A tartományi választások Türingiában és Szászországban nem hoztak meglepetést. Az eredmények mindkét tartományban nagyrészt az előrejelzések szerint alakultak. Türingiában az AfD nagy fölénnyel megnyerte a választást, míg Szászországban a CDU után a második helyen végzett, 30,6 százalékos támogatottsággal.
Az előzetes végeredmények a következők szerint alakultak:
Türingia:
- LINKE (szélsőbal): 13,1%
- AfD (Alternatíva Németországnak): 32,8%
- CDU: 23,6%
- SPD: 6,1%
- GRÜNE (Zöldek): 3,2%
- BSW: 15,8%
- Mások összesen: 5,4%
Szászország:
- CDU: 31,9%
- AfD: 30,6%
- LINKE: 4,5%
- GRÜNE (Zöldek): 5,1%
- SPD: 7,3%
- BSW: 11,8%
- Mások összesen: 8,7%
Fenti adatok szerint Türingiában a Zöldek, míg Szászországban a LINKE párt nem érte el a parlamenti küszöböt. Ennek ellenére Szászországban a LINKE-nek mégis lesz hat képviselője a tartományi parlamentben két képviselői direkt mandátum révén.
Miután az FDP Türingiában csak 1,1 százalékos támogatást kapott, Thomas Kemmerich, a türingiai FDP első számú jelöltje követelte, hogy pártja lépjen ki a szövetségi kormánykoalícióból. A pártelnök Christian Lindner visszautasította azonban Kemmerich felvetését, mondván, hogy ezen a területen különbözik az álláspontjuk, és a szövetségi kormánynak a hátralévő egy évben még fontos feladatokat kell elvégeznie.
Az AfD-vel továbbra sem akar együttműködni senki. A német szövetségi kancellár, Olaf Scholz, a türingiai és szászországi választási eredmények kapcsán a „bitter” (keserű) szót használta.
Az AfD politikájával kapcsolatban a kancellár aggodalmát fejezte ki, és szerinte Németország nem nyugodhat bele, hogy az AfD támogatottsága a keleti tartományokban immár 30 százalékra növekedett. Scholz meggyőződése szerint az AfD csak kárt okoz az országnak, gyengíti a gazdaságot, megosztja a társadalmat, és rontja Németország jó hírnevét. Scholz szerint minden demokratikus pártnak kötelessége azon dolgozni, hogy Türingiában és Szászországban stabil kormányokat hozzanak létre az AfD nélkül.
A kormányalakítás nehéz és komplikált folyamatnak bizonyul mindkét tartományban, és nem zárható ki, hogy előrehozott választásokra lesz szükség. Türingiában az AfD a képviselői mandátumok több mint harmadát megszerezte, ezért minden olyan döntést meg tud akadályozni, amihez kétharmados többség kell. Így a többi pártnak egyes esetekben együtt kell működnie az AfD-vel, például a tartományi alkotmány megváltoztatásához vagy a parlament feloszlatásához.
Érdekesség, hogy két nappal a választások előtt a német szövetségi kormány három év után először 28 afgán bűnözőt toloncolt ki Németországból. Annak ellenére, hogy mindeddig az Afganisztánba való kitoloncolást az emberi jogokkal összeegyezhetetlennek minősítették, most megtörtént. A német média ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez az eset sem a solingeni merénylettel, sem a választásokkal nincs összefüggésben.
Ma körülbelül 400 ezer afgán és 1 millió szír tartózkodik Németországban, akiknek csak kis része dolgozik, és az integráció az esetek többségében lehetetlennek tűnik.
A tartományi vagy a jövő évi német szövetségi választásokra nézve megjegyzendő, hogy középtávon a német politika fő irányzatában változás nem várható. Akkor sem, ha kormányváltás következik, és a CDU ismét kormánypárt lesz koalícióban az SPD-vel, a Zöldekkel, vagy akár a liberálisokkal. Ezen pártok mindegyike a balliberális bevándorláspárti, háborúpárti, globalista, EU-föderalista ideológiát képviseli, és elutasít minden ettől eltérő politikai irányzatot.
🇩🇪Németországban élő követőnk Johannes Freund elemzése a német tartományi választásokról‼️
