Nagy-Britanniában az új miniszterelnök, Andy Burnham egyik első döntése volt, hogy kabineti szintre emelte a mesterséges intelligencia irányítását, és Kanishka Narayant bízta meg a mesterséges intelligencia és az online biztonság területének vezetésével.

❗ Narayan híres a radikális álláspontjáról: a gyermekek védelmére hivatkozva a felhasználók teljes anonim jellegének megszüntetését szorgalmazza.

Ez önmagában is jól mutatja, hogy a digitális technológiák, a mesterséges intelligencia és az online tér szabályozása ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a legmagasabb szintű állami stratégia részévé vált.

A hivatalos kommunikáció szerint a cél a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazása, az online veszélyek visszaszorítása és különösen a gyermekek védelme.

A brit kormány legújabb döntése ismét ráirányítja a figyelmet arra a globális folyamatra, amelyet “A Láthatatlan átalakulás – A fejünk felett kivitelezett digitális hatalomátvétel és kontroll” című könyv részletesen bemutat.

Az Egyesült Királyságban már korábban is napirendre került a 16 év alattiak közösségi médiahasználatának korlátozása, valamint az életkor-ellenőrzési rendszerek bevezetése.

Az online platformok működésének szigorúbb szabályozása egyre inkább a nyugati országok politikai napirendjének részévé válik.

A digitális tér feletti állami kontroll világszerte folyamatosan erősödik.

• Egyre több ország vezeti be az életkor-ellenőrzést, a digitális személyazonosítást, a tartalomszabályozást, az online platformok fokozott felügyeletét, valamint a mesterséges intelligencia állami irányításának új intézményeit.
• Ezeket az intézkedéseket szinte minden esetben a gyermekvédelem, a nemzetbiztonság, a kibervédelem vagy a félretájékoztatás elleni fellépés indokolja.

Éppen ezért nem csupán az a kérdés, hogy egy-egy ország milyen új szabályokat vezet be, hanem az is, hogy ezek hosszabb távon milyen rendszerré állnak össze.

A kötet nem azt állítja, hogy egyetlen országban már megvalósult volna egy teljes digitális kontrollrendszer, hanem azt mutatja be, hogy világszerte számos, egymástól látszólag független fejlesztés ugyanabba az irányba mutat.

• A digitális személyazonosítás, a központi adatbázisok, a mesterséges intelligencia, az algoritmikus döntéshozatal, a biometrikus azonosítás, a digitális pénzek és az online kommunikáció szabályozása külön-külön technológiai újításnak tűnhetnek, együtt azonban egy teljesen új társadalmi működési modell alapjait alkothatják.