Davosban a Trump által egybehívott Béketanács egészen nyilvánvalóan az ENSZ-szel konkurál. Ez utóbbi leértékelődik, de kell-e siratnunk? Kell-e szégyellnünk, hogy hazánk részt vesz az újban – amivel most vádolnak bennünket az itthoni globalisták?

Az ENSZ a világ korábbi állapotát tükrözi. Egy sokkal korábbit. A „feje”, a Biztonsági Tanács (BT) egyenesen a britek és a franciák történelmi túlárazását testesíti meg, aminek lejárt az ideje. Ez még mindig a második világháború utáni játszmák szerinti helyzetet tükrözi – vigyázzunk, már akkor is csak a játszmákat és nem erőviszonyokat, hiszen Franciaországot bizony igenis legyőzték, a világháborút meg Moszkva és Washington nyerte meg. Nyilván már a szovjetekkel szemben Amerika hangjának erősítése volt a nyolcvan évvel ezelőtti logika a britek és a franciák kivételezett helyzetében.

Ez 2026-ban már semmiben sem felel meg a tényleges erőviszonyoknak. India, Indonézia, Brazília, Pakisztán, Egyiptom, Törökország és sokak jelenlegi súlyát semmi esetre sem tükrözi az ENSZ, ők igent is mondanak a Béketanácsra, a britek meg a franciák pedig, kevésbé meglepő módon, távol maradnak.

Ez nem káröröm, hanem történelmi realizmus. Ahogy lejárt a szavatossága a Népszövetségnek, lejár az ENSZ-nek is. Kell könnycseppet hullajtani érte? Semmiképp. Miért? Három ellenőrző kérdés.

– Mennyit ért az ENSZ az utóbbi időben például a pakisztáni–indiai háború kapcsán? Semennyit. Hát az orosz–ukrán konfliktus kapcsán? 2022-ben volt némi súlytalan nyilatkozata, kinyomtatva pont be tudott takarózni vele egy hajléktalan az aluljáróban, de többet nem ért. Srebrenicáról, a világ – és az ENSZ – égbekiáltó szégyenéről pedig inkább szót se ejtsünk. Ahogy egyébként a NATO és az USA már 1999-ben is ENSZ-felhatalmazás nélkül bombázta Szerbiát a demokrácia legnagyobb dicsőségére. A már ekkor sok tízezer ENSZ-alkalmazottat persze ez nem rázta meg, ugyanúgy bejárnak azóta is az öltönyükben a pecsételőhivatalaikba, és köszönik, jól is alszanak.

– Mennyi pénzt tettek bele a tagállamok a békefenntartó programokba? 2015–2016-ban még 8,3 milliárd dollárt, 2017–2018-ban már csak 7,3 milliárdot, 2019–2020-ban 6,5 milliárdot, 2021–2022-ben 6,3 milliárdot, 2023–2024-ben 6,1-et, 2025–2026-ban 5,3-et.

Az elmúlt években bizony egyre kevesebbet tesznek bele, ami azt mutatja, hogy egyre kevésbé hisznek benne.

– Mennyire működnek az ENSZ érdemi döntéshozatali mechanizmusai? Carl Schmitt azt mondta, ahol a döntés születik, ott van a szuverén. Nos, egyre többször alkalmazzák a vétót az ENSZ BT-ben, ami azt mutatja, hogy egyre kevésbé tudják az államok az ENSZ-en belül elintézni a vitáikat. Az 1990-es években voltak esztendők, amikor egyetlen vétó sem született, a 2010-es évektől azonban markánsan emelkedni kellett a számuk, mostanra pedig már évente hat-nyolc születik, akadályozva bármilyen együttes fellépést.

Az ENSZ tehát egyre inkább olyan, mint egy rossz bicikli. Megvan még a sufniban, de mindenki tudja, hogy nyolcas van a kerekében, ledobja a láncot, és a kisboltig leereszt a gumija. Az ilyen eszközök elhasználódnak, az ilyen intézmények, mint az ENSZ, elmúlnak, a Föld pedig forog tovább. Viszont minden újra figyelni kell: ilyen a Béketanács. Ezért nem mindegy, hogy Magyarországot meghívták ,és részt is vesz benne. A Béketanács a jövő, az ENSZ a múlt: britekkel, franciákkal, antanttal, ahogy egyébként WHO-val, Bill és Melinda Gates Alapítvánnyal, Sorossal, Nyílt Társadalommal, párizsi klímaegyezménnyel és Nemzetközi Büntetőbírósággal is.

Világrendszerváltás zajlik, benne pozíciólezáró nettósítással, ahol egy multipoláris realitás új erőviszonyai feszítik szét a korábbi kereteket. Ez jó, ennek örülni kell, Magyarország pedig vegyen aktívan részt ebben. Érvényesítse az érdekeit az új keretekben, vigye az új fórumok elé őket. Igen, találjuk meg az új eszközöket szépen-ügyesen a Kárpát-medence elfeledett igazságtalanságai kapcsán is! Ez új lehetőség nekünk, akik a XX. századot nagyon súlyosan elvesztettük, és nagyon meg akarjuk nyerni a huszonegyediket.

Ünnepeljük a lehetőséget, a világ ifjúságát, hiszen ahogy Goethe írja Hebelnek: az isteni az életben, a növekedésben van. A régi világ elaggott intézményeire pedig ne pazaroljuk a könnyünket, inkább dobjunk rájuk mi is egy földgöröngyöt. Semmi sem fog hiányozni, ami az átkos XX. század terméke.