⭐ Hogyan vezetnek félre narratívákkal?

Tegnap megnéztük, mi mozgatja a geopolitika mélyebb rétegeit.
Ma arról beszélünk, hogyan torzítják el a valóságot, mielőtt az eljutna hozzád.

Ez a narratívák háborúja és az úgynevezett Post-Truth (az igazság utáni világ)

➽ A ‘post-truth’ jellemzői, avagy az igazság utáni világ, amiben élünk. Hogy áll ebben a Világ Helyzete?

A 21. században már nem tankokkal, hanem értelmezéssel hódítanak.
A modern propaganda nem azt mondja meg, mit gondolj — azt mondja meg, miről gondolkodhatsz egyáltalán.

A narratívaháború 5 fő eszközzel működik:

• Megpróbálom nagyon röviden összefoglalni. Ha úgy érzed, hogy Te ezzel már mind tisztában voltál, akkor elnézést kérek tőled az ismétlés miatt, de azért nyugodtan veregesd meg a saját vállad, mert a legtöbb (főáramú narratíván és TV-műsoron élő) embernek erről fogalma sincs! (VilagHelyzete szerk. saját megj.)

🔴 Ha érdekel, hogyan kapcsolódnak ezek a 2025-ben zajló mély folyamatokhoz és támogatóként vagy előfizetőként értékeled a munkám, neked hamarosan küldök egy nagyon fontos elemzést erről!

1. Az események keretezése — „Mit szabad és mit nem szabad látni?”

A legegyszerűbb manipulációs forma: nem csak egyszerűen hazudnak, hanem kiválasztják azt a szeletet, amit neked mutatni akarnak. És elkerülhetetlenül mindenhol azt fogod látni!

Ráadásul ugyanaz a történés két teljesen különböző narratívát kaphat:

• „ki a támadó” vs „ki a védekező”
• “szabadságharcos” vs “terrorista”
• “demokrácia” vs “diktatúra”
• „reformok” vs „elnyomás”
• „összefogás, unió” vs „szövetségi behódolás”
• „szuverenitás” vs „függőség”

A média soha nem a teljes képet mutatja — csak azt a 10%-ot, ami a kívánt értelmezést szolgálja.

Aki kontrollálja a keretezést, az kontrollálja a közbeszédet is. És ezt mindig ugyanaz a központ formálja! Drábik János óta ezt már régen tudjuk, de napjainkban például:

Bogár László Globalobüntiben című könyvében kifejti, hogy létezik egy globális vélemény-hatalmi struktúra („globális vélemény-hatalmi diktatúra”), amely „összeesküvés-elméletnek” minősíti az olyan megközelítéseket, amelyek megpróbálják feltárni a valós összefüggéseket és emögött a háttérhatalom létezését feltételezik.

A globális struktúrák nemcsak hatalmi pozíciókat hoznak létre, hanem befolyásolják, hogy milyen narratívák legyenek a dominánsak, és hogy a globális közvélemény mit „lásson”.

„Egy olyan globális szuperstruktúra irányítja a világot, amely önmaga létezését is tagadja, és összeesküvés-elméletnek vagy gyűlöletbeszédnek bélyegzi mindazt, aki ezt megkérdőjelezi.”

1. módszer: A fél-igazságok ipara

A modern kommunikáció 90%-a nem hazugság. Hanem fél-igazság.

A fél-igazság a leghatékonyabb manipulációs eszköz:

• igaznak tűnik, ellenőrizhető, csak éppen a lényeg hiányzik belőle

A híradóban látod, hogy „X ország katonákat von össze egy határnál”.
Az igaz. Csak azt nem teszik hozzá, miért.

A fél-igazság lényege: a történetnek mindig éppen a kontextusát veszik el.

2. módszer: A figyelemeltérítés művészete

A 21. században a hatalom nem szimplán elnyomja az információt. Egyszerűen túlbeszéli.

Ha valamit nem akarnak, hogy észrevegyél, nem betiltják – hanem köré raknak:

• botrányokat, bulvárt, felesleges szenzációkat, mesterségesen felfújt konfliktusokat

A módszer zseniális, mert nem cenzúráz: egyszerűen elveszi a fókuszod.

Modern hatalomtechnika =
„Nem elrejtem előled az igazságot, hanem elmerítem az ingerek tengerében, ahol soha ne fogod megtalálni.”

3. módszer: A keretezés („framing”) technikája

Ugyanaz a történés teljesen másnak látszik, ha más keretbe tesszük.

Példák:

• „Beavatkozás a demokrácia nevében”
  → valójában geopolitikai pozíciófoglalás.
• „Humanitárius művelet”
  → valójában ellenőrzés a nyersanyagok felett.
• „Gazdasági szankciók”
  → valójában piac- és befolyásszerzési műveletek.

