Kína és az Egyesült Államok tízpontos gazdasági csomaggal próbálja stabilizálni kapcsolatát a múlt heti Trump–Hszi Csin-ping találkozó után. A megállapodások a vámoktól és mezőgazdaságtól a pénzügyi szolgáltatásokon át egészen a mesterséges intelligenciáig terjednek. A legfontosabb újdonság azonban talán nem is a kereskedelmi könnyítés, hanem az, hogy Washington és Peking külön intézményes párbeszédet indít az AI kockázatairól és biztonsági incidenseiről.

Hatvanmilliárd dollár

A kínai kereskedelmi minisztérium szerint a két fél megállapodott az úgynevezett „30 milliárd 30 milliárdért” keretben: mindkét ország mintegy 30 milliárd dollárnyi, nem stratégiai jelentőségű importterméknél csökkentené a vámokat, így összesen körülbelül 60 milliárd dollárnyi kétoldalú kereskedelem kerülhet kedvezőbb elbánás alá. A kínai közlés szerint az érintett termékek mintegy 90 százalékánál a vámok a legnagyobb kedvezményes szintre csökkennének, miután mindkét fél lezárta saját belső jogi eljárását.

Az amerikai kereskedelmi képviselet óvatosabban fogalmaz: Washington szerint a két fél egyelőre 30–30 milliárd dollárnyi terméket ajánlott kedvezőbb vámtarifákra. Az amerikai listán kínai háztartási termékek, játékok és más alacsony technológiai tartalmú fogyasztási cikkek szerepelnek, míg Kína amerikai agrártermékek, faipari termékek, kozmetikumok és orvostechnikai eszközök vámját mérsékelheti. A pontos tarifaszintek és az alkalmazás időpontja még nem minden esetben ismert.

A kereskedelmi csomag részeként külön amerikai–kínai kereskedelmi tanács és beruházási tanács is létrejön, utóbbi a beruházási akadályok, szabályozási problémák és vállalati panaszok rendszeres kezelésére szolgál majd. Külön munkacsoport foglalkozik a mezőgazdasággal, Kína pedig pénzügyi szolgáltatási kérdésekben is további piacnyitást ígért.

A két ország a szénkereskedelmet is bővítené: az amerikai fél közlése szerint Kína 2027-ben és 2028-ban évente tízmillió tonna amerikai szenet vásárolna. A felek emellett tárgyalnak a közvetlen légi járatok számának növeléséről is.

Két technológiai rivális

A csomag geopolitikailag legérdekesebb eleme azonban az amerikai–kínai mesterségesintelligencia-párbeszéd létrehozása.

A kínai kereskedelmi minisztérium szerint a mechanizmust Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettes és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vezeti. Az első megbeszélést már megtartották, a következő fordulót pedig november végéig rendezik meg. Washington és Peking abban is megállapodott, hogy külön kommunikációs csatornát létesít az AI-val kapcsolatos incidensek kezelésére.

Az Egyesült Államok és Kína jelenleg egyszerre versenyez a legfejlettebb chipekért, a számítási kapacitásért, az adatközpontokért, az AI-modellekért, a globális szabványokért és a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásáért. Washington exportkorlátozásokkal próbálja lassítani Kína hozzáférését a legfejlettebb félvezetőkhöz, Peking pedig saját chip- és AI-ökoszisztémájának kiépítésével igyekszik csökkenteni függőségét az amerikai technológiától.

Ebből a stratégiai versenyből egyik fél sem akar kiszállni. Most inkább korlátokat próbálnak építeni köré.

Forródrót AI-incidensek esetére

Bessent már a Trump–Hszi találkozót megelőző tárgyalásokon felvetette egy olyan értesítési rendszer létrehozását, amelyen keresztül a két ország tájékoztathatná egymást a nemzetbiztonsági jelentőségű AI-incidensekről. Az amerikai pénzügyminiszter szerint a világ két legerősebb AI-hatalma között a jelenlegi átláthatatlan helyzet helyett nagyobb kiszámíthatóságra van szükség.

A jövőbeli tárgyalásokon szóba kerülhet az AI katonai felhasználása, a kritikus infrastruktúra védelme, a kibertámadások megelőzése és az autonóm rendszerek biztonsága is. A fejlett AI-chipekre vonatkozó amerikai exportkorlátozásokat ugyanakkor Washington nem sorolja ennek a mechanizmusnak a témái közé.

Ez jól jelzi a párbeszéd határait. Az Egyesült Államok nem mond le technológiai előnyének védelméről, és Kína sem fogadja el az amerikai korlátozások logikáját. A cél nem a technológiai verseny megszüntetése, hanem annak megakadályozása, hogy egy AI-incidens, kibertámadás vagy autonóm rendszer működése ellenőrizhetetlen politikai vagy katonai válságot idézzen elő.

Meghosszabbított fegyverszünet

Ugyanez a gondolkodás jelenik meg a kereskedelemben is. Washington és Peking 2027. január 10-ig meghosszabbította a Kuala Lumpurban kialakított kereskedelmi fegyverszünetet, amely egyes vám- és nem vámjellegű intézkedések alkalmazását függeszti fel. A kínai kereskedelmi minisztérium szerint ezzel kiszámíthatóbb környezetet akarnak teremteni a vállalatok számára, miközben folytatják a tárgyalásokat a vitás kérdésekről.

Ez nem jelenti az amerikai–kínai gazdasági konfliktus lezárását. A legérzékenyebb kérdések közül továbbra is több megoldatlan: a fejlett félvezetők exportja, a kínai kritikusásvány-korlátozások, az amerikai technológiai szankciók és számos iparpolitikai vita továbbra is fennáll. A változás inkább abban van, hogy a két nagyhatalom egyre több állandó intézményt épít a konfliktus kezelésére.

Kereskedelmi tanács, beruházási tanács, mezőgazdasági munkacsoport, AI-párbeszéd, incidenskommunikáció: mind ugyanabba az irányba mutatnak.

Rivalizálni igen, elszakadni nem

A mostani megállapodás ezért többről szól, mint egy újabb vámalkuról.

Az Egyesült Államok és Kína az elmúlt években megtapasztalta, milyen gyorsan képes a stratégiai rivalizálás kereskedelmi háborúvá, technológiai blokádokká és ellátási problémákká alakulni. Most egyik fél sem adja fel saját stratégiai céljait, de mindkettő érdekelt abban, hogy a verseny kiszámítható keretek között maradjon.

Ez különösen látványos a mesterséges intelligencia esetében. Miközben Washington és Peking éppen azért küzd, melyikük technológiai rendszere határozza meg a következő évtizedeket, most először állandó mechanizmust is létrehoznak arra, hogy beszéljenek egymással, ha ez a verseny veszélyessé válik.