A technológiai szabványoktól a digitális infrastruktúrán és a fejlesztésfinanszírozáson át a hitelminősítés reformjáig egyre konkrétabb javaslatok körvonalazódnak az indiai BRICS-elnökség szakértői fórumain. A Lucknowban megrendezett 18. BRICS Academic Forum augusztus 24–25-i tanácskozásain már nem arról folyt a vita, miért van szükség a BRICS-re, hanem arról, hogyan lehet a csoport növekvő politikai és gazdasági súlyát befolyásos együttműködési mechanizmusokká alakítani.

Húsz év után új kérdés következik

Az idei Academic Forum különleges hátterét adja, hogy a BRICS együttműködése húszéves mérföldkőhöz érkezett. A háromnapos fórumot az Observer Research Foundation (ORF), a Research and Information System for Developing Countries (RIS) és a Lucknowi Egyetem szervezte az indiai BRICS-elnökség keretében.

A tanácskozás egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a BRICS mára túlnőtt az eredeti feltörekvő gazdasági együttműködésen. Luciana Mendes Santos Servo brazil kutatóintézeti vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a mára 11 tagú csoport körül mintegy 120 együttműködési mechanizmus alakult ki az innovációtól és egészségügytől a globális kormányzásig.

Ez azonban új problémát is teremt: hogyan lehet ezt a rendkívül szerteágazó rendszert úgy összekapcsolni, hogy az együttműködés ne álljon meg konferenciák, munkacsoportok és politikai nyilatkozatok szintjén?

Victoria Panova, az orosz BRICS Expert Council vezetője ezért már a párbeszéd gyakorlati mechanizmusokká alakítását nevezte a következő időszak feladatának. Három alapvető tényezőt emelt ki: az összekapcsoltságot, a bizalmat és a közös jövőképet.

Nem Nyugat-ellenes blokk

Az ORF elnöke, Szamir Szaran egyúttal érdekes meghatározását adta annak, hogyan látja India a BRICS helyét az átalakuló világrendben.

Értelmezése szerint a BRICS nem nyugati, de nem Nyugat-ellenes együttműködés. Nem a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer lebontása a célja, hanem igazságosabb szabályok kialakítása a kereskedelem, a technológia, az energia, a béke és a globális együttműködés területén.

Szaran szerint a BRICS különlegessége ráadásul éppen abban áll, hogy nem klasszikus nemzetközi szervezet: nincs központja, merev bürokratikus felépítése vagy egységes ideológiai alapja. Húsz év alatt ugyanakkor olyan intézményi ökoszisztéma alakult körülötte, amelynek következő nagy feladata már gazdasági súlyának nagyobb kereskedelmi, beruházási, infrastrukturális és pénzügyi együttműködéssé alakítása.

Saját szabványokat akar a BRICS

Az egyik legmarkánsabb vita a technológiai együttműködés körül bontakozott ki. A fórumon megfogalmazott álláspont szerint a BRICS-nek a technológiai szabványok egyszerű átvevőjéből azok alakítójává kell válnia.

Ennek jelentősége jóval túlmutat a technikai szabványosításon. A mesterséges intelligencia, az adatirányítás, a kiberbiztonság és a digitális köz-infrastruktúra szabályai ugyanis egyre inkább azt is meghatározzák, hogy mely országok és vállalatok képesek versenyképesen bekapcsolódni a következő technológiai korszakba.

A fórumon ezért közös szabványok, készségfejlesztés, technológiai kormányzás és interoperábilis digitális infrastruktúrák kialakítása is szóba került.

Ez szorosan kapcsolódik az indiai elnökség ICT-programjához. A BRICS kommunikációs minisztereinek augusztusi találkozóján ugyancsak a digitális befogadás, a fenntartható ICT-infrastruktúra és az országok közötti technológiai együttműködés került előtérbe.

Ki alakítja az AI szabályait?

A technológiai vita mögött egy szélesebb geopolitikai kérdés húzódik meg. A fórum egyik összefoglaló megfogalmazása szerint „aki a szabványokat meghatározza, a jövőt alakítja”.

A BRICS-országok problémája ebből a nézőpontból az, hogy a globális digitális rendszer jelentős részének szabályait, platformjait és technológiáit eddig rajtuk kívül alakították ki.

A fórum résztvevői ezért az AI jövőjét méltányossághoz, befogadáshoz és technológiai szuverenitáshoz kötötték. A cél nem egyszerű technológiai leválás, hanem annak elérése, hogy a globális Dél országai is érdemben részt vegyenek az új technológiai rendszer szabályainak kialakításában.

A hitelminősítőket is újragondolnák

A másik nagy témakört a pénzügyi rendszer jelentette. Az egyik legérdekesebb felvetés az állami hitelképesség értékelésének reformja volt.

A fórumon megfogalmazott álláspont szerint a hitelminősítésnek túl kellene lépnie az államadósság nagyságára és néhány hagyományos makrogazdasági mutatóra épülő értékelésen. Figyelembe kellene venni többek között az adósság összetételét, a hazai finanszírozás erejét, a tőkeképződést, valamint azt is, hogy egy gazdaság milyen képességekkel rendelkezik későbbi fiskális mozgástér létrehozására.

Pluralisztikusabb, a helyi gazdasági körülményekre érzékeny hitelminősítési rendszer kialakítását sürgették, amely pontosabban értékelhetné a feltörekvő gazdaságok és a kis- és középvállalkozások finanszírozási kockázatait.

