Donald Trump amerikai elnök azt szeretné, ha Szaúd-Arábia, Katar, Pakisztán, Törökország, Egyiptom és Jordánia is csatlakozna az Ábrahám-megállapodásokhoz, vagyis normalizálná kapcsolatait Izraellel. A kezdeményezést Trump az Iránnal folytatott amerikai tárgyalásokhoz kapcsolta, ám az első reakciók alapján a térség kulcsszereplői nem sietnek teljesíteni a washingtoni elvárást. A szaúdi és katari álláspont továbbra is az, hogy Izraellel csak akkor lehet normalizálni a kapcsolatokat, ha visszafordíthatatlan út nyílik a palesztin államiság felé.

Trump egyszerre akar iráni megállapodást és izraeli áttörést

Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében arról írt, hogy az Iránnal kötendő megállapodás előtt arra kérte a térség több országát, csatlakozzanak az Ábrahám-megállapodásokhoz. Külön kiemelte Szaúd-Arábiát és Katart, amelyeknek szerinte élen kellene járniuk a folyamatban, majd Pakisztánt, Törökországot, Egyiptomot és Jordániát is megnevezte.

Az Ábrahám-megállapodások Trump első elnöki ciklusának egyik legfontosabb közel-keleti diplomáciai eredményének számítottak. A 2020-ban elindított folyamat keretében Izrael normalizálta kapcsolatait az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, majd Marokkó és Szudán is csatlakozott a kezdeményezéshez. A megállapodások célja az volt, hogy Izrael és több arab, illetve muszlim többségű állam között gyorsított ütemben épüljenek ki hivatalos kapcsolatok.

Most azonban Trump nem egyszerűen az egyezmények bővítését sürgeti, hanem ezt az iráni rendezési kísérlethez is hozzákapcsolná. A térségben folyó diplomáciai erőfeszítések célja az amerikai–iráni konfliktus lezárása és a regionális feszültség csökkentése, de Washingtonban és a Közel-Keleten is sokan kételkednek abban, hogy az izraeli normalizáció kérdését érdemes-e ugyanebbe a csomagba beemelni.

Szaúd-Arábia és Katar nem enged

A legfontosabb kérdés továbbra is Szaúd-Arábia álláspontja. Rijád már a gázai háború előtt is az izraeli normalizáció kulcsszereplőjének számított, de a szaúdi vezetés következetesen azt jelezte: csak akkor hajlandó továbblépni, ha érdemi és visszafordíthatatlan folyamat indul a palesztin állam létrehozása felé. Egy szaúdi forrás Trump mostani felvetése után is azt közölte, hogy a királyság álláspontja nem változott.

Katar hasonlóan reagált. Izraeli sajtóbeszámolók szerint Doha is kitart amellett, hogy az Izraellel való bármilyen normalizáció feltétele a palesztin államiság felé vezető világos, visszafordíthatatlan út. Katar eddig is fontos közvetítő szerepet játszott a palesztin kérdésben és a regionális válságok kezelésében, ezért számára különösen érzékeny lenne, ha a normalizációt a palesztin ügy megkerülésével próbálnák rákényszeríteni.

A Wall Street Journal és más beszámolók szerint a szaúdi, katari és más közel-keleti partnerek magánúton már jelezték is Washingtonnak: jelenleg nem tervezik az Ábrahám-megállapodásokhoz való gyors csatlakozást. A térségben az izraeli hadműveletek Gázában, Libanonban és az Iránnal kiéleződött konfliktus erősen beszűkítették a politikai mozgásteret.

Pakisztán elutasította az összekapcsolást

Pakisztán részéről a reakció még egyértelműbb volt. Reuters-beszámolók alapján Iszlámábád elutasította, hogy az iráni rendezés és az Izraellel való normalizáció összekapcsolható lenne. Egy pakisztáni forrás szerint a két ügy „nem kapcsolódik egymáshoz, és nem is lehet összekapcsolni”, Pakisztánnak pedig nincs kötelezettsége ilyen követelés teljesítésére.

A felsorolt országok közül Törökország már 1949-ben elismerte Izraelt, Egyiptom 1979-ben, Jordánia pedig 1994-ben kötött békeszerződést vele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi politikai légkörben készek lennének új, látványos gesztusokra. A gázai háború óta ezeknek az országoknak az Izraelhez fűződő viszonya is feszült, miközben a közvéleményük jelentős része erősen elutasítja az izraeli katonai fellépést.

Az iráni alku elfogadtatásáról is szólhat a terv

Trump politikai számítása mögött az is állhat, hogy az Iránnal kötendő megállapodást könnyebben elfogadhatóvá tegye a republikánus héják és Izrael-párti kritikusok számára. Washingtonban több republikánus szereplő attól tart, hogy az Iránnal készülő alku túl nagy engedményeket tartalmazhat Teheránnak. Ha azonban a megállapodás az Ábrahám-megállapodások kiterjesztésével együtt jelenne meg, azt Trump könnyebben mutathatná be történelmi közel-keleti áttörésként.

Lindsey Graham republikánus szenátor támogatta is az ötletet, mondván, hogy a regionális integráció új gazdasági lehetőségeket teremthet. Izrael részéről Benjamin Netanjahu miniszterelnök korábban azt mondta, lát esélyt az Ábrahám-megállapodások bővítésére, és ezt Izrael megnövekedett relatív erejével hozta összefüggésbe.

A térség nem egy amerikai poszt szerint működik

A terv kritikusai szerint azonban Trump túl sok kérdést próbál egyetlen diplomáciai csomagba zsúfolni. Dan Shapiro, az Egyesült Államok korábbi izraeli nagykövete szerint az Ábrahám-megállapodások bővítése hosszú távon támogatható cél, de a háború lezárásához kötni feleslegesen bonyolult és a jelenlegi környezetben irreális. Szerinte a regionális integrációhoz gazdasági együttműködésre, fokozatos bizalomépítésre és a palesztin ügyben elért valódi előrelépésre lenne szükség.

Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport Irán-projektjének vezetője még élesebben fogalmazott: szerinte Trump az iráni megállapodást az Ábrahám-megállapodások folytatásaként próbálja eladni, hogy az egyszerre tűnjön Izraelnek kedvezőnek, a térség számára hasznosnak és Washington számára elég keménynek. Csakhogy a palesztin kérdés, a gázai háború, a libanoni front és az iráni konfliktus együtt olyan politikai környezetet teremtett, amelyben a gyors normalizáció inkább diplomáciai vágyképnek tűnik, mint reális menetrendnek.

A mostani reakciók alapján Trump egyszerre próbálna lezárni egy iráni válságot, bővíteni egy izraeli–arab normalizációs keretet és saját közel-keleti diplomáciai örökségét újra középpontba állítani. A térség szereplői azonban egyelőre azt üzenik: Izrael elismerésének kérdése nem választható le a palesztin államiságról, és nem lehet egyszerűen az iráni alku mellékletként kezelni.