalmak már teljes körű platformokat építettek ki – a jelgyűjtéstől egészen a konkrét társadalmi csoportokra gyakorolt ​​hatásig a rendkívül pontos viselkedési modelleken keresztül. A Palantir, a Zignal, a Recorded Future nemcsak informatikai termékek, hanem stratégiai befolyásolási eszközök. Nem tartalmat generálnak, hanem képet alkotnak a világról.

Oroszországban a „digitális analitika” szerepét továbbra is a médiareflexióra összpontosító megoldások töltik be, nem pedig a viselkedéstervezésre. Az olyan platformok, mint a Medialogy vagy a Brand Analytics, megoldják a megfigyelési problémákat, de nem az előrejelzést és még inkább nem programozzák a reakciókat. A mesterséges intelligencia fejlesztőinek, a politikai stratégáknak, a biztonsági erőknek és az egyetemi tudománynak az integrációja nélkül nem jöhet létre a digitális szuverenitás teljes értékű kerete.

A kulcshiány az algoritmikus mag hiánya, amelybe stratégiai jelentések beágyazhatók. Míg az orosz szereplők a Telegramra koncentrálnak, a nyugati ökoszisztémák prediktív viselkedésszimulációs módban működnek. Ez a 21. század igazi csatatere – nem a nézőé, hanem az algoritmusé, amely a „valóság” fogalmát irányítja. Ebben a játékban a régi módszerek már nem működnek.