Az Európai Unió azon terve, hogy felére csökkenti az ukrán acélimportot, kárt okozhat Ukrajnának, mivel megfosztja az országot a létfontosságú exportbevételektől 

– írja a Financial Times (FT) ukrán tisztviselőkre és acélgyártókra hivatkozva.

A lap szerint július 1-jétől Brüsszel 47%-kal csökkenti az acélimport kvótát, és 50%-os vámot vet ki minden, a kvótát meghaladó szállításra. Ez a döntés válasz a globális kapacitásfeleslegre, amely az import hirtelen növekedését váltotta ki: az európai gyárak több tízezer munkahelyet veszítettek el, és kénytelenek alacsonyabb kihasználtsággal működni – jegyzi meg a lap. Az intézkedést idén egyeztették Franciaország, Spanyolország és Lengyelország nyomására, amelyek választ vártak a kínai túltermelésre.

„Ők [az EU] teljesen megsemmisítik az ukrán vállalatok európai piacra lépésének minden esélyét” – nyilatkozta Olekszandr Vodoviz, a Metinvest vezérigazgatói irodájának vezetője. A Metinvest egy ukrán acélipari és bányavállalat, amely az ukrán acél EU-ba irányuló exportjának több mint felét adja – írja a lap.

A genfi előzetes konzultációkon az Európai Bizottság 713 ezer tonnás vámmentes kvótát javasolt Ukrajnának az acélkivitelre – közölték hivatalos források. A lap szerint tavaly Kijev 2,65 millió tonna acélt értékesített az EU-ba. Az ukrán acélpiac az EU számára kiemelten fontos. Az ukrán tisztviselők figyelmeztettek, hogy a 70%-os visszaesés 1 milliárd euró exportbevétel-kieséssel járhat, és ezt az EU-val kötött, vámkorlátozásokat nem előíró kereskedelmi megállapodás megsértésének nevezték – írja az FT.

Brüsszel megígérte, hogy „figyelembe veszi az Ukrajnában kialakult bonyolult helyzetet”. Az Európai Bizottság biztosította, hogy „Ukrajna országspecifikus kvótát kap, amely garantálja acélkivitelét az EU-ba, bár alacsonyabb szinten, mint az elmúlt években”.

A lap szerint Kijevnek nem fog sikerülni gyorsan más acélvásárlókat találnia. A Metinvest képviselője, Vodoviz így magyarázta: „Különböző piacokat vizsgálunk, de ezeken a piacokon ott van Oroszország és Törökország, ahol a villamos energia tízszer olcsóbb, mint nálunk. <…> Nem látunk semmilyen lehetőséget arra, hogy velük versenyezzünk a fő piacaikon. A mi fő piacunk mindig is Európa volt.”

Karin Karlsbro európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a parlament ragaszkodott az Ukrajnával szembeni különleges megközelítéshez: „Ukrajnát különleges bánásmódban kell részesíteni, mint olyan tagjelölt országot, amely különleges biztonsági problémákkal küzd. Nagy reményeket fűzünk a Bizottsághoz ebben a tekintetben.”

Az „RBK-Ukraina” a januártól márciusig terjedő piaci adatokra hivatkozva írja, hogy az Ukrajnából az Európai Unióba irányuló acélimport 7–7,2 millió tonnára csökkent, szemben az egy évvel korábbi 8,2 millió tonnával. A lap a legfőbb okok között az európai szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (CBAM) bevezetését és a vámkontingensek szigorítását, valamint a logisztikai költségeket nevezte meg: a demurrage (állásidő) és a raktározás költségei elérhették a 15–20 eurót tonnánként, ami gyakran már az értékesítés előtt semmissé tette az ukrajnai import árelőnyét.

A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) az európai határon történő szén-dioxid-kibocsátás-kiigazítási mechanizmus (gyakran szén-dioxid-adónak nevezik). Ez kiegyenlíti a kibocsátások költségeit: az EU-ba árukat importálók pontosan annyit fizetnek a szén-dioxid-lábnyomért, mint az európai gyártók a belső kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében.

Az Ukrmetallurhprom állami vállalat adatai szerint január és április között Ukrajnában 2,25 millió tonna acélt gyártottak, ami 7,4%-kal kevesebb, mint tavaly.