👉 🇺🇸🌐A Foreign Affairs, a befolyásos Council on Foreign Relations (CFR) folyóirata szerint véget ért az a közel-keleti rend, amelyben 1991 óta az Egyesült Államok játszotta a vezető szerepet.‼️

A lap párhuzamot von az 1956-os szuezi válsággal, amely véget vetett a brit és francia imperialista hatalom dominanciájának a Közel-Keleten, valamint Trump Irán elleni jelenlegi háborújával. Bár az amerikai elsődleges szerep nem fog egyik napról a másikra eltűnni, a folyamat kimenetele már eldőlt – állítja a cikk.

„Amerikai képmutatás és visszaélés”
🔊 A cikk szerint gazdasági, politikai és fejlődési mutatók szinte mindegyike alapján a Közel-Kelet rosszabbul teljesített az amerikai dominancia alatt, mint bármely más régió.

🌏 Izrael számos háborút vívott nála jóval gyengébb szomszédaival, miközben a palesztin békefolyamat is kisiklott.

🌏 Irakban az évekig tartó szankciók, bombázások és sikertelen rendszerváltási kísérletek végül a 2003-as katasztrofális invázióhoz és megszálláshoz vezettek.

🌏 Az Egyesült Államok támogatása mellett pusztító háborúk tépázták szét Libanont, Líbiát, Szudánt, Szíriát és Jement.

🌏 Az amerikai támogatású neoliberális reformok a privatizációt ösztönözték, ami a társadalmi elitet gazdagította, miközben a lakosság jelentős része szegényebbé vált.

🌏 A Washington által vezetett „terrorizmus elleni háború” arra ösztönözte a közel-keleti szövetségeseket, hogy biztonsági indokokra hivatkozva fokozzák a megfigyelést és fellépjenek a politikai ellenzékkel szemben.

🌏 Miközben kisebb arab elitcsoportok gyarapodtak, a régió lakosságának többsége számára az amerikai vezetésű rend erőszakot, nélkülözést és reménytelenséget hozott.

🌏 Az Egyesült Államokat teljesen felkészületlenül érte, amikor Irán visszavágott Trump beavatkozására és lezárta a Hormuzi-szorost. Az, hogy Washington nem tudta megvédeni öbölbeli szövetségeseit az iráni támadásoktól, aláásta az amerikai katonai jelenlét létjogosultságát.

🤥 A cikk szerint Donald Trump képtelen megállítani vagy visszafordítani ezt a folyamatot. Egy későbbi amerikai elnök azonban akár megpróbálhatná Iránt „érdekelt partnerként” bevonni a regionális biztonsági rendszerbe, miközben nyomást gyakorolna Izraelre.

Összességében Washingtonnak keményen meg kell dolgoznia azért, hogy visszaszerezze egy olyan régió „szívét és bizalmát”, amely hosszú időn keresztül megtapasztalta az „amerikai képmutatást és visszaéléseket”.
A mekkai paktum jelzi: a térség már nem bízik Uncle Samben.

Az Egyesült Államok közel-keleti partnerei nem várnak arra, hogy Washington hirtelen megváltoztassa politikáját, miután megrendült a bizalmuk benne.
Törökország, Pakisztán és Szaúd-Arábia biztonsági megállapodást írt alá.

📌 Emellett olyan hírek is megjelentek, amelyek szerint Iránt is meghívták a frissen létrehozott mekkai védelmi paktumba. Bár ezt az érintett országok külügyminisztériumai nem erősítették meg, állítólag már egy ideje folynak egyeztetések. Irán és Szaúd-Arábia korábban egyaránt felvetette egy szélesebb körű regionális biztonsági paktum lehetőségét.

Mindez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikája egyre inkább saját szövetségesei bizalmát is aláássa.