Az amerikai vállalatok a washingtoni szankciós rendszer célzott enyhítését sürgetik, miközben az orosz–amerikai kereskedelem a politikai konfliktus ellenére sem szűnt meg. A gyógyszerektől és orvostechnikától az orosz műtrágyán, uránon és palládiumon át több olyan terület maradt, ahol a két gazdaság továbbra is kapcsolatban áll egymással. Az üzleti szereplők közben már Szentpéterváron is tárgyaltak – egyelőre nem annyira a nagy visszatérésről, mint inkább arról, mi történhet, ha egyszer politikailag megnyílik az ajtó.
Az amerikai vállalatok egyszerűbb szabályozást követelnek az Oroszországba irányuló egészségügyi és orvostechnikai export számára, mert a jelenlegi rendszerben még az elvileg engedélyezett termékek szállítása is hónapokra elakadhat az exportengedélyezésben – írta az Izvesztyija az Oroszországban működő Amerikai Kereskedelmi Kamara, az AmCham Russia vezetőjére, Robert Agee-re hivatkozva.
A probléma azért különösen érdekes, mert az amerikai–orosz gazdasági kapcsolat a 2022 után bevezetett szankciók ellenére sem szűnt meg. Sokkal kisebb és egészen más szerkezetű lett, mint korábban, de Washington és Moszkva között továbbra is milliárdos nagyságrendű kereskedelem zajlik.
Fél évig is várhatnak egy engedélyre
Az egészségügyi termékek jelentős része önmagában nem esik amerikai exporttilalom alá. A bonyolultabb berendezések azonban olyan elektronikát, processzorokat, adattárolókat, érzékelőket, lézereket vagy szoftvereket tartalmazhatnak, amelyeket Washington kettős felhasználásúnak tekint.
Ilyenkor az exportőrnek az amerikai Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatalához, a BIS-hez kell fordulnia.
Az Izvesztyija által idézett adatok szerint az engedélyezési eljárás hónapokig húzódhat. Ez nemcsak az orosz kórházaknak jelent problémát: az amerikai gyártók is elveszíthetik a megrendeléseket, ha az orosz ügyfél időközben kínai vagy más országban működő beszállítót talál.
Különösen érzékeny kérdés a már Oroszországban működő nyugati berendezések karbantartása. Az orosz kórházakban továbbra is számos amerikai eredetű CT-, MRI-, sebészeti és más diagnosztikai rendszer üzemel, amelyekhez idővel alkatrészre, szoftverre és szervizre van szükség.
Van, ami közben végig ment tovább
A kereskedelmi adatok jól mutatják a sajátos helyzetet: az amerikai kereskedelmi képviselet, az USTR szerint 2025-ben az Egyesült Államok és Oroszország teljes áru- és szolgáltatáskereskedelme mintegy 5,9 milliárd dollárt tett ki, 14,4 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Az áruforgalom körülbelül 4,4 milliárd dollár volt, miközben az Egyesült Államok 593 millió dollárnyi árut exportált Oroszországba, az orosz import értéke pedig mintegy 3,8 milliárd dollárra rúgott. A szolgáltatáskereskedelem további nagyjából másfél milliárd dollárt tett ki.
A számok természetesen eltörpülnek a szankciók előtti forgalom mellett. A lényeg azonban éppen az, hogy nem minden gazdasági kapcsolat szakadt meg – és a megmaradt kereskedelem néhány kifejezetten stratégiai termékcsoportra koncentrálódik.
Orosz műtrágya, urán és palládium Amerikának
Az Egyesült Államok 2025-ös orosz importjának döntő részét néhány nyersanyag és alapanyag adta.
Az egyik legfontosabb tétel a műtrágya volt. A rendelkezésre álló kereskedelmi adatok szerint az Egyesült Államok mintegy 1,8 milliárd dollár értékben vásárolt Oroszországból különböző műtrágyákat, ezen belül csak a nitrogénműtrágyák értéke meghaladta az 1,3 milliárd dollárt.
Ehhez társultak a nukleáris ipar számára fontos termékek. A radioaktív kémiai elemek és izotópok orosz exportja 2025-ben meghaladta az egymilliárd dollárt.
A harmadik stratégiai kapcsolat a nemesfémeké. Oroszország továbbra is jelentős palládiumforrás az Egyesült Államok számára. Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint az Egyesült Államok 2024-ben közel 878 millió dollár értékű megmunkálatlan palládiumot importált Oroszországból.
Vagyis miközben Washington rendkívül széles szankciós rendszert épített ki Moszkvával szemben, bizonyos, az amerikai gazdaság számára nehezebben helyettesíthető orosz termékek kereskedelme fennmaradt.
Amerikából főleg gyógyszer és orvostechnika érkezik
A másik irányban még koncentráltabb a kereskedelem.
2025-ben az Egyesült Államokból Oroszországba irányuló áruexport legnagyobb tétele a gyógyszeripari termékek mintegy 195 millió dolláros forgalma volt, ezt pedig mintegy 169 millió dollár értékű optikai, műszaki és orvostechnikai berendezés követte.
Ez azt jelenti, hogy ez a két kategória önmagában az amerikai áruexport több mint hatvan százalékát adta.
