2024.május 25.
Orbán, Gergely

VAK PONTOK A NYUGATI VILÁGLÁTÁSBAN

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
pexels pixabay 52502

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A finn Ulkopoliittinen instituutti (Külpolitikai Intézet) Ulkopolitiikka (UP) nevű folyóiratának munkatársai 4/2022 számukban szokatlanul nyílt hangú és érdekes összeállításokat készítettek dél-amerikai, indiai és afrikai országok politikai gondolkodóival korunk aktuális kérdéseiről.

Dél-Amerika/Peru

A folyóirat első ilyen témájú írásában Sokeita pisteitä (Vak pontok) címmel Andy Philipps Zeballos perui egyetemi tanárt szólaltatják meg, aki mindenféle kertelés nélkül elmondja, hogy a peruiak nem bíznak sem az Egyesült Államokban sem az EU-ban. Szerinte egyikük „sem a maga által fennen hirdetett értékek szerint cselekszik”. Dél-Amerikában sérelmesnek tartják, hogy „az Egyesült Államok beleavatkozik egyes országok belpolitikájába, puccsokat támogat és a kubai forradalom után merényleteket szervezett. Ugyanígy azt is, hogy az 1970-80-as években a CIA titkosszolgálat megpróbált felszámolni politikai mozgalmakat és erőszakkal akart hatalomra juttatni az USA-nak tetsző kormányokat.”

Szerinte Latin-Amerikában az Egyesült Államok helyett Kínát tartják az elsődleges partnernek. „Az már egy másik vita kérdése lehetne – mondja Zeballos –, hogy Kína mennyire imperialista, de a kínai vezetés olyan módon, mint azt az Egyesült Államok teszi, nem gyakorol nyomást, s nem avatkozik bele az érdekkörébe került országok politikájába.”

Zeballos nem titkolja csalódottságát az EU-val kapcsolatban sem, mely „saját állítása szerint a béke, az emberi jogok és a jólét híve”, ennek ellenére az ukrajnai kérdésben még sem vállalt békeközvetítői szerepet – pedig ezt kellett volna tennie. Zeballos ellenzi a háborút – mint minden más háborút –, ehelyett a párbeszédet tartja az egyedül lehetséges megoldásnak.

A háború hatása Peruban is érezhető: az energia- és üzemanyagárak egyfolytában emelkednek, az infláció már tavasszal elérte a nyolc százalékot, ami 25 éves csúcsot jelent.

Jelenleg az a kérdés, mondja Zeballos, hogy meg lehet-e oldani a jelenlegi világpolitikai konfliktust akkor, amikor az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos vélemények ennyire eltérőek. „A Nyugat ezzel kapcsolatos narratívája a többi kontinens számára nem hihető.”

A nemzetközi politika átszerveződőben van. A nyugati országokban a világrend felborulása elsősorban a globális nagyhatalmi státuszra törekvő Kína és az Egyesült Államok közötti geostratégiai versengés szinonimája. A geopolitikai kérdésekben a globális Dél országai meg akarják őrizni semlegességüket. Ezek az országok tehát nem akarnak az Egyesült Államok és Kína között választani. Ehelyett igyekeznek rugalmasan középen maradni és mindig az egyes kérdésekkel kapcsolatban kötni kompromisszumokat.

„Az ukrajnai háborút ezekben az országokban sokan inkább az Egyesült Államok és Oroszország közötti hatalmi harcnak tekintik, amibe nem szabad túlságosan beleavatkozniuk. A globális Dél országai függetlenek és semlegesek akarnak maradni.”

Ázsia/India

„India aszerint pozícionálja magát a nemzetközi színtéren, hogy hogyan tudja a saját érdekeit a legjobban érvényesíteni. Minden állam ezt csinálja. Nincs ebben semmi egyedi” – mondja Ummu Salma Bava egyetemi professzor, a delhi Jawaharlal Nehru Egyetemről.

India is tartózkodott az Oroszországot elítélő ENSZ-határozatok megszavazásától, de egyébként a háborút elítélte. Szeptemberben Narendra Modi miniszterelnök egy kétoldalú találkozón nyilvánosan kijelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy “a jelenlegi korszak nem (lehet) a háború korszaka”.

Nyugaton sokan úgy érzik, hogy a világ legnagyobb demokráciája nem áll a demokrácia, illetve a demokráciák oldalán. Bava szerint az, hogy India tartózkodott az Oroszország elleni szavazásokon, az az ország korábbinál nagyobb külpolitikai választási szabadságának és (világpolitikai) egyensúlyozási lehetőségének köszönhető.

„De miért is kövesse a globális Dél a képmutató Nyugat elveit, ha ezeket maga Nyugat sem követi?”

Sok afrikai, ázsiai és latin-amerikai diplomatát frusztrál a Nyugat állandó nyomásgyakorlása, hogy álljon valamelyik fél oldalára az ukrajnai háborúban. Az Egyesült Államok azt követeli Indiától, hogy a nagyhatalmak versenyével kapcsolatosan is döntsön, melyik fél oldalára áll.

„Egy olyan bináris beállítás, ahol Önnek állást kell foglalnia, melyik oldalon oldalon áll, nem hagy lehetőséget tárgyalásra vagy vitára. India nem így működik” – mondja Bava.

