Egyre szűkebb az orosz piacon maradt nyugati vállalatok mozgástere. Moszkva már nemcsak azt teszi egyre nehezebbé, hogy a külföldi cégek kivonuljanak az országból, hanem az utóbbi hetekben sorra helyezett nyugati tulajdonú vállalatokat ideiglenes külső irányítás alá. Eközben egészen eltérő vállalati stratégiák rajzolódnak ki: a magyar OTP már a teljes kivonulást is mérlegeli, a német Globus viszont új üzleteket építene és több milliárd rubelt fektetne oroszországi működésébe.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szeptember 29-én azt mondta: Moszkva jelenleg nem látja feltételeit annak, hogy a külső irányítás alá helyezett cégeket visszaadják eredeti külföldi tulajdonosaik ellenőrzése alá. Az intézkedéseket azzal indokolta, hogy az érintett vállalatok „barátságtalan országokhoz” kötődnek, amelyek Moszkva értelmezése szerint egyre közvetlenebbül vesznek részt az Oroszország elleni konfliktusban.

Nem annyira ideiglenes irányítás

Az elmúlt hetekben felgyorsult a folyamat. Szeptemberben az Auchan és a Nestlé oroszországi eszközei kerültek ideiglenes irányítás alá, majd szeptember 28-án Vlagyimir Putyin a német Metro orosz leányvállalatát is külső igazgatás alá helyezte. A Metro megerősítette, hogy elveszítette oroszországi vállalata operatív ellenőrzését, miközben a 91 üzletből álló hálózat tovább működik.

Az orosz jogi konstrukció formálisan nem feltétlenül jelent tulajdonelkobzást: a külföldi tulajdonos papíron megtarthatja részesedését, miközben a tényleges vállalatirányítás más szereplőhöz kerül. Peszkov mostani nyilatkozata azonban azt jelzi, hogy Moszkva jelenleg nem tekinti rövid távon visszafordíthatónak ezeket a döntéseket.

A bizonytalanság már az orosz üzleti körökben is aggodalmat kelt. Andrej Kosztyin, az állami VTB vezérigazgatója a múlt héten arról beszélt, hogy az elmúlt évek eszközátrendezései a hazai vállalkozók beruházási hajlandóságát is visszafoghatják. A Reuters szerint 2022 óta mintegy 7,6 ezermilliárd rubelnyi vagyont vontak különböző állami eljárások alá Oroszországban.

Az OTP már a kijáratot keresi

Ebben a környezetben jelentette be Csányi Péter, az OTP-csoport vezérigazgatója a Bloombergnek, hogy a bank felülvizsgálja oroszországi stratégiáját, és a teljes kivonulás lehetősége is az asztalon van.

Az OTP helyzete különösen érdekes, mert orosz üzlete az elmúlt években kifejezetten nyereséges volt. A Bloomberg szerint az orosz leányvállalat profitja 2021 óta több mint ötszörösére, mintegy 635 millió dollárra nőtt, és az OTP az elmúlt években körülbelül 880 millió dollárnyi osztalékot tudott kivinni az országból. Az elmúlt évben ugyanakkor jelentősen korlátozottabbá vált a nyereség hazautalása.

A stratégiai irány közben megváltozott. Az OTP júliusban megállapodott a balti Luminor Bank felvásárlásáról, amellyel Észtországban, Lettországban és Litvániában is komoly piaci jelenlétet szerezne. A balti szabályozók azonban az akvizíció vizsgálatakor az OTP oroszországi jelenlétét is górcső alá vették.

Csányi szerint ezért az év végéig felülvizsgálják az orosz stratégiát. Az eladás azonban önmagában sem egyszerű megoldás: a Bloombergnek azt mondta, hogy a jelenlegi körülmények között egy értékesítés „gyakorlatilag lehetetlen”, mivel egyszerre kellene megfelelni az orosz és az európai hatóságok követelményeinek.