A keretezés lényege: nem az számít, mi történik – hanem hogy minek nevezik.

A modern kommunikáció nem tényekről szól, hanem címkékről. A címkét pedig mindig az adja, akinek a legnagyobb befolyása van a médiatérre, legyen az főáramú hagyományos vagy akár közösségi média!

► “Amerikai médiasakálok: 5 nagyvállalat kezében összpontosul a média 90 százaléka”

https://www.vilaghelyzete.com/2012/06/media-es-tajekoztatas-90-ennek-6.html

2. A fogalmak átértelmezése — „Új szavak, új valóság”

A nyelv fegyverként való használata. Ha átírják a definíciókat, átírják a valóságot is.

Példák:

• A háborút például „katonai műveletnek” nevezik.
• A cenzúrát és vélemények eltiprását „dezinformáció elleni küzdelemnek” nevezik.
• A gazdasági válság „átmeneti piaci korrekció”.
• A befolyásszerzés „partnerség”.
• A társadalmi mérnökösködést és beavatkozást „progresszív gondolkodásnak vagy haladásnak” nevezik.

A fogalomcsere a leghatékonyabb manipulációs forma, mert az emberek úgy ismétlik a szavakat, hogy észre sem veszik: valójában egy idegen narratívát beszélnek, ami nem is saját gondolatuk.

---

3. A figyelem irányítása — „Mutass máshová, miközben történik valami fontos”

A modern propaganda nem csak hazugságra épül — hanem a figyelem elterelésére.

A médiarendszer egyetlen kérdést irányít:
Miről beszél az ország?

A tömeg soha nem azt tartja fontosnak, ami a valóságban az.
Hanem azt, amit fontosnak láttatnak.

Miközben:

• gazdasági háttéralkuk zajlanak,
• új katonai doktrínák születnek,
• digitális megfigyelőrendszerek épülnek ki,
• geopolitikai pozíciók cserélődnek,

a tömeg figyelme:

• celebekre, jelentéktelen senkikre irányul
• botrányokra, bulváreseményekre,
• társadalmi trigger-témákra tapad.

A tömeg szinte soha nem látja, milyen átrendeződés zajlik a mélyben.

---

4. A hírfolyam sűrítése — „Olyan sok információt kapsz egyszerre, hogy semmit sem értesz”

A túlterhelés ugyanúgy manipuláció, mint a cenzúra.

A cél: ne legyen időd mélyebb következtetéseket levonni.

Ha egy átlagember naponta kap:

• 1500 hírimpulzust,
• 30 nemzetközi eseményt,
• 10 válság narratívát,
• 20 botrányt,

akkor egy ponton túl már nem analizál — csak reaktívvá válik.

A modern propaganda egyik célja, hogy a gondolkodás helyett érzelmi reflexek működjenek. Így lehet a társadalmakat gyorsan “irányba állítani, terelni„fordítani”.

---

5. Az ellenvélemények delegitimálása — „Nem igaz, mert azt mondjuk, hogy nem igaz”

A narratívaháború utolsó lépése mindig az, hogy:

• a kérdezést
• a kételkedést
• az alternatív nézőpontot és alternatív újságírókat

összeesküvés-elméletnek, szélsőségnek vagy veszélyesnek címkézik.

Ez az eljárás pszichológiai fegyver: Ha egy véleményt elégszer neveznek „kirekesztőnek / szélsőségesnek / ártalmasnak”,
akkor a tömeg elfordul tőle — függetlenül attól, hogy igaz-e.

A modern kommunikáció egyik legnagyobb hazugsága:
„A véleményed veszélyes.”

Ezzel elérik, hogy a társadalom saját magát cenzúrázza és ne merjen alapvető összefüggéseket kimondani, vagy az azokat megfogalmazókat elismerni, hiszen tart a félrevezetett többség haragjától, vagy megbélyegzésétől.

---

Miért aktuális ez 2025-ben jobban, mint valaha?

2025-2026 a „narratívák éve” lesz, mert:

• a világ új tömbökbe rendeződik (BRICS–NATO–Kína hármas erővonal),
• a dollár dominanciája meginog,
• időközi (midterm) választási év Amerikában – ami mindig globális narratívaháborút indít,
• Európa gazdasági átrendeződésben és totális válságban van,
• a Közel-Kelet és Afrika új befolyási tér lett,
• az Északi-sarkvidék stratégiai ütközőponttá vált.

Aki érti a narratívák működését, annak nem kell félni a káosztól.
Mert látja, hogy a felszín csak díszlet. A valóság a háttérben dől el.