🇺🇸🌐🇮🇷Miközben Donald Trump állítólag azt mérlegeli, hogy beveti-e a GBU-43/B MOAB bombát – a 21 000 font (mintegy 9,5 tonna) tömegű fegyvert, amelyet „minden bombák anyjának” becéznek – egy esetleges újabb, az iráni energetikai infrastruktúra és nukleáris létesítmények elleni támadássorozatban, a Pentagon legerősebb, mélyen fekvő célpontok megsemmisítésére szolgáló fegyvereiből riasztóan kevés áll rendelkezésre.‼️
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) elemzése szerint az Egyesült Államoknak mindössze néhány darabja maradhatott a GBU-57 Massive Ordnance Penetrator típusú bombából. A 30 000 font (mintegy 13,6 tonna) tömegű, mélyen a föld alá temetett célpontok megsemmisítésére tervezett fegyvert 2025 júniusában, a Midnight Hammer hadművelet során 14 alkalommal vetették be iráni nukleáris létesítmények ellen. A Pentagon 123 millió dollárt csoportosított át a készletek feltöltésére, az új bombák megérkezésére azonban még éveket kell várni.
A „minden bombák anyjából” még kevesebb van. Az Egyesült Államok körülbelül egy tucat GBU-43/B bombát gyártott, amelyek közül egyet 2017-ben vetettek be Afganisztánban, az Iszlám Állam egyik barlangkomplexuma ellen. Jelenleg körülbelül 10 darab maradhatott. Mérete ellenére azonban a MOAB nem képes olyan mélyre behatolni a föld alá, mint a GBU-57.
Eközben Irán egyre mélyebbre helyezi nagy értékű katonai létesítményeit, hogy a hagyományos fegyverek számára elérhetetlenné tegye őket. A korábbi amerikai támadások azt mutatták, hogy még azokban az esetekben is, amikor a célpontokat találat érte, a bombák csak korlátozott károkat okoztak, a létesítmények pedig tovább működtek.
🔴 A CSIS olyan jelentéseket emel ki, amelyek szerint Iránnak 33 föld alatti rakétabázisa van a Hormuzi-szoros közelében. Ezek közül sok túlélte a korábbi amerikai támadásokat, vagy jelenleg is gyors ütemben építik újjá őket.
🔴 Az iráni Natanz közelében található Pickaxe Mountain nukleáris komplexum olyan mélyen lehet eltemetve egy gránithegy belsejében, hogy még a GBU-57-esnek is nehézséget okozhat az elérése.
Az Egyesült Államok továbbra is jelentős készletekkel rendelkezik a kisebb, 2000 fontos (mintegy 907 kilogrammos) bunkerromboló bombákból, a készletekre nehezedő nyomás azonban a legnagyobb lőszerek esetében a legerősebb. A jelenlegi bunkerromboló bombák szinte mind szabadesésűek, vagyis a célba juttatásukhoz a hordozó repülőgépnek közvetlenül a célpont fölé kell repülnie, így kitéve magát az ellenséges támadásoknak.