Az orvostechnikai engedélyezés körüli mostani vita tehát nem marginális kérdés. Éppen annak a kevés területnek az egyikét érinti, amelyen az amerikai export a szankciós korszakban is számottevő maradt.
Ráadásul az orosz piac elvesztése hosszabb távon az amerikai vállalatok számára is kockázat. Ha egy kórház az alkatrészhiány miatt lecserél egy amerikai rendszert például kínai berendezésre, akkor Washington későbbi politikai irányváltása esetén sem feltétlenül tér vissza az eredeti beszállítóhoz.
Szentpéterváron már tárgyaltak az amerikaiak
Az üzleti kapcsolatok fennmaradásának talán még látványosabb jele volt az idei Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum.
A SPIEF-en az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Roscongress két külön orosz–amerikai párbeszédet szervezett, köztük az orosz–amerikai üzleti dialógust. Utóbbit már második egymást követő évben rendezték meg, miután a 2025-ös találkozó iránt is jelentős érdeklődés mutatkozott.
Robert Agee már a fórum előtt arról beszélt, hogy az amerikai és orosz vállalatoktól egyaránt érkeznek megkeresések az együttműködés fejlesztésével és az üzleti kapcsolatok helyreállításával kapcsolatban.
Ez azért figyelemre méltó, mert a vállalati szféra láthatóan nem várta meg a politikai normalizációt azzal, hogy fenntartsa a kapcsolatokat és elkezdjen gondolkodni egy esetleges későbbi nyitás feltételeiről.
A befektetési tilalom fáj a legjobban
Az AmCham szerint az amerikai cégek problémája ráadásul már messze túlmutat az egészségügyön.
Agee az Izvesztyijának azt mondta, hogy a vállalatok számára az egyik legsúlyosabb korlátozás az új oroszországi beruházások tilalma. Ez megakadályozza őket abban, hogy fejlesszék megmaradt érdekeltségeiket, miközben versenytársaik elfoglalhatják a korábban amerikai cégek által betöltött piaci pozíciókat.
Az amerikai üzleti körök a banki átutalások normalizálását is szeretnék, és különösen érzékeny terület a repülőgépipar. A 2022 előtti rendszerben amerikai vállalatok alkatrészeket és szolgáltatásokat biztosítottak az orosz polgári légiközlekedésnek, miközben az amerikai repülőgépipar maga is vásárolt orosz nyersanyagokat, mindenekelőtt titánt.
A két gazdaság tehát korábban több ponton olyan ellátási láncokat épített ki, amelyeket politikai döntéssel gyorsan meg lehetett szakítani, gazdaságilag azonban jóval nehezebb maradéktalanul helyettesíteni.
A kereskedelem ott van a politikai tárgyalások hátterében
A gazdasági kérdések közben a magas szintű amerikai–orosz érintkezésekben is megjelentek. A szeptember eleji moszkvai tárgyalásokon már lehetséges jövőbeni nagy közös gazdasági projektekről is szó esett.
Donald Trump pedig a Vlagyimir Putyinnal folytatott szeptember 8-i telefonbeszélgetésük után arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus lezárása jelentős gazdasági lehetőségeket teremthet Oroszország és az Egyesült Államok számára.
Ez egyelőre nem jelenti a szankciók közeli feloldását. Az amerikai–orosz gazdasági normalizáció továbbra is szorosan összekapcsolódik az ukrajnai rendezés kérdésével, és Washington részéről sem született döntés a széles körű korlátozások felszámolásáról.
A vállalatok számára azonban más az időhorizont. Egy elveszített piacot, beszállítói kapcsolatot vagy gyártási pozíciót évekkel később már nem feltétlenül lehet visszaszerezni.
Nem lehet oda visszatérni, ahonnan 2022-ben elindultak
Van ráadásul egy orosz feltétel is.
Moszkva többször jelezte, hogy a távozott nyugati vállalatok visszatérése nem lehet automatikus. Anton Kobjakov elnöki tanácsadó szerint Oroszország olyan együttműködésben érdekelt, amely technológiatranszfert és közös termelést is jelent, vagyis nem egyszerűen a korábbi importmodell helyreállítását.
Ez alapvetően megváltoztathatja egy későbbi amerikai visszatérés feltételeit. Az elmúlt négy évben ugyanis az orosz gazdaság számos területen új beszállítókat keresett, miközben kínai és más ázsiai vállalatok növelték jelenlétüket.
Az amerikai üzleti szféra mostani aktivitása ezért nem feltétlenül azt jelzi, hogy küszöbön áll a nagy orosz–amerikai gazdasági kibékülés. Inkább azt, hogy a vállalatok már most igyekeznek megőrizni azokat a hídfőállásokat, amelyekből egy későbbi politikai enyhülés esetén újra lehet építeni a kapcsolatokat.
A különös helyzetet talán éppen a jelenlegi kereskedelem szerkezete mutatja a legjobban: Amerika továbbra is orosz műtrágyát, nukleáris alapanyagokat és palládiumot vásárol, Oroszország pedig amerikai gyógyszereket és orvostechnikai termékeket.
A politikai kapcsolat befagyhatott – a gazdasági köldökzsinór azonban nem szakadt el teljesen.




