A Financial Times üzleti lap forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország várhatóan ezen a héten visszavonja vétóját Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak technikai szakaszában. Az lap szerint Magyar Péter miniszterelnök utasította a diplomatákat, hogy ne akadályozzák a következő két tárgyalási fejezet – a belső piac és a versenyképességi politika – megnyitását Ukrajna és Moldova számára. Ez egy eljárási, de szimbolikus lépés – jegyezte meg a cikk.
A Financial Times azt is hangsúlyozza, hogy Magyarország teljes politikai támogatása e tárgyalási fejezetek megnyitásához attól függ, hogy az ukrán parlament, a Verhovna Rada október 12-én elfogadja-e a kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényjavaslatot. Az ukrajnai magyar kisebbség jogai régóta kulcsfontosságú kérdések Budapest számára, és a törvényjavaslatot magyar tisztviselők közreműködésével állították össze – hangsúlyozta az újság.

A Financial Times forrása szerint Ukrajna EU-hoz vezető útja kezd körvonalazódni, mivel ha két tárgyalási fejezetről megállapodnak, csak kettő marad: az első a zöld menetrenddel, a második pedig a mezőgazdasággal és a regionális politikával foglalkozik. Az Európai Bizottság reményei szerint az év végére megállapodásra jut ezekről a fejezetekről is.
Alku Magyarország és Ukrajna között?
A Magyarország és Ukrajna között megkötött alkuról a Világgazdaság is beszámolt. Mint írják, a megállapodás középpontjában az ukrán oktatási törvény módosítása és az uniós csatlakozási tárgyalások két új klaszterének megnyitása áll.
A European Pravda értesülései szerint Budapest és Kijev egy olyan megállapodást alakított ki, amely párhuzamosan kezeli
- az ukrajnai magyar kisebbség jogait;
- valamint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak ügyét.
A megállapodás lényege, hogy Ukrajna módosítja az oktatási törvényt, Magyarország pedig lehetővé teszi két új tárgyalási klaszter megnyitását. A változtatásokat az ukrán parlamentben már benyújtották: a javaslatot a parlament vezetése és az illetékes bizottságok regisztrálták, miközben a dokumentum kidolgozásában az ukrán kormány is részt vett, és azt több nemzeti kisebbség képviselőivel egyeztették.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a European Pravdának nyilatkozva elmondta: „Ez nemcsak a magyar kisebbségre, hanem az Ukrajnában élő valamennyi kisebbségre vonatkozni fog.” A miniszter ugyanakkor emlékeztetett egy kivételre is: elvileg ez nem vonatkozhat az orosz nyelvre.
A Tisza-kormány cserébe a 2-es, „Belső piac”, valamint a 3-as, „Versenyképesség és inkluzív növekedés” klaszter további előrehaladását engedélyezné. Fontos azonban, hogy október 6-án még nem magának a két klaszternek a végleges megnyitása történik meg: az uniós bővítési munkacsoportban, a COELA-ban Budapest ahhoz járulhat hozzá, hogy az ír soros elnökség levelet küldjön Ukrajnának a tárgyalási álláspontok benyújtásáról.
A végső döntést az Európai Unió Tanácsának október 13-i ülése hozhatja meg. Addig az ukrán parlamentnek is lépnie kell: a tervek szerint a Verhovna Rada október 12-én rendkívüli ülést tartana, és első olvasatban, illetve egészében is elfogadná az oktatási törvény módosítását.




