Ursula von der Leyen cserébe jól kiröhögtette saját magát és az államszövetséget is.

Az Európai Bizottság rendkívüli ülést hívott össze az iráni konfliktus eszkalációja miatt március 2-ára, miután a 27 tagállam külügyminiszterei között vita alakult ki egy közös nyilatkozat szövegéről – írja a Politico. Ursula von der Leyen hétfőn biztonsági fókuszú egyeztetést vezet Brüsszelben, miközben az EU „válságkezelési üzemmódba kapcsolt”.

A brüsszeli lap szerint a közel-keleti harcok, valamint a Ciprust érintő biztonsági kockázatok miatt sorra hívják össze a rendkívüli találkozókat. Az EU-nak azonban nehéz egységes külpolitikai választ adnia egy olyan régióban, ahol korlátozott a befolyása, miközben több fronton is kihívásokkal szembesül.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – az úgynevezett E3 – jóval keményebb hangvételű közös nyilatkozatot adott ki, mint amire az EU képes volt. Ez is azt jelzi, hogy a blokk egyre nehezebben beszél „egységes hangon”, különösen a globális válságok idején.

Vita az „nemzetközi jogról”

A külügyminiszterek két és fél órás videókonferencián próbáltak közös álláspontot kialakítani. Végül egy kiegyensúlyozott nyilatkozat született, amely a „nemzetközi jog teljes tiszteletben tartását” hangsúlyozta, és felszólította Iránt, hogy hagyjon fel rakétaprogramjával – számolt be a Politico.

A megfogalmazás azonban komoly vitát váltott ki. Több diplomata szerint a tagállamok arról vitatkoztak, hogy

a „nemzetközi jog” említése burkolt kritikának számít-e Donald Trump és az izraeli kormány felé.

A nézetkülönbségek nyilvánosan is megjelentek. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök elítélte az amerikai–izraeli csapásokat, és arra figyelmeztetett, hogy azok „bizonytalanabb és ellenségesebb nemzetközi világrendhez” vezethetnek (ez a kritika megfogalmazásában is feltűnően egybevág a hivatalos kínai állásponttal – a szerk.).

Ezzel szemben Friedrich Merz német kancellár úgy fogalmazott:

Nem most van itt az ideje, hogy kioktassuk partnereinket és szövetségeseinket.”

Magyar vétó és ukrán vita

A Politico szerint a közös nyilatkozat elfogadása sem volt zökkenőmentes. Az uniós nagykövetek korábban nem tudtak megegyezni, és több diplomata állítása szerint Magyarország nem támogatta a szöveget.

A Politico szerint a magyar külügy a tárgyalások során napirendre vette az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós uniós hitel ügyét. A brüsszeli szócső úgy keretezte a lépést, hogy

Magyarország csupán vádaskodik, amikor Kijev szemére veti, hogy politikai okokból nem hajlandó olajat továbbítani a Barátság vezetéken.

Magyar Péterék szerint a háború „fideszes propaganda”

Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve. 
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön. 
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.

Közel-keleti eszkaláció és európai aggodalmak

Az iráni konfliktus gyorsan eszkalálódott, miután az Egyesült Államok és Izrael légicsapásai Teheránban megölték Irán legfelsőbb vezetőjét és több magas rangú tisztségviselőt. Irán ezt követően kiterjedt támadásokat indított amerikai bázisok ellen a térségben.

A Politico emlékeztet, hogy rakéták csapódtak be többek között

• Bahreinben,
• Irakban,
• Jordániában,
• Kuvaitban és
• az Egyesült Arab Emírségekben.

Három amerikai katona életét vesztette, miközben Dubajban egy luxushotel is lángra kapott egy becsapódás után.

Az EU számára különösen aggasztó a konfliktus kiterjedése. Egy brüsszeli tisztviselő szerint „magas” annak a kockázata, hogy Ciprust is támadás érheti, amely földrajzilag a legközelebb esik a térséghez.

Energia és biztonság a fókuszban

Az uniós vezetők a válság gazdasági és biztonsági következményeit is vizsgálják. A Politico szerint kiemelt kérdés, hogy mi történik, ha lezárják a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajszállításának mintegy 20 százaléka halad át.

Ciprus – amely jelenleg az EU soros elnökségét adja – válságkezelési ülést hívott össze, ahol a belső biztonság, a kereskedelmi útvonalak és az energiaellátás kérdéseit is napirendre tűzik. Ezt a formátumot korábban a koronavírus-járvány, a migrációs válság és az ukrajnai háború idején is alkalmazták.

Egy regionális diplomata szerint

minden irányban rendkívüli ülésekre van szükség”, mert a helyzet „fordulópontot jelent a Közel-Kelet, Európa és az Egyesült Államok számára”.

Von der Leyen megint kiröhögtette magát és az EU-t

Az iráni eseményeknek volt egy másik hozadéka is a hétvégén:

az Európai Bizottság elnöke ismét sikeresen közröhej tárgyává tette magát és az államszövetséget is.

Ursula von der Leyen ugyanis a szombaton közzétett X-reakciójában olyan ráérősen jelentette be, hogy ez európai országok majd csak hétfőn egyeztetnek a kérdésben, ami az azonnali cselekvést váró kommentelőknél is kiverte a biztosítékot.

Komolyra fordul a helyzet, ezek pedig annyira megsértődnek ezen, hogy szabadságra mennek hétvégére, és majd hétfőn visszanéznek.”

Persze, tartsatok egy kis szünetet. Vegyétek le a cipőtöket, olvassatok újságot, esetleg sétáljatok egyet, heveredjetek el a kanapén és igyatok pár pohár bort. Időtök, mint a tenger. Nincs miért rohanni.”

– a bejegyzés alatt ilyen és ehhez hasonló szarkasztikus hozzászólások, és ilyen tartalmú mémek tömege tanúskodik arról, mennyire nyerte el az európai állampolgárok tetszését von der Leyen reakcióideje.