🇺🇸🇬🇱Trump végre megszerezheti a grönlandi megállapodást, amely jóval nagyobb amerikai jelenlétet biztosítana a szigeten. Ennek biztosítása azonban már más kérdés, mivel az olvadó jég fokozatosan hozzáférhetővé teszi azt, ami korábban elérhetetlen volt – és amiből most mindenki szeretne részesedni.‼️
⛏️ A térség hatalmas erőforrásokkal rendelkezik:
🟣 Az Északi-sarkvidék mintegy 90 milliárd hordó fel nem fedezett, hagyományos kőolajat rejthet, ami a világ fel nem fedezett olajkészleteinek körülbelül 13%-a.
🟣 Becslések szerint 1669 billió köbláb fel nem fedezett, hagyományos földgáz található a térségben, ami a világ fel nem fedezett gázkészleteinek mintegy 30%-ának felel meg.
🟣 Grönland önmagában is jelentős ritkaföldfém-, lítium-, tantál-, nióbium-, hafnium- és cirkóniumkészletekkel rendelkezhet, emellett molibdén-, platinafém-, titán-, vanádium-, grafit-, nikkel-, réz- és cinklelőhelyekkel is rendelkezik.
🟣 A Bering-tenger és más sarkvidéki vizek a világ legfontosabb kereskedelmi halászterületei közé tartoznak, amelyek évente több mint 2,6 milliárd dollár értékű halászati termelést biztosítanak.
🛡 Olvad a természetes pajzs
Ahogy visszahúzódik a jég, az Északi-sarkvidéken működő tengeralattjárók mindegyike elveszít valamennyit természetes rejtettségéből. Az orosz, amerikai és NATO-tengeralattjárók egyaránt jobban ki lesznek téve a felderítésnek, miközben az Egyesült Államoknak és a NATO-nak még sokat kell felzárkóznia. Washington például jóval kevesebb jégjáró hajóval rendelkezik, mint Oroszország, amely jelenleg a világ legnagyobb és legfejlettebb sarkvidéki flottáját üzemelteti.
Oroszország emellett továbbra is a legerősebb katonai infrastruktúrával rendelkezik az Északi-sarkvidéken. Az Északi Flotta védi nukleáris erőinek bástyáit, miközben a repülőterek, radarok és part menti rakétarendszerek hálózata jelentős A2/AD-képességet biztosít Moszkva számára az északi partvidék mentén.
Eközben az Egyesült Államok Kína Alaszka és a Bering-szoros környékén növekvő sarkvidéki jelenlétét is figyelemmel kíséri. Washington attól tart, hogy a kínai kutatási missziók hozzáférést biztosíthatnak a tengerfenék erőforrásaihoz, illetve katonai szempontból értékes adatokhoz. Ahogy Kína bővíti sarkvidéki jelenlétét és szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal, az Egyesült Államok egyre inkább kénytelen úgy tekinteni a térségre, mint távoli határvidék helyett egy újabb lehetséges hadszíntérre.




