Az utóbbi napokban súlyos összecsapások törtek ki Bahreinben a biztonsági erők, illetve az Iránhoz közel álló síita lakosság között. Bahrein ugyanis az egyetlen Öböl menti arab ország, ahol a lakosság jelentős többsége (több mint 60%, azonban vannak akik szerint 70% körül) a síita felekezethez tartozik.

Az arab országok közül még Irakban ilyen magas ez az arány. Ott körülbelül 55%.

És mégis egy, az Egyesült Államokkal szövetséges szunnita uralkodó család irányítja az országot. Az Al-Khalifa család, és az 1999 óta uralkodó Hamad Bin Isa Al-Khalifa az amerikaiak egyik legjelentősebb szövetségese a térségben. Éppen ezért szokták azt mondani, hogy a bahreini elit az amerikai 5. Flottával a háta mögött uralkodik.

Az Irán elleni amerikai–izraeli támadás azonban csak még jobban kiélezte az országban a szunnita–síita ellentétet, mely évtizedek óta jelen van a bahreini társadalomban.

De miért ilyen jelentős az Irán melletti szimpátia?

A bahreini síiták az 1979-es iráni iszlám forradalom óta szimpatizálnak Iránnal. Khomeini ajatollah rendszere ugyanis támogatta a térség síita felekezethez tartozó lakosait. Irakban, Bahreinben, de még a kevesebb síita lakossággal rendelkező Szaúd Arábiában is.

Azóta időről időre felszínre törtek a felekezeti ellentétek, azonban a rendszer kemény kézzel lépett fel a különböző síita politikai követelésekkel szemben.

Irán rendszeresen ki is használta a bahreini társadalmon belüli feszültséget. 1996-ban egy általuk támogatott „Hizbullah Bahrein” elnevezésű csoport puccskísérlettel próbálkozott az Al-Khalifa család ellen, azonban a kísérlet elbukott.

A legjelentősebb összetűzések 2011-ben, az „Arab Tavasz” idején történtek a rendszer és a síita lakosság között. Az állam akkor több mint 30 síita mecsetet rombolt le és több politikai aktivistát is bebörtönöztek. (2016-ban még az ENSZ is tiltakozott a síitákkal való bánásmód miatt.)

A 2011 februárjában kirobbant felkelést azonban a bahreini kormány csak külső beavatkozással tudta megfékezni. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek több mint 1500 katonát és rendőrt vezényelt Bahreinbe, hogy a szunnita elit hatalmát megvédjék. Az Öböl menti államok éppen ezért hozták létre a „Peninsula Shield Force” kezdeményezést, melynek értelmében hasonló lázadások esetén kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a rend fenntartásában.

A síita politikai ellenzék

A bahreini politikai ellenzék gerincét a 2016-ban betiltott „Al-Wefaq” elnevezésű párt követői jelentik. A párt a 2000-es évek elején a legnagyobb párt volt a bahreini parlamentben. A 2011-es felkelésben való szerepük miatt azonban a rendszer ellenségnek tekintette őket. És habár a legnagyobb pártként ülhettek be a bahreini parlamentbe, a 2014-es választásokat bojkottálták.

A bahreini legfelsőbb bíróság éppen ezért 2016-ban betiltotta a pártot és kimondta, hogy a párt vezetőjétől, a jelentős vallási vezető Isa Qassim sejktől megvonják a bahreini állampolgárságot. A bahreini kormány szerint ugyanis a sejk politikai és vallási vezetőként idegen érdekeket képviselt. Vagyis Irán érdekeit képviselte Bahreinben. A bahreini hatóságok még ugyanabban az évben más vallási vezetőket is letartóztattak.

Az Irán elleni támadás azonban felkorbácsolta az indulatokat a kis Öböl menti országban. A síita lakosság ugyanis Irán oldalán áll a konfliktusban, és sokan örömmel fogadták, amikor iráni rakéták csapódtak be a Manama közelében lévő amerikai katonai támaszpontra.