1. réteg – A látható politikai szereplők (a „színház”)
Ez az a szint, amit a médiában látsz:
- kormányok
- elnökök
- pártok
- választások
Tulajdonképpen ez a legkevésbé lényeges szint. ❌ A valós hatalmi döntések ugyanis soha nem itt születnek. A politikusok kommunikációs szereplők: a hatalmi struktúra végrehajtói, és gyakran nem is értik a mélyebb összefüggéseket.
A politika ma már nem döntéshozatal, hanem „képalkotás”. A kép, amit kifelé mutatunk, miközben a valódi döntések teljesen máshol születnek.
2. réteg – A bürokratikus mélyállam („Deep State”)
Ez a szint a folyamatos intézményi gépezet:
- minisztériumok apparátusa
- hírszerzések
- nemzetbiztonsági tanácsok
- katonai és diplomáciai háttérintézmények
Ők biztosítják, hogy az ország politikája ne változzon lényegében akkor sem, ha kormányt vált. Ez a réteg stabil, beágyazott és csak részben demokratikus.
Rengeteg olyan személy és szerveződés van benne, akiket nem is ismer a közvélemény
A valódi geopolitikai döntések sokszor itt érlelődnek.
3. réteg – A globális nemzetközi intézményi hálózat
Ez egy átláthatatlanabb, de kulcsfontosságú szint:
- IMF
- Világbank
- BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) Bázelben
- NATO
- WHO
- OECD
- ENSZ-ügynökségek
- EU-intézmények
Ezek az intézmények keretrendszereket hoznak létre: szabályokat, irányelveket, normákat, amelyekhez a nemzetállamok „alkalmazkodnak” vagy ha nem, akkor rájuk erőltetik őket.
A globális intézmények valójában a geo-gazdasági erők akaratát fordítják le „szabályokká”.
4. réteg – A transznacionális vállalatbirodalmak
Ebben a szintben koncentrálódik a világ igazi gazdasági ereje:
- Big Tech
- Big Pharma
- fegyveripar
- energiaóriások
- pénzügyi holdingok
- logisztikai láncok
A világ 100 legerősebb vállalata nagyobb GDP-t mozgat, mint a legtöbb ország együttvéve.
A vállalatok ráadásul napjainkban nemzetek felettiek:
- ott adóznak, ahol akarnak
- olyan szabályokat írnak, amilyet a lobbihálózatuk átvisz
- a politikusok náluk vendégszereplők
Itt már nem országok versenyeznek, hanem tőkeközpontok.
A BLACKROCK és VANGUARD tőkekezelő szerveződésekről már sokat írtam nektek.
5. réteg – A globális pénzügyi architektúra (a valódi mozgatórugó)
Ez a világ rejtett „keringési rendszere”:
- tőkepiacok
- árupiacok
- derivatíva-piacok
- központi bankok (FED, Európai Központi Bank)
- jegybanki digitális rendszerek
- kamat- és hitelmechanizmusok
Itt dől el, mely országok:
- fejlődnek → tőkeáramlás
- stagnálnak → hitelek
- omlanak össze → spekuláció, kamatemelés, devizaháború
A pénz ma már nem érték, hanem hatalmi eszköz.
Aki kontrollálja a hitelteremtést és az adósságalapú pénzt, az kontrollálja a világot.
6. réteg – A meta-elit és a nemzetek fölötti hálózatok
Ez a szint már a „név nélküli hatalom”:
- családi dinasztiák
- globális befektetői holdingok
- pénzpiaci alapítványok
- elemzőházak
- stratégiai tanácsadó testületek
Itt található a rendkívül zárt döntéshozói réteg, amely:
- senki áltan nem választott
- senki által nem látható és nem átlátható
- senki által nem elszámoltatható
Nem szervezetekben működik, hanem hálózatokban.
A világ lényeges folyamatait ez a réteg „hangolja össze”.
Ez a szint már maga a hálózati hatalom, amely országok és cégek fölött áll.
7. réteg – A narratívahatalom (a világkép gyártói)
Ez a legfelső, legláthatatlanabb, mégis fontos hatalmi szint. Erről részben beszéltem, nektek ebben az összefoglalóban: 2.rész: Hogyan vezetnek félre narratívákkal? – Módszerek, amelyekkel a világot irányítják, de legfőképp téged
Ide tartoznak:
- médiaholdingok
- techplatformok
- kulturális központok
- oktatási intézmények
- kutatóintézetek
- filmipar
- tudásipari szereplők
Ez a szint határozza meg:
- miről beszéljen a világ
- hogyan gondolkodj az eseményekről és a világ történéseiről
- mit tartson elfogadhatónak egy társadalom
- milyen problémákat „szabad” látni
- és melyeket kell láthatatlanná tenni
Aki kontrollálja a narratívákat, az a valóságot kontrollálja.
Miért fontos ez a 7 réteg?
Mert a világ eseményeit soha nem egyetlen szint mozgatja.
A háborúk a 4–5. rétegen dőlnek el.