Ez régi BRICS-témát hoz vissza új formában: azt a kritikát, hogy a jelenlegi globális pénzügyi rendszer sok esetben túl magas kockázati prémiumot rendel a fejlődő gazdaságokhoz.

Digitális pénzügyek és fejlesztési források

A pénzügyi kérdések ráadásul nem kizárólag az Academic Forumon kerültek elő. Augusztus 25-én Újdelhi adott otthont a BRICS Think Tank Network for Finance éves konferenciájának is.

A programban a fejlesztésfinanszírozás, a digitális pénzügyek és a fejlődő gazdaságokat érő új kihívások szerepeltek, vagyis jól látható kapcsolat alakult ki a különböző BRICS szakértői folyamatok között.

Külön figyelem irányul a kkv-kra is. A finanszírozási rés csökkentésében a digitális pénzügyi megoldások, a szakpolitikai koordináció és a határokon átnyúló együttműködés kaphat nagyobb szerepet.

Az új tagok számára mindez különösen fontos. Az etióp Mohammedrafi Abaraya például a kereskedelem, beruházások, technológia és infrastruktúra mellett az Új Fejlesztési Bank szerepét emelte ki a BRICS együttműködésének egyik fontos eszközeként.

Közös klímaadat-platform is felmerült

A pénzügy, a technológia és a fenntarthatóság találkozási pontján egy meglehetősen konkrét elképzelés is megjelent: közös BRICS klímakockázati adatplatform létrehozása.

Az elképzelés szerint a digitális és távérzékelési technológiák segítségével jobb adatok állhatnának rendelkezésre az infrastrukturális projektek klímakockázatairól és várható teljesítményéről.

Ennek közvetlen pénzügyi következménye lehetne. A bizonytalanság csökkentésével és a köz- és magánforrásokat vegyítő finanszírozási konstrukciókkal több magántőkét lehetne a fejlődő országok infrastruktúrájába terelni.

Másképp látják az energiaátmenetet

Az energiaátmenet értelmezésében szintén markánsan megjelent a globális Dél perspektívája.

Azokban a gazdaságokban, amelyekben még mindig nő az energiaigény és az ipari termelés, az átmenet nem egyszerűen a meglévő kapacitások lecserélését jelenti. A feladat egyszerre az energiaellátás bővítése és az új kapacitások tisztábbá tétele.

Ebben a megújuló energia és az energiatárolás mellett a kis moduláris atomreaktorok, az integrált energiarendszerek és a digitális infrastruktúra is szerepet kaphat.

A klíma-együttműködés kapcsán ugyanakkor egy szervezeti probléma is előkerült: a BRICS már számos kutatási és technológiai mechanizmussal rendelkezik, ám ezek hatékonyságát gyengíti, ha az egyes elnökségek között megszakad a folytonosság. A fórum ezért a meglévő mechanizmusok tartósabb intézményesítését és az ipari, illetve technikai szereplőkkel való összekapcsolását sürgette.

A reziliencia már társadalmi kérdés

Hasonló gondolat jelent meg a rezilienciáról folytatott vitában. A fogalmat a résztvevők nem pusztán gazdasági vagy nemzetbiztonsági ellenálló képességként kezelték.

Az élelmezésbiztonság, az egészségügy, az oktatás, a digitális infrastruktúra és a klíma mellett a készségekbe, innovációba és emberi erőforrásokba történő befektetés is a reziliencia részévé vált.

A megközelítés lényege, hogy a tagállamok ne csupán reagáljanak a következő válságra, hanem tudásmegosztással, technológiai együttműködéssel és közös kapacitások kialakításával előre készüljenek rá.

A Track II-től a vezetők asztaláig

Fontos ugyanakkor különbséget tenni a fórumon elhangzott javaslatok és a BRICS hivatalosan elfogadott döntései között. Az Academic Forum Track II fórum, vagyis az ott megfogalmazott elképzelések jelentős része szakértői ajánlás, nem pedig a tagállamok kötelezettségvállalása.

A folyamat azonban éppen ezért érdekes. A BRICS Think Tanks Council az Academic Forum eredményeiből a BRICS vezetőinek szánt ajánlásokat állít össze. A fórum így az egyik olyan csatorna, amelyen keresztül a szakértői műhelyekben felmerülő elképzelések később kormányközi kezdeményezésekké válhatnak.

A BRICS egyre inkább a „hogyan?” kérdésére keresi a választ

Az augusztus 24–25-i tanácskozások talán legfontosabb tanulsága ezért nem valamely egyetlen javaslat.

A BRICS belső vitája láthatóan változik.

A többpólusú világrendről, a globális Dél nagyobb képviseletéről és a nemzetközi intézmények reformjáról szóló általános politikai célok megmaradtak, de mellettük egyre több gyakorlati kérdés jelenik meg.

Közös technológiai szabványok. Interoperábilis digitális infrastruktúra. Digitális pénzügyek. Új fejlesztésfinanszírozási megoldások. A hitelkockázatok másfajta értékelése. Klímaadat-platform. Energia- és technológiai együttműködés. A már létező mintegy százféle BRICS-mechanizmus jobb összekapcsolása.

Húsz év után tehát egyre kevésbé az a kérdés, hogy mi legyen a BRICS, hanem az, hogy a politikai súlyából mennyit képes tényleges intézményi, technológiai és gazdasági együttműködéssé alakítani. Az indiai elnökség alatt zajló viták alapján éppen ennek módját keresik.