„Indiának egyensúlyba kell hoznia a maga érdekeit. Ennek megfelelően elkötelezett úgy az Egyesült Államok mint Kína iránt is, de különböző módon.”

Európa is ezt teszi: totalitarizmussal vádolja Kínát, de ennek ellenére mégis kereskedik vele. Bava vádlón mutat Nyugatra, mely szerinte bizonyos fokú vakságban szenved. Emlékeztet arra az alapvetésre, hogy a világpolitikát a földrajz határozza meg. Az ukrajnai háború a globális Délen, ahol nagyon sok, súlyos konfliktus és társadalmi probléma van és amelyekkel a Nyugat nem foglalkozik, nagyon távolinak tűnik. Így nem csoda, hogy az ENSZ októberi közgyűlésének szavazásán, mely elítélte az ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, még 143 ország igennel szavazott, de 35 ország, egyebek között Dél-Afrika, India és Kína, tartózkodott. A novemberi szavazáson pedig már száznál kevesebb ország szavazta meg, hogy Oroszországnak háborús jóvátételt kelljen fizetnie Ukrajnának.

A latin-amerikai, afrikai és ázsiai országok egy jó része az Oroszország elítélésére irányuló törekvések helyett inkább szeretne a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket látni.

Afrika/Szenegál

Európában furcsának tűnhet, hogy az afrikai nemzetek az Ukrajna ellen agressziós háborút kezdett Oroszországra a népek felszabadítójaként gondolnak. Ezzel kapcsolatban Bakary Sambe, a szenegáli Timbuktu Intézet politikai kutatója arra emlékeztet, hogy Oroszországnak Afrikában soha nem voltak gyarmatai.

Ennek fényében nem meglepő, hogy amikor az ENSZ közgyűlése tavaly márciusban először szavazott Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról, akkor a kontinens 54 országából 26 nem volt hajlandó elítélni Oroszországot, sőt Eritrea a nyilatkozat ellen szavazott.

„A történelmi múlt, az orosz búza és az információs háború bizonyára befolyással voltak arra, hogy a szavazás így alakult, de ennél fontosabb, hogy ezek az országok alighanem ki akartak maradni a Kelet és a Nyugat konfliktusaiból. Afrika szemszögéből az ukrajnai háborúban Oroszország és a NATO-országok állnak szemben egymással. Az afrikai országok ebben a dologban, úgy látszik, nem akarnak színt vallani. Például Szenegál, az Afrikai Unió akkori elnöksége is nem-mel szavazott, pedig az ország diplomáciai kapcsolatai Franciaországgal hagyományosan nagyon szorosak. Ha a népet is megkérdezték volna, a szavazás eredménye még rosszabb lett volna.”

Amikor Szenegálban jártam néhány héttel a márciusi ENSZ-szavazás után, mindenki, akivel beszéltem, azt mondta, megértette Oroszország lépéseit. „A kisebbek hangjában Vlagyimir Putyin iránti csodálat hallatszott. Az orosz elnök erős embernek látszott, aki nem engedi, hogy az arrogáns Nyugat eltapossa. Szenegálban Európa azon várakozása, hogy Afrika követni fogja nézeteit, bosszantóan hat.”

„Afrika saját érdeke szerint szavazott. Most először kerültünk olyan helyzetbe, hogy az afrikai országok hangja valóban befolyásolhatja a nagyhatalmak egyensúlyát” – nyilatkozta Sambe.

Sambe szerint az afrikai civil társadalmak manapság már tudatosabbak a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban, mint korábban, s a politikusoknak ezt figyelembe kell majd venniük. „Ezeket az országokat az ENSZ-szavazásokon a Nyugat már nem tudja pórázon rángatni.”

A fiatalok viszonya a Nyugattal kapcsolatban manapság már egészen más, mint gyarmati időkben élt nagyszüleikéi. Ráadásul az ország népességében a fiatalok aránya nagyon nagy: Szenegálban a lakosság átlagéletkora 19 év, a lakosság 75 százaléka pedig 35 év alatti.

„Nyugaton ezt a változást még nem értik teljesen, ahogy azt sem, hogy a Nyugatnak a demokráciáról és emberi jogokról szóló prédikációi Afrikában ma már nem hitelesek. A nyugati országok (túl) sokszor helyezték saját stratégiai érdekeiket az emberi jogok elé Afrikában.”

A fiatalok nézeteit az is befolyásolja, ahogyan a Nyugat a bevándorlást látja. A vízum feltételeit egyre csak szigorítják. Még azok sem kapják meg, akik pedig megfelelnének a feltételeknek.

„Franciaország üzenete az, hogy (az afrikai) beszéljen franciául, de maradjon az saját országában. A frankofónok ilyen nézete nem vonzza az afrikai fiatalokat” – mondja Sambe.

forrás:

1. Kaarina Vainio: Sokeita pisteitä. Ulkopolitiikka 4/2022 s. 20-29

2. Taina Tervonen Karhu, leijona ja hyeenat. Ulkopolitiikka 4/2022 s. 32-37

Az összefoglalókat Kádár György (Finnország) készítette

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek