Putyin új területi követelésként rögzítette: 660 km-es “biztonsági zónát” hoznak létre Ukrajnában!

Vlagyimir Putyin október 16-án katonai egyenruhában, egy parancsnoki álláson tett látogatása során bejelentette, hogy Oroszország olyan biztonsági övezet kialakításán dolgozik az ukrán határ mentén, amelynek jövőjéről Moszkva nem kíván tárgyalni Kijevvel.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a tervezett övezet 660 kilométer hosszan húzódna és annak körülbelül 70 százaléka már most is orosz ellenőrzés alatt áll.

Az övezet pontos mélységét nem közölték.

A tervezett terület Szumi és Harkiv megyék egyes részeit érinti. Ezek nem tartoznak azok közé az ukrán régiók közé, amelyeket Moszkva korábban hivatalosan saját területének nyilvánított.

• Putyin a lépést a 2024–2025-ös ukrán hadművelettel indokolta, amely során ukrán erők orosz területre, Kurszk megyébe hatoltak be.

A bejelentés egyik legfontosabb eleme nem maga az övezet terve, hanem az, hogy az orosz elnök azt előre kivonná a lehetséges béketárgyalások témái közül.

Ez a tárgyalási pozíciók szempontjából lényeges változás.

Moszkva ezzel olyan új területi követelést fogalmaz meg, amelyet nem feltétlenül kíván formális annektálással összekapcsolni, de katonai ellenőrzés alatt szeretne tartani.

Az ilyen biztonsági övezetek a nemzetközi konfliktusok történetében gyakran tartós megszállási rendszerekké alakultak, különösen akkor, ha nem kapcsolódott hozzájuk kölcsönösen elfogadott ellenőrzési mechanizmus.

Oroszország szempontjából az övezet katonai célja az ukrán támadások távolabb szorítása lehet a saját határától.

A VilagHelyzete számos elemzésében olvashattátok már tőlem azt az evidenciát, hogy:

minél mélyebben támadják az ukránok (nyugati segítséggel) Oroszország területeit, Moszkva annál inkább lesz kénytelen nyugatra kiterjeszteni biztonsági zónáját és műveleteit!

• Ukrajna számára azonban ez újabb területvesztést jelentene és olyan precedenst teremtene, amelyben a katonai erővel megszerzett területek tartós megtartását biztonsági szükségszerűségként indokolják.

A bejelentés időzítése különösen figyelemre méltó.

Moszkva akkor keményíti területi követeléseit, amikor Washington és Kijev kapcsolata újabb válságot él át és az amerikai vezetés az orosz energetikai export egy részének könnyítésével próbálja mérsékelni a világpiaci üzemanyagárakat.