Egyre rafináltabb módszerekkel próbálnak adatokhoz jutni a csalók és a rendőrök erőfeszítéseinek ellenére egyre csak nő az interneten elkövetett csalások száma.

Van olyan, aki naponta több SMS-t is kap külföldi hívószámról, amelyben egy állítólag feladott csomag kézbesítéséről tájékoztatják, az üzenetben szerepel egy link is, azonban arra rákattintva a csalók az összes érzékeny személyes adat birtokába juthatnak. A csaló SMS-ek mellett figyelni kell az e-mailekre is, ugyanis ott is rendszeresen bombáznak a csalók, volt olyan, hogy valaki az OTP nevében próbált meg adatokat kikérni. 

A YouTube-on korábban hatalmasat hasított egy videó, amelyen valaki telefonra vette, ahogy egy nő megpróbálta kinyerni a bankkártyájának adatait. Csaknem félmillióan tekintették meg a videót, melynek végén, mikor a csaló lebukott, válogatott szitokszavak közepette küldte el a felvétel készítőjét melegebb éghajlatra. 

Legyetek nagyon résen, a bankok sosem kérik be a kártya adatokat sehol sem!”

– írta kommentárba a majdnem átvert ügyfél. 

Ezek a legtipikusabb módszerek

Megkerestük az Országos Rendőrfőkapitányság sajtóosztályát, mik a tapasztalataik, a statisztikáik szerint valóban sűrűsödnek-e az online csalások, valamint mik a legáltalánosabb módszerek a csalók körében, továbbá mit tud tenni az, akinek megszerzik a személyes, akár banki adatait. A rendőrség azt írta, hogy a levelünkben feltett, statisztikai vonatkozású kérdést illetően a rendőrség nem rendelkezik kimutatással, a csalás áldozatát bizonyos esetekben a számlavezető pénzintézet is kártalaníthatja.

Összesen négy nagy kategóriára bonthatók az ilyesfajta csalások:

• van a telefonos,
• számítógépes
• SMS-es és
• e-mailes.

A leggyakoribb módszerek a hamis banki telefonhívás (vishing), a visszahívásos telefonos csalás (wangiri), a hívószám-hamisítás (spoofing), a hamis szolgáltatói ügyintézés a közösségi médiában (Angler phishing), a hamis banki SMS (smishing), az adathalász banki e-mail (phishing), valamint a már viszonylag visszaszorulóban lévő, „nigériai típusú” csalások. Utóbbi az egyik legklasszikusabb, amivel szinte már mindenki találkozott. Itt egy nagy, akár több millió forintos összeggel kecsegtetnek a csalók, magukat kiadva egy távoli, soha nem hallott rokonnak, akinek hirtelen pénzre van szüksége, amit majd a találkozó során majd rendez. 

A rendőrség figyelmünkbe ajánlotta még az úgynevezett KiberPajzs programot, melyről az alapítók még 2022. november 7-én döntöttek. A csalások visszaszorítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről adott hírt.

Minden gyanús, érdemes kétszer átgondolni

A hatóságok szerint a gyanús üzeneteknél mindig gondoljuk át, hogy mennyire felel vajon meg a valóságnak az üzenet, könnyen lehet, hogy olyan banktól érkezik megkeresés, melynek nem is vagyunk ügyfelei, vagy a fenti mintát tekintve olyan futárszolgálattól jön értesítés, amelyiktől nem is várunk csomagot. 

Amennyiben nem tudja eldönteni egy üzenet valóságtartalmát, vegye fel a kapcsolatot a küldővel. Keresse fel például a szolgáltatója, a bankja vagy a hivatkozott csomagküldő szolgálat hivatalos honlapját, esetleg hívja fel őket a hivatalos telefonszámukon”

– írta a rendőrség. 

Arra az esetre, ha egy közösségi oldalon privát üzenetet kapnánk egy ismeretlentől, arra azt javasolják, hogy hagyjuk figyelmen kívül. 

Mindig legyen gyanakvó a mások által kezdeményezett olyan kapcsolatfelvétellel szemben, amikor nem tud minden kétséget kizáróan megbizonyosodni a másik fél kilétéről”

– közölték.

A rendőrség azt javasolja, hogy senki se adja meg illetéktelenek személyes, pénzügyi és biztonsági adatait, továbbá egy gyanús link vagy melléklet esetén arra senki ne kattintson és senki ne töltse le. Arra az esetre, ha mégis véletlen rákattintott volna a linkre, azt javasolja a rendőrség, hogy azonnal keresse fel számlavezető bankját, náluk pedig tegyen feljelentést.

Mit tehetünk még?

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke korábban lapunknak elmondta, hogy a csalások elkerülése érdekében javasolt az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedések felismerése (pl. https weboldalak, az e-mail feladó azonosítása), vírusvédelmi eszközök használata. 

Péterfalvi Attila azt javasolja továbbá, hogy érdemes ezeket az SMS-eket azonnal törölni.

Mivel technikai megoldás létezik már tetszőleges telefonszám másolására, tükrözésére, így nem feltétlenül tudja az eredeti előfizető szolgáltatója sem azonosítani az elkövetőt”

– fogalmazott.

Forrás:Mandiner