Súlyos diplomáciai eszkaláció zajlik Izrael és Nagy Britannia között, amelynek közvetlen kiváltó oka a ciszjordániai izraeli telepek ügye.
London 2026. szeptember 8-án Franciaországgal, Kanadával és több más országgal együtt kereskedelmi intézkedéseket jelentett be az izraeli telepekről származó áruk ellen, és Ed Miliband brit külügyminiszter a telepesek palesztinok elleni erőszakát, illetve a „etnikai tisztogatás” veszélyét is hangsúlyozta.

Nagy-Britannia „terroristáknak” nevezte az izraeli telepeseket, akik „etnikai tisztogatást” hajtanak végre — Izrael pedig visszavágott:
„A történelem rossz oldalán állnak”
Ed Miliband a brit parlamentben kifejtette, hogy a radikális telepesek kiszorítják a palesztinokat a Nyugat-parton és bejelentett egy új intézkedéscsomagot: importtilalmat a jogellenes telepekről, szankciókat azok ellen, akik a terjeszkedésüket segítik, valamint exportkorlátozásokat, amelyek az okkupációt támogatnák. London hivatalosan is jogellenesnek nyilvánította a Nyugat-part megszállását. Franciaország és Kanada hasonló kereskedelmi intézkedéseket jelentett be. Izrael élesen reagált:
- Isaac Herzog azt mondta, hogy Nagy-Britannia a „történelem rossz oldalán áll”, Gideon Sa’ar megtorló lépésekkel fenyegetőzött, Bezalel Smotrich pedig a brit nagykövet kiutasítását követelte.
Izrael erre példátlanul kemény ellenlépésekkel válaszolt:
Gideon Sa’ar külügyminiszter bejelentette
- a brit kelet-jeruzsálemi konzulátus bezárását,
- a brit képviselők eltávolítását a Kiryat Gatban működő, amerikai vezetésű gázai koordinációs központból, valamint
- a brit támogatású palesztin biztonsági kiképzési program megszüntetését.
- Emellett 12 brit politikusnak és közéleti szereplőnek megtiltják az Izraelbe való belépést, köztük Jeremy Corbynnak, Zarah Sultanának, Diane Abbottnak és John McDonnellnek.
A konfliktus tehát már messze nem pusztán a telepek körüli politikai vitáról szól:
London Izrael ciszjordániai politikáját egyre nyíltabban jogellenesnek és a palesztinok kiszorítását elősegítő folyamatnak tekinti, Izrael viszont ezt politikai beavatkozásnak és az októberi izraeli választás befolyásolásának minősíti.
Sa’ar szerint a brit kormány „ellenségesen” lép fel Izraellel szemben, míg London azt hangsúlyozza, hogy intézkedései az izraeli kormány politikáját, nem pedig az izraeli népet célozzák.
Ez már a brit–izraeli kapcsolatok egyik legsúlyosabb mélypontja, és a diplomáciai konfliktus a gázai háborún túl immár közvetlenül a Nyugati part, az izraeli telepek és a kétállami megoldás kérdésére is kiterjed.