A befektetők sem fogadták nyugodtan a hírt. Az OTP részvényei szeptember 28-án Budapesten nap közben akár 3,8 százalékkal is estek, ami a Bloomberg szerint március óta a legnagyobb napon belüli visszaesés volt.

A Globus éppen ellenkező irányba indul

Miközben az OTP a kijáratot keresi, a német gyökerű Globus új oroszországi beruházásokra készül.

A kiskereskedelmi lánc új hipermarketek számára keres területeket Moszkva 300 kilométeres körzetében, és 2027-ben több mint négymilliárd rubeles beruházással új áruházat akar nyitni a moszkvai régióban. A tervezett épület 24 ezer négyzetméteres lesz, saját étteremmel, termelőüzemekkel és logisztikai infrastruktúrával.

A vállalatnak ehhez pénzügyi mozgástere is van. Az Izvesztyija által ismertetett 2025-ös beszámoló szerint az orosz Globus 165,6 milliárd rubeles árbevételt és 7,4 milliárd rubeles nettó nyereséget ért el, miközben több mint 12 milliárd rubel készpénzt és rövid távú bankbetétet halmozott fel.

A lánc ráadásul nemcsak nagy hipermarketekben gondolkodik. Moszkvában már teszteli a Globus Lavka nevű kisebb, éttermet és készételüzletet ötvöző formátumot is.

Befektetéssel lehet megvédeni a céget?

Az Izvesztyija által megszólaltatott orosz piaci szereplők szerint a Globus aktív beruházási politikája csökkentheti annak kockázatát, hogy a vállalat az Auchanhoz vagy a Metróhoz hasonlóan külső irányítás alá kerüljön.

Erre azonban jelenleg nincs nyilvánosan ismert formális szabály. Nem létezik olyan deklarált orosz kritériumrendszer, amely szerint egy külföldi vállalat beruházásokkal automatikusan megvédhetné magát az ideiglenes igazgatástól. Az orosz üzleti szövetség éppen a múlt héten sürgette a Kremlt, hogy tegye világosabbá azokat a szempontokat, amelyek alapján külföldi vagyont külső irányítás alá helyezhetnek.

A piaci logika mégis érthető: egy működő, beruházó, új munkahelyeket létrehozó és növekedő vállalat más politikai-gazdasági helyzetben van, mint egy olyan külföldi tulajdonos, amely lényegében csak fenntartja meglévő üzletét vagy kivonulásra készül.

A Globus esetében így a terjeszkedés nemcsak üzleti döntésként értelmezhető. A vállalat több milliárd rubeles beruházással azt is demonstrálja, hogy hosszú távú oroszországi szereplőként tekint magára.

Három vállalat, három stratégia

Az OTP, a Globus és a külső irányítás alá került nyugati vállalatok története ugyanannak az átalakulásnak három különböző oldalát mutatja.

Az OTP számára Oroszország egyre inkább akadályt jelent a további európai terjeszkedésben. A Globus számára viszont továbbra is jövedelmező piac, amelybe újabb milliárdokat érdemes fektetni. Az Auchan, a Nestlé és a Metro pedig azt mutatja meg, milyen gyorsan elveszítheti egy külföldi tulajdonos a tényleges vállalatirányítást akkor is, ha formálisan nem történt klasszikus államosítás.

A döntés ezért már messze nem egyszerűen abból áll, hogy megéri-e üzletet működtetni Oroszországban.

A nyugati vállalatoknak azt is mérlegelniük kell, hogyan hat orosz jelenlétük más piacokon és a szabályozókkal fenntartott kapcsolatukra; milyen áron tudnának kivonulni; mennyire szabadon vihetik ki a nyereséget; és végül mekkora tényleges kontrolljuk marad saját oroszországi vagyonuk fölött.

Az orosz piac így a háború ötödik évére különös választás elé állította a bent maradt nyugati cégeket: kifelé induljanak, még mélyebben beágyazódjanak – vagy kockáztassák, hogy a döntést végül Moszkva hozza meg helyettük.