A kormány nyilvánosságra hozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter jelentését, amely részletesen bemutatja Ukrajna finanszírozási helyzetét és az ezzel kapcsolatos uniós elvárásokat Magyarországgal szemben.

A kormány a múlt szerdai ülésén meghallgatta az európai uniós ügyekért felelős miniszter jelentését Ukrajna finanszírozási szükségleteiről, és ezzel összefüggésben azokról az intézkedésekről, amelyet az Európai Unió Magyarországtól bevezetni követel. A jelentés írásban is elkészült, amelyet a mai napon a kormány nyilvánosságra is hozott.

Ebből kiderül, hogy az Európai Unió és tagállamai 2022. február óta 193,3 milliárd eurót fizettek ki Ukrajnának. Ez az összeg katonai, pénzügyi, humanitárius és menekültügyi támogatásokat foglal magában. Összehasonlításképpen Magyarország 2004 és 2024 között – minden forrást és jogcímet összeadva – nettó 73 milliárd euró támogatásban részesült az EU-tól. 

Az Ukrajna finanszírozására eddig fordított 193,3 milliárd euró a következőképpen oszlik meg:

• Uniós katonai támogatás: 63,3 milliárd euró
• Uniós pénzügyi, gazdasági, és humanitárius támogatás: 51,6 milliárd euró
• Hitelek és vissza nem térítendő pénzügyi támogatások az Ukrajna-eszköz6 (Ukraine Facility) keretében: 36,67 milliárd euró
• Ukrán menekültek ellátása az unióban: 17 milliárd euró
• Hitelek és vissza nem térítendő pénzügyi támogatások a tagállamoktól: 15 milliárd euró
• A lefoglalt orosz vagyon Ukrajnának átadott kamatai: 3,7 milliárd euró

A jelnetésből kiderül az is, hogy egy 2025. december végi uniós döntés értelmében az EU további 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának 2026–2027-re. Az EU az ehhez szükséges forrásokat a nemzetközi pénzpiacokról veszi fel hitelként. A tranzakciót az úgynevezett Multiannual Financial Framework – MFF biztosítja, ami az Európai Unió többéves pénzügyi keretén belüli „mozgásteret” vagy „maradék kapacitást” jelenti, vagyis az utolsó „filléreket” is erre a célra használják. Ebben a konstrukcióban Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt, elzárkoztak ennek támogatásától.

A makropénzügyi támogatás paramétereire vonatkozóan csak az EU25-ös szöveg ad támpontokat. Eszerint a támogatást Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie, ha Oroszországtól kártérítést kap, és addig az orosz vagyon befagyasztása is fennmarad. A kamatterhekre vonatkozóan eddig csak Friedrich Merz német kancellár nyilatkozata ismert, aki „kamatmentes” ukrán hitelről beszélt.

Katonai finanszírozásra a makropénzügyi támogatás nem nyújt lehetőséget. A katonai finanszírozás megoldására eddig nem született javaslat. Az EU számára az európai békekeret a katonai finanszírozás természetes csatornája, a befagyasztott orosz vagyon hozamának jelentős részét is ide csatornázták be. Ennek felhasználása a magyar vétó miatt azonban eddig jogilag vitatott volt.

A dokumentumból az is kiderült, hogy a befagyasztott orosz vagyon közvetlen felhasználásával megvalósuló „jóvátételi hitel” sem került le a napirendről. Az Európai Parlament részéről támogató döntés várható 2026 januárjában. Kérdéses, hogy ez elegendő-e a tanácsban megrekedt folyamat továbblendítéséhez.

Érdekességként emelhető még ki, hogy a fenntebb említett MFF-javaslatcsomag Ukrajna támogatására a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklusra lényegében feneketlen zsákként tekint a közösségi büdzsére. Az Ukrajna részére előirányzott százmilliárd euró nagyságrendű uniós forráskeret ugyanis a jövőben – egyhangúság megkövetelése nélkül – a Globális Európa-rendelet rendes jogalkotási eljárásban történő módosításával akár több száz milliárd euróval is megemelhető lehet a javaslat értelmében. Az erre szánt forrásokat a bizottság a kohéziós források és agrártámogatások legalább húszszázalékos csökkentésével teremtené elő.

Mindent összevetve Ukrajna valószínű tényleges és teljes részesedése a következő MFF-ből a tervezet szerint nagyságrendileg 360 milliárd euró felett alakulhat.

Zelenszkij benyújtotta a számlát

Zelenszkij ukrán elnök tavaly karácsonykor nyilvánosságra hozta az Ukrán jóléti tervet, amely nyolcszázmilliárd dollár igényt fogalmaz meg az elkövetkező évtizedben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére – a katonai és védelmi kiadásokon felül. Magyarország természetesen ezt a kérést is elutasítja. Nem véletlenül, hiszen az összeget Magyarország lakosaira vetítve fejenként mintegy 320 717 forint, vagyis családonként 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelentene.

Összefoglalva tehát kijelenthető, hogy az Európai Unió eddig 

193,3 milliárd euró összegű támogatással és kilencvenmilliárd euró összegű hitel felvételével biztosította Ukrajna szakadatlan pénzügyi és katonai támogatását, jelentősen megterhelve ezzel az unió költségvetését.

 Ukrajna ezen felül további, nyolcszázmilliárd dollár igényt fogalmaz meg az Európai Unióval szemben, mely kiegészül az uniós költségvetési javaslatcsomagban előirányzott százmilliárd euró nagyságrendű, Ukrajna számára nyújtandó forrásokkal.

Forráshiány miatt a tagországokat terhelné a bizottság – ezt követeli Magyarországtól

A jelnetésből az is kiderült, hogy a szükséges pénzügyi keret megteremtése érdekében elvárnák Magyarországtól a kedvezményes lakáshitelek, a csok és az illetékmentesség eltörlését, a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlését és magánpénztári rendszerek bevezetését. Emellett felszámoltatnák az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert és úgynevezett a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését követelnék meg. Az Európai Bizottság országjelentésében emellett kritizálta az édesanyáknak, a fiataloknak, illetve a családoknak járó adókedvezmények rendszerét, az alacsony energiaárakat megteremtő rezsivédelmi intézkedéseket, javaslatot tettek az állampapírhozamok adóztatásárra, kórházakat záratnának be, megszüntetnék a munkáshitelt, a kis- és közepes vállalatok támogatási rendszerét. Mindezt azért, hogy több adóbevételt remélve átcsoportosíthassák a forrásokat az ukrán háború támogatására.

Nyolcszázmilliárd dollár nem a fán terem meg. Ennyit követelnek az ukránok a következő tíz évre tőlünk, európaiaktól. Magyarország számára ez több mint kilencmilliárd dolláros sarcot jelentene – írta a közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. A további részelteket Orbán Viktor témában írt véleményéről itt olvashatja.