A politikai kommunikáció az 1. rétegben zajlik.
A társadalmi gondolkodást a 7. réteg formálja.
A gazdaságot a 3–5. réteg hangolja össze.
A geopolitika valójában egy több szintű erőjáték, amelyet csak úgy érthetsz meg, ha látod az összes szintet egyszerre.
A legmagasabb döntések viszont nem ebben a 7 szintben, hanem a láthatatlan legfelső 2 szinten dőlnek el:
8. réteg – A rejtett háttérhatalmi szervezetek hálózata
Ez a réteg a valódi koordinációs központ. (A „nem hivatalos kormányzás” szintje)
Működése nem nyilvános, de a döntéseik óriási hatással vannak a világra.
1. Külkapcsolatok Tanácsa (CFR – Council on Foreign Relations)
- Az USA külpolitikai gondolkodásának fő agytrösztje.
- A tagok 70%-a vezető diplomata, tábornok, pénzügyi vezető, médiatulajdonos.
- Drábik János szerint: „Az amerikai külpolitikát gyakorlatilag a CFR írja.”
2. Trilaterális Bizottság (Trilateral Commission)
- Észak-Amerika–Európa–Japán elitjének stratégiai összekötő hálója.
- A globalizmus legfontosabb tervezői központja.
- Feladata: a gazdasági és politikai tér „egybegyúrása”.
3. Bilderberg Csoport
- A világ egyik legzártabb éves konferenciája.
- Politikai vezetők, bankárok, médiatulajdonosok, techóriások és titkosszolgálati vezetők zárt körű egyeztetései.
- Drábik János szerint: „A világpolitika iránya sokszor ezen 4 nap alatt dől el.”
4. Római Klub
- A globális társadalom- és gazdaságátalakítás hosszú távú tervezőközpontja.
- Ők vezették be a „korlátok a növekedésben” gondolatot.1972-ben a Római Klub megbízásából készült egy nagy hatású jelentés, „The Limits to Growth”, amelyet a MIT kutatói modelleztek (Forrester–Meadows modell). Részletesen kifejtettem nektek lent, mi is ez! (VilagHelyzete megj.)1
5. WEF – Világgazdasági Fórum (Davos)
- A technokrata irányítási modell legitimációs terepe.
- A nagyvállalatok és politikai vezetők egy asztalnál.
6. Fabiani és Round Table hálózat
- Brit elit klub és stratégiai agytröszt.
- Célja a „világ angolszász alapú újrarendezése” a háttérhatalmi családok céljainak megfelelően.
9. réteg – A dinasztikus pénzhatalmi családok (a rendszer tulajdonosi szintje)
Ez a szint a pénzteremtés a semmiből (FED), a hitelrendszer és a globális irányítás végső tulajdonosi rétege. Ennek létezését történelmi források, pénzügyi dokumentumok, kutatások mára igazolták.
A modern pénzrendszer „privát tulajdonban lévő globális hálózat”, amelyet egy szűk dinasztikus kör kontrollál.
A legfontosabb családok, amelyek évszázadok óta meghatározó szereplők:
A 13 dinasztikus család
(Gyakran így említik, több kutató is ebbe a körbe sorolja őket.)
- Rothschild
- Rockefeller
- Warburg
- Morgan
- Schiff
- Lazard
- Kuhn-Loeb
- Oppenheimer
- Goldman
- Sassoon
- Baring
- Mellon
- Du Pont
Miért fontosak?
- Általuk jött létre a központi bankok rendszere és mai napig is az ellenőrzésük alatt áll.
- Befolyásuk ma is jelen van a világ legnagyobb pénzügyi intézményeiben.
- Dinasztikus módon öröklődő, senki által meg nem választott hatalom.
- A pénzteremtés és hitelmechanizmusok felügyelete által ők írják a játék szabályait.
Drábik János így fogalmaz:
„A pénzuralmi rendszer tulajdonosi köre soha nem jelenik meg a nyilvánosság előtt. Ők adják a háttérből a megbízást a politikának, a médiának, a vállalatoknak és a háborúknak.”
Tehát a teljes 9 rétegű hatalmi piramis (összefoglalva így néz ki)
- Látható politika
- Mélyállam (bureaucracy + intelligence)
- Globális intézmények
- Transznacionális vállalatok
- Pénzügyi rendszer
- Meta-elit (holdingok, tanácsadói körök)
- Narratívahatalom
- Rejtett háttérhatalmi szervezetek (CFR, Bilderberg, Trilaterális Bizottság…)
- Dinasztikus pénzuralmi családok (Rothschild, Rockefeller, Warburg, stb.)
Ez a rendszer hierarchikus, összefüggő és történelmileg kialakított hatalmi építmény, amely meghatározza:
- háborúk helyét
- gazdasági ciklusokat
- energiapiaci mozgásokat
- társadalmi gondolkodást
- politikai döntéseket
- kulturális trendeket
- médiadiskurzust
A világ mozgatórugói nem a hivatalos intézményekben, hanem ezekben a mélyebb hálózatokban találhatók.
