Az orosz védelmi minisztérium által közzétett felvételeken eddig nem látott konfigurációban tűnt fel a Szu–34-es vadászbombázó – írta a Military Watch Magazine. A felvételeken a pilótafülke mögött, a törzs felső gerincvonalán egy új burkolat látható, amely a lap szerint műholdas kommunikációs antennára, adatkapcsolati berendezésre vagy elektronikai harcrendszerre utalhat.

A pontos funkció egyelőre nem ismert, de a módosítás azt jelzi, hogy az orosz hadsereg tovább fejleszti az Ukrajnában is intenzíven használt csapásmérő repülőgépet.

Új burkolat jelent meg a gép törzsén

A Military Watch szerint az új elem a Szu–34-es felső törzsrészén, közvetlenül a pilótafülke mögött jelent meg. Ez a pozíció a modern harci repülőgépeken gyakran olyan rendszerek elhelyezésére szolgál, amelyeknek szabad rálátásra van szükségük az égbolt felé.

Ez alapján a legvalószínűbb magyarázat a műholdas kommunikációs antenna vagy valamilyen fejlettebb adatkapcsolati rendszer beépítése. A lap ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a külső felvételek alapján nem lehet biztosan megmondani, pontosan milyen eszköz került a burkolat alá.

Nem zárható ki az sem, hogy a módosítás elektronikai harcrendszerhez, továbbfejlesztett radarbesugárzás-jelzőhöz, új antennarendszerhez vagy köteléken belüli kommunikációs reléhez kapcsolódik. Vagyis a látott elem nem önmagában a fegyverzetet érinti, hanem a gép érzékelési, kommunikációs és túlélőképességi rendszerét erősítheti.

A precíziós csapások miatt lehet fontos a fejlesztés

A Szu–34-es az ukrajnai háborúban az orosz légierő egyik legfontosabb csapásmérő típusa lett. A gép nagy mennyiségben alkalmaz irányított bombákat, köztük siklóbombákat is, amelyeknél a céladatok frissítése, az indítási számítások pontosítása és a pályakorrekciós információk megbízható továbbítása különösen fontos.

Egy fejlettebb műholdas kommunikációs vagy adatkapcsolati rendszer ezért közvetlenül növelheti a precíziós csapásmérések hatékonyságát. Ez különösen akkor lényeges, ha a gép nagyobb távolságból, az ellenséges légvédelem hatókörén kívülről indítja fegyvereit.

A fejlesztés így illeszkedik abba az orosz törekvésbe, hogy a légierő a közvetlen behatolás helyett egyre inkább nagy távolságú, stand-off jellegű csapásmérésekre támaszkodjon. Ez csökkentheti a repülőgépek kockázatát, miközben megőrzi a front mögötti célpontok elleni nyomásgyakorlás lehetőségét.

A Szu–34M program része is lehet

Az orosz védelmi minisztérium 2020-ban rendelte meg a modernizált Szu–34M változatot. A típusról Jurij Szljuszar, az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat akkori vezetője korábban azt mondta, hogy az alaptípushoz képest jelentősen nagyobb harci potenciállal rendelkezik.

A modernizáció nemcsak a fegyverzetet, hanem az avionikát, a kommunikációt, a felderítést és az elektronikai hadviselési képességeket is érinti. A Military Watch szerint ezért elképzelhető, hogy az új burkolat a Szu–34M vagy egy, az ukrajnai tapasztalatok alapján kialakított újabb alváltozat fejlesztéséhez kapcsolódik.

A típus különleges felderítő és elektronikai hadviselési változatai is napirenden vannak. A Szu–34-esekhez kapcsolódó Szics univerzális felderítőkonténer-rendszer három változata rádióelektronikai, radaros és optikai felderítési feladatokra teheti alkalmassá a gépet. Ez azt jelenti, hogy a repülőgép a fegyverzet hordozása mellett valós idejű harctéri hírszerzési feladatokat is elláthat.

Nagy hatótávolságú vadászbombázó

A Szu–34-es a szovjet Szu–27-es vadászgépből kifejlesztett, de annál jóval nagyobb és nehezebb csapásmérő repülőgép. A típus nagy belső üzemanyag-kapacitással, megerősített sárkányszerkezettel és kétszemélyes, egymás melletti elrendezésű pilótafülkével rendelkezik.

A Military Watch szerint a gép a világ egyik legnagyobb hatótávolságú taktikai harci repülőgépe. Három darab, egyenként 3000 literes külső póttartállyal az átrepülési távolsága elméletileg megközelítheti a 8000 kilométert. Ez azonban elsősorban áttelepülési hatótávot jelent, nem teljes fegyverterhelés melletti harci bevetést.

A cikk szerint korábban többször felmerült az is, hogy a Szu–34 jövőbeli modernizált változata megkaphat bizonyos, a Szu–57-es programhoz kapcsolódó technológiákat, akár az AL–51F hajtóművet is. Ez tovább növelhetné a gép hatótávolságát és teljesítményét, bár ennek gyakorlati megvalósítása egyelőre nem tekinthető lezárt kérdésnek.

Oroszország sokat épít erre a típusra

A Szu–34-esből a Szovjetunió felbomlása óta az orosz hadsereg az egyik legnagyobb darabszámban rendszeresített taktikai harci repülőgépet állította hadrendbe. A típus egyszerre tölti be a frontbombázó, a csapásmérő vadászbombázó és egyre inkább a felderítő-kommunikációs platform szerepét is.

A háborús veszteségek pótlása és a flotta bővítése miatt az orosz hadiipar az elmúlt években növelte a gyártási ütemet. A Military Watch szerint a Szu–34-es gyártása 2022 óta jelentősen felgyorsult, miközben Oroszország a Szu–35 és a Szu–57 gyártását is igyekszik bővíteni.

Az eredeti cikk arra is kitér, hogy a Szu–34-es exportja egyelőre korlátozott. Algéria jelenleg az egyetlen ismert külföldi vásárló, miközben elemzői feltételezések szerint Észak-Korea is érdeklődhet a típus iránt. Ez azonban nem hivatalosan megerősített információ.