A Csehország vezette, Ukrajnának szánt lőszerbeszerzési kezdeményezésben részt vevő finanszírozó országok száma a korábbi tizennyolcról kilencre csökkent – erről Petr Pavel cseh elnök beszélt a Financial Timesnak. A program továbbra is működik, de a támogatói kör szűkülése komoly kérdéseket vet fel az ukrán tüzérségi utánpótlás jövőjével kapcsolatban.

Kevesebb ország fizet, de a program még működik

– A kezdeményezés továbbra is működik, de az új nehézség abban rejlik, hogy már csak körülbelül kilenc tagállam járul hozzá pénzügyileg – mondta Pavel a brit lapnak.

A cseh elnök szerint a program az Ukrajnának szállított nagy kaliberű lőszerek akár felét is biztosította, ezért nehezen helyettesíthető más mechanizmussal. Pavel úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés jövője várhatóan a júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozón is napirendre kerülhet.

A cseh elnöki hivatal a Financial Times megkeresésére nem nevezte meg azokat az országokat, amelyek visszavették vagy megszüntették pénzügyi részvételüket. Egy nyugati katonai tisztviselő szerint Németország és több skandináv állam továbbra is a finanszírozók között van, de egyes országok már furcsának tartják, hogy egy olyan programért fizessenek, amelyet a kezdeményező ország kormányzó politikusai sem támogatnak teljes erővel.

Babiš nem akar cseh pénzt költeni a programra

A kezdeményezés körüli bizonytalanság összefügg Andrej Babiš cseh miniszterelnök visszatérésével. Babiš már a választási kampányban bírálta a programot, átláthatósági problémákat emlegetett, és kifogásolta azt is, hogy szerinte túl nagy haszon juthat a prágai székhelyű Czechoslovak Groupnak, amely Európa egyik jelentős lőszergyártó vállalata.

A kormányra kerülése után Babiš végül nem állította le a programot, de jelezte: Csehország koordinátorként maradhat benne, saját költségvetési forrásokat azonban nem akar felhasználni. A Reuters januárban arról írt, hogy a cseh kormány szerint a program folytatódhat, de Prága nem finanszírozóként, hanem szervezőként venne részt benne.

Babiš a Financial Timesnak is hasonló érvelést adott elő: kormánya inkább a korlátozott állami forrásokat a cseh állampolgárok támogatására fordítaná, különösen a háztartásokat terhelő energiaárak miatt. – Nincs pénzünk, ezért más országoktól kapunk pénzt, majd lőszert szállítunk Ukrajnának – mondta.

Több mint négymillió lőszert szállítottak Ukrajnának

A cseh kezdeményezés 2024-ben indult azzal a céllal, hogy harmadik országokból szerezzenek be tüzérségi lőszert Ukrajna számára. A program azért vált különösen fontossá, mert Kijev hosszabb ideje súlyos lőszerhiánnyal küzd, miközben az európai hadiipar csak lassan tudja növelni a termelést.

Petr Pavel februárban azt közölte, hogy Ukrajna a cseh kezdeményezésen keresztül addig mintegy 4,4 millió nagy kaliberű lőszert kapott. Ezek közül körülbelül kétmilliót 2025-ben szállítottak le. A Reuters szerint a programban többek között Németország, Dánia és Hollandia is részt vett finanszírozóként.

A lassulás nem feltétlenül jelent teljes leállást

A helyzetet árnyalja, hogy a finanszírozók számának csökkenése nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden érintett ország felhagyott Ukrajna lőszerellátásának támogatásával. A Financial Timesnak nyilatkozó Michal Strnad, a Czechoslovak Group tulajdonosa és vezérigazgatója szerint egyes államok nem a cseh kezdeményezésen keresztül, hanem közvetlen beszerzésekkel folytathatják az ukrán fél támogatását.

Strnad szerint a kezdeményezés „nem halt meg”, de lassabbá vált. A Die Welt május elején szintén arról írt, hogy Csehország Babiš bírálatai ellenére továbbra is koordinálja a tüzérségi lőszerek beszerzését Ukrajna számára, főként nyugati forrásokból finanszírozva.

Kijev számára nehezen pótolható forrásról van szó

A program jövője azért érzékeny kérdés, mert az ukrán hadsereg tüzérségi képességei továbbra is nagymértékben függenek a külső lőszerutánpótlástól. Mark Rutte NATO-főtitkár áprilisban Prágában arról beszélt, hogy a cseh kezdeményezés valódi eredményeket hozott, és több mint négymillió lőszer jutott el Ukrajnába. Egyúttal arra kérte a szövetségeseket, hogy folytassák a program finanszírozását.

A mostani fejlemények alapján tehát nem arról van szó, hogy a cseh lőszerbeszerzési program azonnal összeomlana. Inkább arról, hogy a politikai támogatás gyengülése, a finanszírozói kör szűkülése és Prága új szerepfelfogása együtt bizonytalanná teheti a kezdeményezés jövőjét. Ez pedig Ukrajna számára különösen kockázatos lehet, mert a program az elmúlt két évben az egyik legfontosabb lőszerellátási csatornává vált.